A neonácikkal megjelenésük pillanatában és tabuk nélkül kell felvenni a küzdelmet – jelentette ki szombaton Angela Merkel német kancellár, miután a hónap elején pártja egyik politikusát meggyilkolta egy szélsőjobboldali támadó, aki a gyanú szerint neonáci csoportokkal állt kapcsolatban.
"A szövetségi kormány ezt nagyon-nagyon komolyan veszi" – szögezte le a kancellár Dortmundban a németországi protestáns egyházak napján.
Walter Lübckét, Hesse tartomány Kassel körzetének kereszténydemokrata vezetőjét június 2-án lőtte agyon otthonában egy akkor még ismeretlen tettes. A múlt hét végén vettek őrizetbe a gyilkossággal összefüggésben egy 45 éves férfit, aki neonáci csoportokkal is kapcsolatban állt. (Ez lehet, hogy így volt, de sehol a jogerős a ítélet és az ártatlanság vélelme, ami máskor annyira fontos nekik. Hányszor titkolták már az elkövetők muszlim voltát, amíg biztosra nem mehettek, vagy inkább le nem buktak… – a szerk.)
"Még jobban kell védekeznünk! Tapodtat sem engedhetünk a szabadság ellenségeinek!" – írta Maas.
Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter, a bajor Keresztényszociális Unió politikusa tudatta, hogy a kormány megvizsgálja, hogy milyen alkotmányos eszközök állnak rendelkezésre a szélsőjobboldal visszaszorítása érdekében. Seehofer felvetette, hogy korlátozni lehetne a véleménynyilvánítás szabadságát az interneten, és vizsgálatot lehetne indítani azok ellen, akik gyűlöletre uszítanak. (Azaz véletlenül sem a tényleges gyilkosokat és felbújtókat fogják csak üldözni, ahogy eddig sem ez volt a cél – a szerk.)
(MTI)
Állítsunk ezzel szembe egy nagyon is zsidó szemszöget, amely nácifasizmussal aligha vádolható, a fajtársak iránti aggódással annál inkább. A JTA riportjából például kiderül, hogy enyhén szólva is megkérdőjelezhető az incidensek besorolása a szélsőjobboldali cselekményekként. Alább a Neokohn összefoglalója a JTA riportjáról, amely már önmagában is kettős mércét fest le, de a mostani történéseknek is ad egy "németes" kontextust.
JTA: Németország eltitkolja a muszlimok által elkövetett antiszemita támadásokat
A német hatóságok „szélsőjobboldali” incidensekként könyvelik el a muszlimok vagy arabok által elkövetett antiszemita támadásokat — fejtegeti riportjában a Jewish Telegraphic Agency (JTA).
Mint azt lapunk is megírta, a hónap elején antiszemita szólamok hangzottak el a berlini Al-Kudsz meneten, ahol a Hezbollah libanoni siíta terrorszervezet is képviseltette magát.
Az ilyen esetek kapcsán írt cikket a JTA, melyben azt fejtegeti, hogy
a hasonló, muszlimok és arabok részéről érkező antiszemita eseteket a német hatóságok gyakran „szélsőjobboldaliként” könyvelik el
— így lehetséges, hogy Horst Seehofer német belügyminiszter is arról beszélt nemrég, hogy a 2018-ban feljegyzett 1800 antiszemita atrocitás 90%-át a szélsőjobboldal követi el Németországban.
A JTA számos európai szakértőt megszólaltatott a kérdésben, és többek között lapunk márciusi cikkére is hivatkozott Krisztina Koenen tollából.
Daniel Poensgen, az antiszemitizmust kutató német RIAS (Recherche- und Informationsstelle Antisemitismus) intézet kutatója szerint „nem igazán használhatóak a hivatalos statisztikák az antiszemitizmusról Németországban”, ugyanis az meghaladott módszereket alkalmaz, melyek hagyományosan a szélsőjobboldali antiszemitizmussal szembeni fellépésre lettek kialakítva.
A portál felelevenítette azt a 2014-es esetet, amikor egy német bíróság arra jutott, hogy nem az antiszemitizmus motiválta azt a három palesztint, akik felgyújtottak egy német zsinagógát. A döntést a német legfelsőbb tartományi bíróság 2017-ben megerősítette.
Poensgen más eseteket is idézett, mint azt a 2014-es incidenst, amikor férfiak azt kiabálták az akkori berlini Al-Kudsz meneten, hogy „Heil Hitler!” Az esetet szintúgy szélsőjobboldali incidensként könyvelték el, noha a menetek szinte kizárólagos arab résztvevői miatt ez vitatható.
A német kormány nemrég jelentést közölt az iszlamista antiszemitizmusról, ám a rendszerszintű hibákon ez sem segít — teszi hozzá a lap.
A JTA lapunk főszerkesztő-helyettesét, Veszprémy László Bernátot is megszólaltatta, aki a Migrációkutató Intézetnél közölt elemzésében a bevándorlók által elkövetett antiszemita támadásokat vizsgálta.
Veszprémy úgy vélte, hogy
„az a gond [a német kormány antiszemita támadások elkövetőit leíró rendszerével], hogy az iszlámot sehol nem említik meg, tehát egy iszlamista vagy »palesztin-párti« nézeteket valló muszlim vagy arab elkövető legalább három kategóriába kerülhet: jobboldali (nacionalista), idegen (szekuláris) vagy vallásos”.
Ennek eredménye, hogy „jelenleg lényegében bármilyen antiszemita támadást automatikusan a szélsőjobboldalhoz sorolnak Németországban”, elsősorban a meghatározási rendszer miatt.
Az esetet Joel Rubinfeld belga antiszemitizmus-ellenes aktivista „szürreálisnak” nevezte a JTA cikkében.
Egy-két további érdekes részlet, ami kimaradt a Neokohn cikkéből
A seehoferi 90 százalék ellen hozza fel ezeket a példákat a tamáskodó JTA:
És mindezt a rendszeresen nácit kiáltó zsidók állítják, akikre ilyenkor már kevésbé szívesen hivatkoznak a liberálisok, mert még iszlamofóbnak tűnnének. Azt még hozzá sem tettük, hogy hajlamosak minden beszólást vagy akár holoszkeptikus posztot atrocitásnak venni, miközben a valós fizikai támadások többségéért a muszlimok a felelősek.
Az áldozati bárány, aki miatt mindenkit neonácizni kell: Gyurcsányi megoldást ajánlgatott a hazájukat szerető németeknek a hétvégén főbelőtt CDU-s politikus
Ez nem baj, ez áldás: Szír szerencse Németországban: három feleség, 13 gyerek és 3800 euró (inkább hétezer) az adófizetőtől
Így lép fel az antiszemétizmus ellen a szolganép: Merkelisztáni kipakomédia: odaszóltak nekik Izraelből, erre most mindenkivel viseltetnék a behódolásjelzőt
Mindenképp mi leszünk a bűnösök, de gondolkozni nem árt: Megéri-e zsidót ölni? – Egy mészárlásra adott reakció vizsgálata
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
