Merkel hoppon maradt

MTI nyomán

A tunéziai Nemzeti Párbeszéd Kvartett kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a norvég Nobel-bizottság. Nem mert politizálni a bizottság, így nem Angela Merkel lett a befutó.

Hírdetés

A kvartett tagjai a tunéziai civil társadalom négy legjelentősebb szervezete: a Tunéziai Általános Munkásszakszervezet, a Tunéziai Ipari, kereskedelmi és Kézműves Konföderáció, a Tunéziai Emberi Jogi Liga és a Tunéziai Ügyvédi Kamara.
   
A norvégiai Nobel-bizottság indoklása szerint azzal érdemelték ki a kitüntetést, hogy nagyban hozzájárultak a tunéziai plurális társadalom felépítéséhez. „Alternatív, békés politikai folyamatot indítottak el, amikor az ország polgárháború szélére sodródott” – írták.
   
A 2011-ben elkezdődött demokratizálódási folyamat 2013 nyarára megtorpant Tunéziában, ellenzéki politikusokat lőttek agyon, ami tüntetéseket és kisebb belpolitikai válságot váltott ki. Sokan elnyomással és radikalizálódással vádolták a két évvel korábban szabad választásokon hatalomra került, akkor még mérsékelten iszlamista en-Nahda (Újjászületés) pártot. 2013 októberében azonban – máig tartó – „nemzeti párbeszéd” kezdődött a kormánypárt és az ellenzék között.

Számos előrejelzés szerint Angela Merkel lett volna a „befutó”. A bizottság azonban valószínűleg tanulva a korábbi hibákból – lásd Barack Obama botrányos kitüntetését – nem akarta túlzottan „politizálni”, főleg azért nem, mert nem tudni, hogyan változik Merkel politikája a jövőben.

A Nobel-békedíj az egyetlen, amelyet nem a díjalapító svéd Alfred Nobel hazájában, hanem Norvégiában, Oslóban ítélnek oda és adnak át. Nobel halálakor ugyanis a két ország még egy államot alkotott, ezért rendelkezett úgy Nobel, hogy a békedíjat norvég bizottság ítélje oda, és a hagyomány Norvégia 1905-ös függetlenné válása után is fennmaradt. A díjat adományozó bizottság a norvég parlament, a Storting által kinevezett öt tagból áll, döntését kizárólagos felelősséggel hozza meg, de kikérheti szakértők véleményét. A kitüntetést „a békekonferenciák előmozdítói, a leszerelési tárgyalások főbb szereplői és a népek közötti testvériség élharcosai”, valamint – az alapító szándékait figyelembe véve – az emberi jogokért küzdők kaphatják meg.
    
A díjat 1901 óta most 96. alkalommal osztották ki, 19 évben nem talált gazdára. A Nobel-díjat a mostaniakkal együtt 129 kitüntetettnek ítélték oda, mivel azonban a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) háromszor, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR) pedig kétszer is megkapta, 103 személy és 23 szervezet a Nobel-békedíj kitüntetettje. A kitüntetést 65 alkalommal kapta egy díjazott, 29-szer ketten, 2 esetben hárman kapták megosztva. A díjazott személyek között 16 nő van. Legfiatalabb korban a 2014-ben, 17 évesen kitüntetett pakisztáni diáklány, Malala Juszafzai (a mindenkori legfiatalabb Nobel-díjas) részesült az elismerésben, legidősebben, 87 évesen a Pugwash-mozgalmat elindító brit Joseph Rotblatet tüntették ki 1995-ben.
    
A Nobel-békedíjat egy alkalommal, 1961-ben poszt mortem ítélték oda Dag Hammarskjöld volt ENSZ-főtitkárnak, 1974 óta csak élő személyt lehet jelölni. Visszautasításra is csak egy példa van: 1973-ban a vietnami békeszerződés megkötéséért a vietnami Le Duc Tho és az amerikai Henry Kissinger megosztva kapta a kitüntetést, ám a vietnami politikus nem vette azt át. A díj odaítélésekor három kitüntetett volt letartóztatásban: 1935-ben a német Carl von Ossietzky, 1991-ben a burmai Aung Szan Szú Kji és 2010-ben a kínai Liu Hsziao-po (Liu Xiaobo).
    
Az 1954-ben kémiai Nobel-díjjal kitüntetett amerikai Linus Paulingot 1962-ben Nobel-békedíjjal is elismerték – ő az egyetlen Nobel-díjas, aki mindkét Nobel-kitüntetését önállóan kapta.
    
A Nobel-békedíjasok között egy boldoggá avatott személy is van: Kalkuttai Teréz anya, akit 1979-ben a szegények, nélkülözők, betegek és árvák közötti emberbaráti tevékenységéért tüntettek ki, s akit II. János Pál pápa 2003. október 19-én boldoggá avatott.
    
Az elmúlt tíz év Nobel-békedíjasai:
    
2005 – A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) és a szervezet főigazgatója, Mohamed el-Baradei az atomenergia katonai célú felhasználásának megakadályozását célzó erőfeszítéseiért.
    
2006 – Muhammad Junusz bangladesi közgazdász és az általa alapított és vezetett mikrohitelező Grameen Bank, amely a szegénység elleni harc jegyében kisembereknek és elesetteknek is nyújt kölcsönöket.
    
2007 – Al Gore volt amerikai alelnök és az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) azokért az erőfeszítéseikért, amelyeket az emberiség okozta éghajlatváltozással kapcsolatos ismeretek terjesztésére, illetve a klímaváltozás elleni harchoz szükséges intézkedések alapjainak lefektetésére tettek.
    
2008 – Martti Ahtisaari volt finn államfő számos nemzetközi konfliktus megoldásáért több kontinensen és több mint három évtizeden át tett fontos erőfeszítéseiért.
    
2009 – Barack Obama amerikai elnök a nemzetközi diplomácia megerősítéséért és a népek közötti együttműködés elősegítéséért tett erőfeszítéseiért. Ez a kitüntetés széles nemzetközi értetlenkedést és bírálatot kapott. Joggal: Obama elnökségének elején kapta meg a díjat, hogy utána bebizonyítsa, mennyire nem érdemli meg.
    
2010 – Liu Hsziao-po (Liu Xiaobo) bebörtönzött kínai ellenzéki, másként gondolkodó az alapvető emberi jogok érvényesüléséért folytatott békés küzdelméért.
    
2011 – Ellen Johnson-Sirleaf libériai elnök asszony és honfitársa, a nőket a polgárháború ellen mozgósító Leymah Gbowee, továbbá a jemeni nőjogi és demokráciapárti aktivista Tavakkul Karman, „a nők biztonságáért és a béke megteremtése érdekében folytatott politikai szerepvállalási jogukért folytatott erőszakmentes küzdelmükért”.
    
2012 – Az Európai Unió az európai kontinens békés fejlődésében, a demokrácia és az emberi jogok elterjesztésében játszott meghatározó szerepéért.
    
2013 – A hágai székhelyű Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) a vegyi fegyverek megsemmisítése terén végzett széles körű munkájáért.
    
2014 – Az indiai Kailás Szatjárti és a pakisztáni Malala Juszafzai a gyermekek jogainak védelmében, a gyermekek és fiatalok elnyomása ellen és tanuláshoz való joguk védelmében folytatott harcukért.
 


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »