Merkel felső határ nélkül minden ún. védelemre szorulót "integrálna", és egész Európától ugyanezt várja el

Merkel felső határ nélkül minden ún. védelemre szorulót "integrálna", és egész Európától ugyanezt várja el

Németországban a politikai menedékjogra jogosult emberek befogadásának nincs felső határa, ugyanakkor mindazoknak, akik nem szorulnak védelemre, vissza kell térniük a hazájukba – erősítette meg Németország álláspontját a német kancellár egy szombati lapinterjúban.

Angela Merkel a Berliner Morgenpost című lapban megjelent interjúban kiemelte, hogy Németországban az alaptörvényből következő "világos jogi alapokra" épül fel a menekültügyi szabályozás.

Németországnak "erős, gazdaságilag egészséges országként megvan az ereje, hogy megtegye mindazt, ami szükséges" – tette hozzá a kancellár.

Ugyanakkor "az embereknek van érzékük a méltányosságra, és elvárják, hogy Európában mindenki ugyanúgy elfogadja ezt a feladatot, mint mi" – mondta Angela Merkel.

"Ezen is dolgozunk" – jegyezte meg a német kancellár a pénteken készült interjúban.

Az európai menekültválsággal kapcsolatban Németország álláspontja eddigi is az volt, hogy a védelemre szorulókat be kell fogadni, és minél hamarabb vissza kell juttatni hazájukba mindazokat, akiket nem ér üldöztetés. Ez mindenekelőtt a nyugat-balkáni menedékkérőkre (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia állampolgáraira) vonatkozik, akik a Németországban menedékjog iránti kérelmet benyújtó emberek legnagyobb csoportját, nagyjából 40 százalékát teszi ki.

A Der Spiegel című hírmagazin a szombaton megjelent számában azt írta, hogy az idén már 10 ezernél is több menedékkérőt toloncoltak vissza hazájukba, körülbelül annyit, mint tavaly egész évben.

Hírdetés

A tartományok egyre határozottabban hajtják végre a kitoloncolásról szóló hatósági döntéseket, például egyedül Hessen tartományból az idén több mint egy tucat charterjárattal szállítottak vissza a kérelmük elutasításával Németország elhagyására kötelezett menedékkérőket Tiranába és Pristinába – Albánia és Koszovó fővárosába -, és az év végéig további 19 járat indul még.

Észak-Rajna-Vesztfáliában is számos járatot szerveznek, ezek Szerbiába, Macedóniába és Koszovóba szállítanak elutasított menedékkérőket, a tartományi rangú Berlin vezetése pedig havonta két ilyen charterjáratot tervez indítani.

Ugyanakkor sokan önként távoznak Németországból a kérelmük elutasítása után, az idei első fél évben 12 600-an voltak. Körükben 85 százalékos volt a nyugat-balkániak aránya – írta a Der Spiegel.

A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) elnöke, Manfred Schmidt a hírmagazinnak azt mondta, hogy az év végéig további 75 ezer nyugat-balkáni menedékkérő ügyét zárják le. Várhatóan néhány kivételtől eltekintve az összes kérelmet elutasítják. "Ezeket a döntéseket aztán következetesen végre kell hajtani, és az elutasított menedékkérőknek a lehető leggyorsabban el kell hagyniuk az országot" – tette hozzá.

A nyugat-balkáni menedékkérők körében eddig is 99 százalék fölött volt az elutasított kérelmek aránya. Ugyanakkor a menedékkérőkről az eljárás végéig – átlagosan több mint 5 hónapig – gondoskodni kell, ami erősen megterheli a menekültügyi ellátórendszert. A kormány ezért most egyebek mellett azt tervezi, hogy csökkentik a pénzbeli ellátás arányát a természetbeni ellátás javára, hogy ezzel is csökkenjen a német menekültügyi rendszer vonzereje a nyugat-balkáni országokban. A kormány még szeptemberben elfogad egy javaslatcsomagot a menekültügy újraszabályozásáról, és erről októberben dönthet a törvényhozás.

Németországba az idén 800 ezer menedékkérő érkezhet a kormány előrejelzése szerint. Ez a tavalyinak a négyszerese. Több tartományi vezető szerint a már háromszor fölfelé módosított előrejelzést is felülírhatja az idő, így akár az egymilliót is elérheti a menedékkérők száma.

(MTI)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »