A magyar állampolgárok csaknem kétharmada nem bízik abban, hogy befolyásolni tudja kormánya munkáját, ezzel a vizsgált országok között az utolsó helyet foglaljuk el – derül ki az amerikai Pew Research Center felméréséből, amelyben az állampolgárok politikai aktivitását vizsgálták. Míg például az Egyesült Államokban a megkérdezettek 56 százaléka, addig hazánk lakosságának mindössze 31 százaléka látja úgy, hogy hatással lehet a kabinet tevékenységére két választás között is, 61 százalék pedig, úgy tűnik, beletörődött, hogy nem tehet semmit. Érdekes mindezt annak fényében látni, hogy milyen kiábrándítóan kevesen járultak az urnákhoz az október eleji kvótareferendumon – az utóbbi évek jelentősebb európai uniós népszavazásai közül egy horvát és egy spanyol voksolás kivételével mindegyiken nagyobb volt a részvételi arány. A felmérés szerint még a szintén posztkommunista blokkhoz tartozó Lengyelországban is többen bíznak abban, hogy a mindenkori kormány kíváncsi a véleményükre, mint akik szerint nincs semmi befolyásuk az eseményekre.
A kutatás szerint Magyarországon ugyanazon ügyek miatt hajlandók az emberek az utcán tiltakozni, mint máshol: a leginkább húsba vágó kérdés – ahogy a vizsgált országok többségénél, úgy nálunk is – az egészségügy, amit fontossági sorrendben a szegénység és az oktatás követ. Csakhogy amíg Kenyában a megkérdezettek 77 százaléka – vagy hogy egy közelebbi példát mondjunk, az olaszoknál 59 százalék – állította, hogy utcára vonulna, vagy legalább egy panaszlevelet megírna a jobb egészségügyért, nálunk ez csupán 44 százalék.
A felmérés rámutat: a vizsgált országok közül nálunk a legkisebb a szavazói kedv, és nálunk hajlandók legkevesebben, a megkérdezetteknek mindössze 10 százaléka önkénteskedni, szemben az amerikai 54, vagy a lengyel 21 százalékos aránnyal.
Elképesztő a különbség azoknak a számában, akik saját bevallásuk szerint részt vettek már politikai kampányrendezvényen. A magyarok szkepticizmusát mutatja, hogy itthon százból csak heten vallották, részt vettek már ilyenen, szemben a görögországi 42, az olaszországi 32 és a lengyelországi 21 százalékkal – hogy csak európai példákat hozzunk. A teljesen eltérő adottságú Kenyában a lakosok fele állítja, hogy volt már pártrendezvényen. Minden vizsgált országra igaz, hogy a fiatalok kevésbé aktív szavazók, inkább véget nem érő szócsatákat vívnak az interneten.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 10. 29.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
