Genetikai bizonyítékok támasztják alá, hogy a 10. századi honfoglaló magyarok egy része az Urál vidékéről származott – derül ki az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontjának Archeogenomikai Intézete által jegyzett, a Cell folyóiratban megjelent tanulmányból. A nemzetközi kutatócsoport 120 ősi teljes genomot elemzett a Volga és az Urál közötti térségből, amely eddig genetikai szempontból feltáratlan volt, ám kulcsfontosságú a magyarság korai történetében.
A vizsgálatok kimutatták: az Urál keleti és nyugati előterében élt vaskori népcsoportok genetikai folytonosságot mutatnak a későbbi karajakupovói kultúrával – e közösség pedig a honfoglaló magyarság egyik legfontosabb forrása lehetett. A kutatók szerint a 6. század végére a korai magyarság elődei már az Urál mindkét oldalán megtelepedtek.
Az eredmények megerősítik: a honfoglaló népesség vegyes eredetű volt, de az uráli genetikai vonal azonosíthatóan jelen volt azoknál, akik nagy valószínűséggel a magyar nyelvet is továbbörökítették. A kutatás a „kettős honfoglalás” elméletét is megkérdőjelezi, hiszen az uráli komponens csak a 9. század második felében jelent meg a Kárpát-medencében.
A cikk megjelenése után érkezett egy cáfolat is a fenti kutatásra. Ennek videója alább megtekinthető:
HVG, Körkép.sk
Nyitókép forrása: reprofoto
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
