Mercosur: a gazdák armageddonja közeleg? Tokár Géza2026. 01. 12., h – 18:10
Traktorok és tiltakozó gazdák, valamint zavargások Brüsszelben és Nyugat-Európában – ennyit látni Szlovákiából a Mercosur-megállapodásból, amely az Európai Unió és a dél-amerikai államok közti egyezséget takarja. Vajon mi az egyezmény célja és valóban megsemmisítő hatása van a szlovák mezőgazdaságra?
A Mercosur – leegyszerűsítve – maga is egy gazdasági államszövetség, többé-kevésbé laza formában fogja össze a dél-amerikai országokat. Az Európai Unió új piacokat keresve és cserébe a saját piacát felkínálva törekszik megegyezésre Argentínával, Brazíliával, Uruguay-jal és Paraguay-jal, a küszöbön álló megállapodás célja a vámhatárok és a kereskedelmi korlátok részleges lebontása. Ezzel elvben az európai ipar egy része jól járhat, a kevésbé versenyképes ágazatok azonban nem feltétlenül – és a mezőgazdaság egy olyan terület, ahol az európai szereplők kimondottan sok rizikót látnak a megegyezésben.
Trump a motiváció
Az EU és a Mercosur tagállamai már 1999 óta tárgyaltak a formálisan az elmúlt napokban aláírt egyezményről (amelyet az Európai Parlamentnek és részlegesen a tagországok törvényhozásának is jóvá kell hagynia – ami okozhat még nehézségeket).
Az unió és a dél-amerikai gazdasági blokk közti tárgyalásokat jelentősen felgyorsította a nemzetközi helyzet – az EU gazdasági nehézségei és az új piacok keresésére való törekvés, valamint a Donald Trump-vezette Egyesült Államok megváltozott üzletpolitikája.
Miután az amerikai védővámok nehéz helyzetbe hozták az európai gazdaságot, az Unió új piacokat keres: Dél-Amerika mellett Mexikó, Indonézia, India felé is nyitna a kölcsönös gazdasági engedményekre alapuló megállapodásokkal.
Az Európai Bizottságnak az Unió tagállamainak ellenállását decemberben Olaszország megtörésével sikerült elérniük, Giorgia Meloni miniszterelnöknek kilátásba helyezték a mezőgazdaság erőteljesebb támogatását. A Mercosur-tagállamoknak szintén érdekében áll a megállapodás: Brazíliát például negyven százalékos amerikai büntetővámok sújtják Trump gazdaságpolitikája miatt.
Mit hoz a megállapodás?
A megállapodás értelmében a két blokk – az Unió és a dél-amerikai államok – között megszűnik több kölcsönös vámtarifa is. A vámmentesség segíthet az európai autóiparon, amelyet eddig 35 százalékos tarifák sújtottak, de a tejtermékek és a borok is könnyebben juthatnak el az amerikai kontinensre. Legalábbis a bizottság reményei szerint.
A kölcsönös vámmentesség ugyanakkor azzal is jár, hogy a dél-amerikai termékekre is vonatkozik a tarifáktól való védelem – az Európai Unió országaiban. A gazdák aggódnak, mivel attól félnek, hogy az olcsóbban termelt, lazább élelmiszerbiztonsági előírások közepette előállított dél-amerikai termékek több piacon is kiszoríthatják a helyi terményeket.
Az Amerikából érkező baromfi, marhahús, tojástermékek esetében áll fenn a veszély. Leegyszerűsítve tehát míg az EU az ipari termelés fellendülését várja a megegyezéstől, a Mercosur-tagállamok a mezőgazdaság kiugrására számítanának a megállapodástól – az amerikai piac kiesésének stabilizálása mellett.
Szlovákia igen, Magyarország nem
Érdekesség, hogy a Mercosur-megállapodás kapcsán formálódó szlovák és magyar álláspont eltér egymástól. Míg Nagy István magyarországi agrárminiszter további négy tagállam képviselőjével összhangban állítja, hogy az európai termelők versenyhátrányba kerülnek a dél-amerikai konkurenseikkel szemben, addig szlovákiai kollégája, Richard Takáč konzekvensen támogatta a megállapodást. A régió tagállamai közül Lengyelország Magyarországhoz hasonlóan ellenzi az egyezményt, míg Csehország Szlovákiával azonosulva a megegyezés mellett áll.
Takáč szerint a megállapodással párhuzamosan egyszerűen erőteljes garanciákat kell tartalmaznia az agrárszektor számára, hogy a dél-amerikai olcsó agrártermékek ne árasszák el a piacot. A vélt veszély a hús- és tejtermékek piacát érinti a leginkább. A politikus szorgalmazza, hogy a harmadik országban is ugyanazokat a szabályokat alkalmazzák az uniós piacra szánt élelmiszerekre, mint az Európai Unióban. Amennyiben károk keletkeznének, fontosnak tartja a gazdák kárpótlását egy külön létrehozott alapból.
A miniszter egy videóban is külön elmagyarázta a szlovák álláspontot: elmondása szerint egyeztetett az uniós kollégáival a múlt héten is. „A szlovák élelmiszeripari szereplők számára százszor nagyobb probléma az ukrán élelmiszerek behozatala, mint a Mercosurtól érkező termékeké. (…) Ukrajnával szomszédosak vagyunk, az ott megtermelt gabona nem több száz kilométerre utazik, hanem rögtön a határok mögé” – jelentette ki Takáč.
Magyarország ezzel szemben állítja, hogy a dél-amerikai mezőgazdasági termékek a marhákat tenyésztő gazdálkodókat és a növénytermelő kis- és középvállalkozásokat is nehéz helyzetbe hoznák – Budapest és a tiltakozó államok azonban csak lassítani tudják az elfogadás folyamatát.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Unió Tanácsa határozatot fogadott el, amelyben a tagországok mezőgazdaságért felelős miniszterei felhatalmazták az Európai Bizottságot az EU-Mercosur partnerségi megállapodás (EMPA), valamint a Mercosur-országokkal tervezett ideiglenes kereskedelmi megállapodás (ITA) aláírására – tájékoztatott az uniós tanács pénteken.
A brüsszeli közlemény szerint a dél-amerikai közös piac (Mercosur) országaival – Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay, valamint a 2016 óta felfüggesztett tagsággal bíró Venezuela – tervezett ideiglenes kereskedelmi megállapodás célja a vámok csökkentése, valamint új piacokhoz nyit hozzáférést az áruk és szolgáltatások széles köre számára.
Az olyan ágazatok, mint a mezőgazdaság, az autóipar, a gyógyszeripar és a vegyipar, jobb kereskedelmi feltételeket fognak élvezni – írták. A megállapodás rendelkezéseket tartalmaz a beruházások megkönnyítésére és a határokon átnyúló szolgáltatás-kereskedelem akadályainak felszámolására, különösen a digitális és pénzügyi szolgáltatások terén. A közbeszerzésre vonatkozó rendelkezések továbbá lehetővé teszik az uniós vállalatok számára, hogy hozzáférjenek a Mercosur-országok közbeszerzési eljárásaihoz – közölték.
A kereskedelmi megállapodás az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik, ezért nem igényli az uniós tagállamok ratifikálását – tájékoztattak.
A megállapodás védintézkedéseket is bevezet, amelyek biztosítják, hogy az EU képes legyen gyorsan kezelni a mezőgazdasági termékek behozatalából eredő piaci zavarokat – írták.
Amíg az uniós tanács és az Európai Parlament közötti tárgyalásokat követően hivatalosan el nem fogadják a jogalkotási keretet, az Európai Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a kereskedelmi megállapodás keretében kétoldalú biztosítékokat alkalmazzon a mezőgazdasági termékekre, illetve, hogy a vámkontingensek hatálya alá tartozó termékekre fokozott ellenőrzési követelmények vonatkoznak. A tagállamok kérhetik a vizsgálatok megindítását.
„Ezek az ideiglenes intézkedések magas szintű védelmet biztosítanak az uniós mezőgazdasági termelők és az agrár-élelmiszeripari ágazatok számára az átmeneti időszakban” – fogalmaztak.
A közlemény az EU-Mercosur partnerségi megállapodással kapcsolatban azt írta, hogy az EMPA egyetlen keretrendszerbe foglalja a politikai párbeszédet, az együttműködést és az átfogó ágazati együttműködést. A megállapodás kereskedelmi és beruházási pillért is tartalmaz, amely megkötése és hatálybalépése után teljes mértékben alkalmazandóvá válik.
Az uniós tanács szerint ezek a rendelkezések erősítik az együttműködést olyan területeken, mint a fenntartható fejlődés, a környezetvédelem és az éghajlat-politika, a digitális átalakulás, az emberi jogok, a mobilitás, a terrorizmus elleni küzdelem és a válságkezelés.
A közlemény szerint a pénteki határozatot követően az EU és Mercosur-partnerek aláírják a megállapodásokat. Mielőtt azonban a megállapodásokat hivatalosan is megkötnék, az Európai Parlamentnek beleegyezését kell adnia.
A partnerségi megállapodás akkor lép teljes körűen hatályba, ha minden uniós tagállam és az érintett dél-amerikai országok befejezték a ratifikációt. A kereskedelmi megállapodás addig marad érvényben, amíg a partnerségi megállapodás hatályba nem lép – tájékoztattak.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
