Hankó Balázs és Seszták Miklós mentelmi jogának felfüggesztésével újabb két, korábbi kormányzati szereplő ügye került a büntetőeljárás következő szakaszába. Az Országgyűlés hétfőn 139 igen szavazattal függesztette fel mindkét képviselő mentelmi jogát. Hankó esetében az ügyészség a Nemzeti Kulturális Alap pénzosztásával összefüggő, hűtlen kezelés gyanúja miatt kérte a mentelmi jog kiadását. Az ügyészség szerint 2025 szeptembere és 2026 márciusa között 1079 esetben használtak fel az NKA vagyonából a törvényben meghatározott céloktól eltérően pénzt, összesen 17,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okozva. Hankó a gyanút és a vele szembeni eljárás politikai indíttatására vonatkozó állításokat visszautasítja.
Seszták Miklós esetében a Volánbuszhoz kapcsolódó korrupciós nyomozás áll a háttérben. Az ügyészség szerint felmerült a gyanú, hogy a volt fejlesztési miniszter és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő akkori vezetője közvetítőn keresztül több mint 11 milliárd forint jogtalan előnyt vett át a Volánbusszal kapcsolatban álló cégek képviselőjétől. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség május óta folytat saját felderítést, és több embert már őrizetbe is vettek.
És itt érünk el ahhoz a ponthoz, ahol érdemes egy pillanatra levenni a politikai szemüveget. Mert miközben teljesen indokolt kérdés, hogy a közvagyonnal kapcsolatos visszaéléseket ki és hogyan vizsgálja ki, azért mégsem tegnap fedeztük fel, hogy Magyarországon van rendőrség, ügyészség, NAV és vagyonvisszaszerzéssel foglalkozó rendőrségi szervezeti egység.
Sőt: az NKA ügyét például a NAV már májusban vizsgálta, költségvetési csalás és hűtlen kezelés gyanúja miatt kutatásokat és lefoglalásokat is végrehajtott. A Volánbusz korrupciós ügyében pedig a Központi Nyomozó Főügyészség és a Nemzeti Nyomozó Iroda vagyonvisszaszerzési szervezete dolgozott együtt.
Ehhez képest megszületett a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, amely már saját nyomozati és vádképviseleti hatáskörökkel is rendelkezik. Az új hivatal első látványos ügye éppen Seszták Miklós esete lett: a mentelmi jog felfüggesztése után az NVVH vette őrizetbe, miközben az ügyben korábban már a Központi Nyomozó Főügyészség és a rendőrségi vagyonvisszaszerzési szervezet is dolgozott.
A kérdés tehát nem az, hogy kell-e visszaszerezni az eltűnt közvagyont. Persze, hogy vissza kell. A kérdés az, hogy ehhez valóban szükség volt-e még egy új intézményre, új vezetőkre, új szervezetre és új költségvetésre.
Nem rég az Alfahír is írt az Agro Rehab-ügyről, melyre a Jobbik elnöke, Adorján Béla hívta fel a figyelmet. Az eset is tökéletesen mutatja, hogy a probléma nem feltétlenül az, hogy nincs, aki ellenőrizzen. Az Állami Számvevőszék már feltárt kifogásolható gazdálkodási gyakorlatokat és megalapozatlan beruházási döntéseket, miközben milliárdos vagyonról volt szó. Az egyik beruházásnál még a finanszírozott fóliasátrak is raktárban maradtak. Legalább az biztos, hogy ott nem kellett attól tartani: túl gyorsan növekednek.
Lehet tehát új hivatalt alapítani. Csak közben érdemes lenne feltenni a kellemetlen kérdést is: nem az lenne-e ésszerűbb, ha először a már meglévő intézményeket tennénk képessé arra, hogy rendeltetésszerűen végezzék a munkájukat?
Mert ha ugyanazokat a feladatokat új névtáblával, új szervezeti struktúrában és új költségvetési soron kezdjük el ugyanazokkal az ügyekkel, az nagyon látványos. Csak éppen attól még nem biztos, hogy hatékonyabb.
A közvagyon ugyanis nem attól lesz biztonságban, hogy hány hivatal vigyáz rá. Hanem attól, hogy ha valaki hozzányúl, annak tényleg van következménye.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
