Ma tárgyalják az uniós tagállamok energiaügyi miniszterei az Európai Bizottság két – Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter szavaival élve – veszélyes javaslatát. Az egyik a gázársapka, a másik az olajársapka. Bár gazdasági intézkedésként akarják eladni (hogy ne lehessen élni vétójoggal), valójában alig leplezett szankciókról van szó (ezt az Intellinews régiós hírportál már nyíltan vallja). A Bizottság azonban olyan javaslattal állt elő, ami senkinek sem felel. Sem azoknak, akik akarták a bújtatott szankciót, sem azoknak, akik nem akartak gázársapkát annak gazdasági kockázatai miatt. A politikai helyzet pattanásig feszült, az egyik ország diplomatája szó szerint “elbaszottnak” nevezte a Bizottságot dühében.
Ahogy arról szerdán beszámoltunk, az Európai Bizottság 275 eurós gázársapkát akar bevezetni, ami csak akkor lép életbe, ha legalább két héten (10 kereskedési napon) keresztül e szint fölött tanyázna a gázár a holland TTF tőzsdén. Van még egy feltétel, ám a politikai vita szempontjából ez most másodlágos.
A probléma ezzel az, hogy ezt az ársapkát sürgető 15 ország (köztük Szlovákia) túl magasnak tartja. Olyannyira, hogy vissza akarják vonatni a bizottsággal a tervezetet, és ha nem sikerül, akkir blokkoló kisebbséggel veszik le a napirendről.
Tény, hogy gázválság legsötétebb időszakában, augusztusban is csak 8 naptári nap volt (augusztus 22. és 30. között), amikor 275 eurónál drágább volt a gáz megawattóránkénti ára. A kérdés az, hogy mennyire reális egy ilyen ársapka bevezetése.
A Golmand Sachs nemrég közzétett egy becslést, ami azt jelezte előre, hogy 2023 áprilisától (az európai gáztárolók újbóli feltöltésének kezdetétől) ismét gázárdrágulás várható, ami jövő júliusra 250 euró/megawattórás árat is jelenthet. A szám tehát nem irreális, csak épp nem ezt várták tőle.
Ugyanis a cél az orosz gáz szankcionálása lett volna, ami ilyen módon nem teljesül.
Indulatos tárgyalás lesz
Viszont valószínűleg azoknak is igaza van, akik szerint Brüsszel a holland és német érvekre hallgatva szándékosan akarja elkerülni a gázársapka bevezetését, ezért olyan javaslattal rukkolt ki, ami biztosan senkinek sem felel meg. A beadványnak ugyanis elvileg része lehet a gázszolidaritási mechanizmus aktiválása is, ami a német gazdaság előtt nyitná meg más országok gáztartalékait, ami a tagállamok jelentős részénél szintén kiverte a biztosítékot.
“Nem fogom bedarálni az iparomat azért, mert Németország korábban az oroszokhoz igazodott”
méltatlankodott egy uniós diplomata. Egy másik a túl magas ársapkán akadt ki:
“Mennyire kell elbaszottnak lenni ahhoz, hogy ennyire rosszul kezeld az egész helyzetet?”
mondta a Politico szerint az Európai Bizottságra utalva.
Olajársapka
A másik intézkedés, az olajárplafon, aminek nagyságáról hivatalos bejelentés még nincs, de a kiszivárgott információk szerint 60-70 dolláros hordónkénti árról lehet szó.
Ez megint egy olyan árszint, ami nem nagyon bünteti az oroszokat. Egyesek szerint 30 dollárral alacsonyabb plafonra lenne szükség ahhoz, hogy szankciónak lehessen nevezni azt, amit egyébként gazdasági intézkedésbe bujtatva akarnak keresztülverekedni a tiltakozó tagállamokon.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy az olajársapkát még az OPEC sem támogatja. Az OPEC+ – nak tagja Oroszország is, ám nem ez az akadályozó tényező. Az olajkartell egyetlen tagja sem akar precedenst teremteni arra, hogy egy OPEC-tagot olajársapkával büntessenek – mert legközelebb esetleg rá fogják majd alkalmazni…
A teljes kép
A teljes képhez hozzátartozik, hogy valószínűleg azoknak van igaza, akik óvakodnak az európai gázársapka bevezetésétől. Idén ugyanis még jött bő 60 milliárd köbméternyi földgáz Oroszországtól, ami nélkül az európai tárolókat aligha lehetett volna feltölteni. Ha jövőre már ez sem lesz, akkor Európa meg lesz lőve, azt ugyanis már a nyugati mainstream is elismeri, hogy nincs sem elég LNG sem elég LNG-terminál az orosz gáz teljes kiváltására – és még évekig nem is lesz. Márpedig egy szigorú ársapka borítékolhatóan csökkentené a hajlandóságot a termelőknél, hogy Európába adjanak el.
Az érem másik oldala, hogy Németország elfogadott egy 200 milliárd eurós energiacsomagot, ami lényegében azt jelenti, hogy irdatlan összegekből fogja majd felvásárolni más európai országok elől a földgázt, amivel olyan versenyelőnyre tesz szert, amivel a többi tagállam nem tud lépést tartani. Ha lenne érdemi ársapka, ami kötelezné a németeket, kiegyensúlyozódnának az esélyek.
Ezt a dilemmát elvileg fel lehetne oldani az energetikai szankciók eltörlésével, ezt viszont egyelőre csak a magyar kormány szorgalmaz. Ha nincsenek szankciók, időt lehet nyerni az alternatív gázforrások biztosításához és diverzifikációhoz. Más kérdés, hogy lehet szankciók leépítéséről beszélni addig, amíg nincs kilátásban legalább fegyverszünet Ukrajnában…
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
