Hetek óta része a hazai – és nemzetközi – közbeszédnek a magas üzemanyagár. Portálunk a közelmúltban bemutatta, milyen piaci és jogszabályi előírások által előírt tételekből áll össze az az összeg, ami végül kiadja az immár félezer forintra rúgó literenkénti összeget.
A benzinkúton fizetendő összeg legnagyobb részét természetesen a kőolaj világpiaci ára befolyásolja. Erre a kormányzatnak semmi ráhatása nincs, ha a nagy olajkitermelő országok emelnék a kitermelést, akkor csökkenne az ár. Sokat hallunk a Brent hordónkénti áráról, de igazából kevés fogalmunk van arról, hogy ez pontosan mit is jelent. Nos, egy Brent hordó nagyságrendileg 159 liternek (egész pontosan 158,987294928 liter) felel meg. Ez azt jelenti, hogy a hordónkénti kb. 82,5 dollár és 310 forintos dollárárfolyam mellett
a kőolajár az üzemanyagban literenként mindössze 143 forintot jelent.
Itt a jegybanknak lehet szerepe abban, hogy
ha erősebb lenne a nemzeti valuta, akkor kevesebb forintot kellene kifizetni ugyanannyi dollárért, azaz olajért.
Természetesen autónkba nem kőolajat tankolunk, ezt a nyersanyagot tehát finomítani kell, majd eljuttatni a benzinkutakra is. Ennek összege persze nem ismert, és nem is határozható meg pontosan, hiszen egy összetett és a piac által vezérelt folyamatról van szó.
Van egy pár forintos tétel a benzinárban, amiről általában szeretünk elfeledkezni. Ez az úgynevezett kőolaj-készletezési díj. Ennek az a szerepe, hogy a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) a törvényben előírt megfelelő tartalékot meg tudja képezni. Ehhez a szövetség tagjai (általában az olajtársaságok) fizetik be a szükséges anyagi hozzájárulást, amit természetesen az eladott üzemanyagok után a vevőktől (autósoktól) szednek be. A Napi.hu összeállítása szerint ez a díj 2009 óta most, egész pontosan 2020 nyarától a legmagasabb: benzinnél literenként nettó 4,145 forint, gázolajnál nettó 3,883 forint. A gazdasági szaklap azt írta, az MSZKSZ-nél legnagyobb költségelem a tárolás, amely 28,5 milliárdot emészt fel, kifizetnek még 1,7 milliárd forint hitelkamatot, és előtörlesztenek 7 milliárdot is. A működési költségek közel 700 millió forintot tesznek ki. A várhatóan megmaradó kicsivel több mint 1 milliárd forint nyereséget teljes egészében feladata finanszírozására kell fordítania.
A jövedéki adó minimális összegét egy európai uniós rendelet határozza meg, mégpedig euróban. Szombaton írtunk arról, hogy a magyar forint gyengülése miatt jelenleg nem is érjük el ezt a minimumot, ami benzin esetében 359, gázolaj esetében 330 euró ezer literenként. Ha úgy tetszik, akkor a jelenlegi, 360 forintos euróárfolyam mellett literenként
a benzin esetében 129, gázolaj esetében 119 forint kell, hogy legyen.
Ám a forint gyenge árfolyama miatt a benzinre „csak” 120, míg gázolajra „csak” 110,35 forint jövedéki adót fizetünk a magyar költségvetésnek.
És akkor ott van az Európa-csúcsot jelentő általános forgalmi adó. Az erre vonatkozó uniós irányelv szerint jelenlegi szabályozás szerint az üzemanyagnak kötelező a normál áfamérték alá tartoznia.
A normál áfakulcs mértékének meghatározása viszont tagállami hatáskör!
Az áfa azonban „mindenre” rárakódik, tehát nem csupán a kőolajárra, a finomítás, szállítás stb. költségeire, hanem a készletezési díjra és a jövedéki adóra is. A jelenlegi, 506 forintos benzin-, illetve 517 forintos dízelár
nettója így 398, illetve 407 forint.
Vannak tehát olyan tételek, melyek kormányzati hatáskört képeznek, és vannak olyanok is melyekkel kapcsolatban le lehet ülni egyezkedni a „brüsszeli bürokratákkal”. (Ahogy az megtörtént az internet áfájának 5 százalékra csökkentése esetében is.)
A benzinszabadságharc lehetőségei
Kérhető lenne a jövedéki adó behajtásának ideiglenes elengedése. Csak ezzel a lépéssel a benzin 152, a gázolaj 140 forinttal lehetne olcsóbb literenként.
Kérhető lenne az üzemanyagok áfájának 18 vagy akár 5 százalékos áfakörbe sorolása is. Ezzel a lépéssel 18 százalékos kulcs esetében 36 forinttal csökkenhetne a benzin, 37 forinttal a gázolaj ára. Ha a lehető legkedvezményesebb, 5 százalékos áfakulcsot alkalmaznák, akkor a benzin 88, a gázolaj 90 forinttal lehetne olcsóbb.
Ha pedig az Európai Bizottság mind a jövedéki adó felfüggesztésére, mind a kedvezményes áfakörbe sorolásra rábólintana a szabadságharc eredményeképp, akkor 18 százalékos áfakulcs esetén a benzin literje 328, a gázolajé 350 forint lehetne, míg
5 százalékos áfakulcs alkalmazásával a benzin literenkénti ára 292, a gázolajé 311 forintra is csökkenhetne.
A kormányzati paradigma a fogyasztás adóztatása mellett teszi le a voksot, ezért vajmi kevés esélyt látunk arra, hogy az Orbán-kormány az uniós hatáskörbe nem tartozó normál áfakulcs csökkentését tervezné. Ennek ellenére kiszámoltuk, hogy 25 százalékos áfakulccsal mennyibe is kerülhetne az üzemanyag. Nos, a jövedéki adó felfüggesztése esetén a benzin 348, a gázolaj 371 forintba kerülne. A jövedéki adó megtartása, de 25 százalékra csökkentett áfakulcs esetén literenként 8-8, forinttal csökkenne az üzemanyagár: a benzin 498, a dízelolaj 509 forint lehetne.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
