Az egész Földön egy megállíthatatlannak tűnő rezgésemelkedési folyamat zajlik, melyet évekkel ezelőtt New Age névvel illettek, míg manapság egyre inkább elterjedt az ébredés és a felemelkedés kifejezések használata. De vajon hol tart ez a folyamat? S mi lehet nekünk, magyaroknak, ebben a szerepünk? Hogyan áll a magyar lelkek aktivizálódása?
Az ébredés után jön az éberség, az álom után a való világ. Jóllehet ez meglehetősen kecsegtetően hangzik, mégis azt a hamis képet sugallja, hogy aki tisztába kerül ezzel az információval, tudniillik a spirituális ébredés folyamatával, az már fel is ébredt, s annak innentől minden könnyebb lesz és megoldódik az életében. Vélemény és tapasztalataim szerint ez nincs így.
A spirituális feleszmélés még csak éppen a kezdeténél tart és generációknak kell majd cserélődniük, mire befejeződik a jelenkori szakasza. S várhatóan az sem lesz a folyamat legvége, hiszen a tudatossá válás tovább fog folytatódni a magasabb és a még magasabb valóságszinteken, rálátva az életre egyre mélyebb szinteken összefonódó rendszerére és rendjére.
Tehát még nincs itt a Kánaán! Még csak a küszöb egyik vagy jó esetben másik oldalán toporog az emberiség. Aki átlépte már az első küszöböt az életében, az óriási lépést tett, ugyanakkor hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy ez csupán az első lépés volt, amit még ezer meg ezer másik fog követni. Miért?
Mert a tapasztalatom azt mutatja, hogy sokan itt, a küszöb túloldalán, megelégedve hátradőlnek és tovább vegetálnak – igaz, már egy lépéssel közelebb a céljukhoz – az adott tudatszinten, s onnét tekintgetnek hátra a küszöb előtt toporgó embertársaikra, s közben hol a segítségnyújtás, hol a szánalom, hol az önteltség hatása alá kerülve ácsorognak a helyett, hogy továbblépnének az éberség újabb és újabb fokozataira. Mert az isteni öntudatra ébredésünk nem azonnal, nem egy-két év alatt, hanem sokkal-sokkal hosszabb idő alatt megy végbe. Bár mindig akadnak kivételek, azért az emberiség többségének nem volna szabad abba a hitbe ringatnia magát, hogy minden rendben van, ha van mibe kapaszkodnia. A legtöbbünk sajnos olyan elvekbe kapaszkodik, amelyekről a Sors rendre bebizonyítja, hogy olyan, mint a fing: tartjuk, amíg bírjuk! Már elnézést a hasonlatért!
De a spirituális világokban, magasabb lelki rezgésszinteken ez fabatkát se ér! Az elveket előbb cselekedetekké, majd tetteké kellene formálnunk! S én ezt hiányolom sokszor.
A magyarság egy ébresztő lélekcsoport. Mindig akkor jelent meg a Földön, amikor valamilyen nagy változást kellett kivitelezni. Sokan próbálják gyökértelenné tenni a magyarságot, letörögetve szarvait, de ez nem sikerülhet, mert egyre több magyar szívben lobog az Eredet lángja, mely halkan és szelíden fényt derít arra, mi igaz, s mi nem.
Ugyanakkor a magyarság spirituális eszmélésének hajója lassul, mivel sok, részben már aktiválódott lélek – olyan, aki rátalált már a spirituális életútjára és járja is azt – ideológiai vitákat folytat egymással. Ki a túlzott szabadság-elvűséget, ki a saját irányzatát tartja egyedül üdvözítőnek és követendőnek. A spirituálisnak mondott úton járók között is szép számmal akadnak „kis diktátorok”. Elnézést a szóért, de ki a családjában, ki az adott közösségében él a manipulálás nemtelen eszközeivel, pocskondiáz másokat, uszít és vetíti ki saját sérelmeit másokra, terjeszti a rossz hírét a véleménye szerinti áltanítóknak. Nem azt tartom a legfontosabbnak, hogy mennyi részigazságot tartalmaz valakinek a véleménye, számomra az a perdöntő, hogy mivel önmagában nem képes helyretenni a lelki, de inkább fogalmazzunk úgy, hogy egós sérelmeit, ugyanúgy beleüríti alacsony rezgésű energiáit és információit a magyarság kollektív tudattalanjába, miként ezt azok is megteszik, akik amúgy egyáltalán nem foglalkoznak ezotériával. Ez egy ezoterikus népbetegség: minősít, ítélkezik, rossz hírt terjeszt, lehúzva azokat is, akik amúgy emelkednének és fejlődnének. Csak hát ugye, a „nagy öregek” és a korábban indultak szavára érdemes odafigyelni és megfontolni. Szó sincs arról, hogy ne tanuljunk a bölcsebbektől, ne figyeljünk az intő szóra, vagy ne vegyük figyelembe a jó szándékú intelmeket. Én arról beszélek, hogy vegyük észre, amikor az „öregebb” tanító nem bölcsként viselkedik, amikor nem jó szándékú, amikor manipulatív módokon mások ellen hangol, mert ilyenkor nem az isteni jóság és igazság közvetítője az a valaki, hanem rajta keresztül is az Ördög szólal meg.
Kemény szavak ezek, de a magyarság a legnagyobb spirituális babérokra tör – teljes joggal –, ezért felhívom a figyelmet, hogy az Ördögöt mindenekelőtt önmagunkban kellene keresni.
„Ahogy fenn, úgy lenn” és a „az ember a Teremtő képmása” – szoktuk volt idézni. Nos, ha ez így van, akkor a Teremtőben található Gonosz is bele lett gyúrva az emberbe, nem csak a Jó!!! Így lett az ember a Teremtő kicsinyített mása. Ugye senki sem gondolta komolyan, hogy a bennünk lévő negatív hang majd hagyni fogja magát egyszerűen félreállítani? Ezért is tartom fontosnak a Napvallásban az egó-mentesítés módszereit.
Rengeteg emberrel beszélgettem a közel húsz éve tartó spirituális ébredésem során, meg se tudnám számolni, mennyi önfejlesztő gyakorlatot végeztem el, erre alapozva állítom, hogy még csak az előjátéknál tartunk és a komolyabb próbatételek még hátra vannak mind egyéni, mind a kollektív szinten. Jó hír viszont, hogy most van idő és vannak módszerek, amelyekkel mindenki beavathatja magát egy szintig, hogy tisztábban láthasson. Aki úgy érzi, hogy tud valamit, továbbá akar és mer, az lásson hozzá, hogy életét teljes mértékben átszellemítse és magasabb szintre emelje. Senki ne elégedjen meg azzal, ha már bizonyos képességek aktuálisan működnek benne, hanem menjen tovább a megkezdett úton. Fejlődjön! Képezze magát! Maradjon szerény! Csendesedjen el és ne foglalkozzon olyanokkal túl sokat, akikből hallhatóan nem az emelkedettebb tudat szólal meg!
Száraz György
Boldog napot!
The post Mennyi esélye van annak, hogy a magyarok még időben felébredjenek spirituális szendergésükből? appeared first on Boldognapot.hu.
Forrás:boldognapot.hu
Tovább a cikkre »
