Március 22-én, szombaton ünnepi díszbe öltözött a Borsi, ahol a Borsi Rákóczi Kastélyközpont szervezésében méltó keretek között emlékeztek meg II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulójáról. A nagyszabású rendezvény a fejedelem szülőhelyén, a borsi kastélyban zajlott, gazdag és sokszínű programkínálattal, amely a történelmi hagyományok és a közösségi emlékezet ápolását szolgálta.
A megemlékezésre a Kárpát-medence számos régiójából érkeztek zarándokok a borsi vasútállomásra, ahol a helyiek és a szervezők ünnepélyes fogadtatásban részesítették az érkezőket. Népviseletbe öltözve, jelképes vendéglátással köszöntötték őket, miközben – mások mellett – felcsendült a Rákóczi-induló is, tovább emelve az esemény méltóságteljes hangulatát.
A Művelődési háztól a Rákóczi-kastélyig tartó felvonulás emelkedett hangulatban zajlott, amelyet a Sárospatak Kuruc Bandérium, Hagyományőrzők, valamint a Magyar Honvédség Debreceni Helyőrségi Zenekara kísért. A menet nemcsak látványában, hanem szimbolikájában is a történelmi múltat idézte meg.
Fotó: Németh Zsolt Facebook-oldala
A kastély udvarán megtartott ünnepi műsor során több rangos közéleti szereplő szólt az egybegyűltekhez. Beszédet mondott Dukai Miklós, a magyar Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára, Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, valamint Závogyán Magdolna, a magyar kultúráért felelős államtitkár is.
Fotó: Németh Zsolt Facebook-oldala
Ünnepi beszédében Závogyán Magdolna a fejedelem életútját és történelmi jelentőségét állította a középpontba. Kiemelte, hogy II. Rákóczi Ferenc sorsa már születésétől kezdve küzdelmekkel és tragédiákkal volt átszőve, ugyanakkor éppen ezek a megpróbáltatások alapozták meg későbbi történelmi küldetését.
Hangsúlyozta az őt körülvevő erős női példaképek – köztük édesanyja és felmenői – meghatározó szerepét, majd rámutatott:
Rákóczi személyében olyan vezető állt a nemzet élére, aki képes volt a társadalom széles rétegeit megszólítani.
Az államtitkár aláhúzta, hogy bár a szabadságharc elbukott, a fejedelem öröksége a nemzeti egység és a szabadságvágy időtálló szimbólumává vált, amely ma is irányt mutat a közösség számára.
Fotó: Németh Zsolt Facebook-oldala
Závogyán Magdolna beszédét követően Dukai Miklós, a magyar Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára szólt az egybegyűltekhez. Beszédében kiemelte a jubileum jelentőségét, hangsúlyozva, hogy II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulója nem csupán történelmi emlékezés, hanem politikai és erkölcsi üzenetet is hordoz.
Hozzátette: a felújított borsi kastély a nemzeti identitás megerősítésének fontos helyszíne.
Az államtitkár aláhúzta, hogy
Rákóczi életműve a szuverenitásért folytatott küzdelem példája, amely ma is időszerű kérdéseket vet fel a nemzeti önrendelkezésről.
Mint fogalmazott, a szabadság és a haza elválaszthatatlan fogalmak, amelyekért minden korban áldozatot kell vállalni.
Kiemelte továbbá, hogy
a szabadságharc bukása ellenére a fejedelem erkölcsi győzelmet aratott, példát mutatva kitartásból és felelősségvállalásból.
Beszéde végén a nemzeti egység fontosságát hangsúlyozta, valamint a fiatalok szerepét emelte ki a jövő alakításában.
Fotó: Németh Zsolt Facebook-oldala
Az eseményen Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke is megosztotta ünnepi gondolatait. Felszólalásában kiemelte, hogy II. Rákóczi Ferenc nem csupán hadvezérként, hanem államépítőként is maradandót alkotott, megalapozva egy igazságosabb, polgári Magyarország eszményét.
Hangsúlyozta, hogy
a fejedelem a közteherviselés, a vallási egyenlőség és a társadalmi összefogás terén is úttörő szerepet vállalt, hozzájárulva a Kárpát-medence népeinek együttműködéséhez.
Mint fogalmazott, Rákóczi öröksége a magyar szabadságküzdelmek láncolatában is meghatározó, amely a későbbi történelmi fordulópontokra is hatással volt. Megjegyezte, hogy a vallási tolerancia és a közösségi önrendelkezés gyakorlata már az ő korában megjelent, megelőzve Európa számos térségét.
Beszéde végén aláhúzta:
Rákóczi példája ma is az összefogás, a szabadság és a nemzeti felelősségvállalás üzenetét hordozza.
Fotó: Németh Zsolt Facebook-oldala
Az ünnepi gondolatokat gazdag kulturális műsor egészítette ki: fellépett a Szent Efrém Férfikórus, a Gyimesvölgyi Férfikar, a Bürkös Zenekar, valamint a Magyar Honvédség Debreceni Helyőrségi Zenekara. A közönség hallhatta Nagy Csaba tárogató művész játékát, továbbá Antal Tibor, Antal Viola és Antal Zalán énekesek előadását, valamint Illés Oszkár színművész – aki az ünnepi műsor konferansziéja is volt egyben – közreműködését. A műsorban gyermek néptáncegyüttesek is felléptek Borsiból, Nagykaposról, Abaújszináról, Sátoraljaújhelyről és Sárospatakról, tovább erősítve a rendezvény közösségi jellegét.
Fotó: Németh Zsolt Facebook-oldala
Az ünnepség egyik kiemelkedő mozzanata a Rákóczi-szobor megkoszorúzása volt, ahol a jelenlévők közösen hajtottak fejet a fejedelem emléke előtt.
A koszorúzás méltóságteljes keretek között zajlott, kifejezve a tiszteletet és a történelmi örökség iránti elkötelezettséget.
A program a kastélyudvarban folytatódott, ahol koncertek várták az érdeklődőket. A korábban már fellépő együttesek – köztük a Szent Efrém Férfikórus, a Gyimesvölgyi Férfikar, a Bürkös Zenekar és a Debreceni Helyőrségi Zenekar – ezúttal kötetlenebb formában, mégis ünnepi hangulatban szólították meg a közönséget.
Fotó: Németh Zsolt Facebook-oldala
A borsi megemlékezés egészét gazdag program jellemezte: a felvonulás, az ünnepi műsor, a koszorúzás és a koncertek egységes egésszé álltak össze. A rendezvény nem pusztán történelmi visszatekintés volt, hanem közös tisztelgés a korabeli Magyarország egyik legnagyobb alakja előtt, amely méltó módon idézte fel II. Rákóczi Ferenc örökségét és szellemiségét.
BN/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
