Véget ért a fociünnep, a spanyol siker után hamarosan kezdődik a világ legnagyobb sporteseménye, a párizsi nyári olimpia, s kivételesen mindkettőt a nagy nyugati gazdaságok egyikében rendezik meg. Ázsiai focitornák és olimpiák után felmerül a kérdés, vajon még Európának is megéri?
A foci-Eb nyilvánvalóan a kontinenshez kötött, de láttuk, hogy a három évvel ezelőtti fociünnepet gazdasági okokból már Európa több országában bonyolították le. A németországi reakciók még frissek és természetesen nem lehet teljes képet kapni, annyi viszont nyilvánvaló, a helyi vendéglősök túlnyomó többsége nem jegyzett jelentősebb eladási növekedést a labdarúgó-Európa-bajnokság alatt.
Korán estek ki
A német szálloda- és étteremszövetség szerint a németországi labdarúgó-Európa-bajnokság
a várakozásoknak megfelelően nem hozott eladási növekedést”
a vendéglátóiparban. Mint a szövetség bejelentette, egy cégfelmérés során 88 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy semmilyen pozitív hatást nem tapasztalt az Európa-bajnokság ideje alatt. Csak 8,1 százalék mondta azt, hogy pozitív hozadéka volt a futballtornának.
Nagy különbségek voltak a vállalkozás helyétől és típusától függően. A kocsmák, bárok és sörkertek 32,1 százaléka volt elégedett. A felmérés szerint a vendéglátóiparban is jobb volt a hangulat az Eb-re való tekintettel azokban a városokban, ahol meccseket játszottak.
Az ünnepi hangulatot némileg lecsillapította a változékony időjárás és különösen csapatunk kiesése a negyeddöntőben”
– mondta Guido Zöllick, a szervezet elnöke.
Nem rögtön
A szakmai szervezetek szerint az ő szempontjukból is az lett volna a kívánatos, ha a német csapat messzebbre jut a tornán. A külföldi szurkolók ugyanis csak töredéke a hazainak.
A labdarúgó-Európa-bajnokság mindenképpen jó hangulatot és vásárlási kedvet teremt sok helyen. Ezt látni fogjuk az élelmiszerszektorban és számos rajongói termék értékesítésében”
– mondta Stefan Genth, a kereskedelmi szervezet ügyvezető igazgatója. Az egyesület továbbra is kivár az elemzéssel, mert kíváncsiak arra, hogy a torna alatti jó hangulat hozzájárul-e a tartósan pozitívabb vásárlási kedvhez.
Jó meccsek, jó üzlet
Ezzel szemben egy másik elemzés, amelyet a Mastercard hozott nyilvánosságra, azt mutatja, a német Eb-városok rengeteg pénzt fektettek be a labdarúgó-Európa-bajnokságba, hogy a stadionlátogatók és a futballszurkolók felejthetetlen élményekkel gazdagodjanak a torna alatt.
A futballmeccsek jelentősen növelték a vendéglátó-ipari értékesítést a helyszíneken – esetenként akár 283 százalékkal is. Érdekes módon a hatás túlmutat az olyan nagyvárosokon, mint Berlin, Hamburg és München.
A Dortmund profitált a legtöbbet a városban lezajlott négy csoportmérkőzésből, és jelentős, három számjegyű értékesítési növekedést könyvelhetett el, például az éttermekben és a bárokban. A június 25-i Franciaország–Lengyelország meccsen a dortmundi éttermek eladásai a legnagyobb növekedést mutatták (+283 százalék) az előző évhez képest.
Késleltetett hatás
Közben, ha megnézzük a német szaksajtó elemzéseit, akkor megkapjuk a teljes képet az Eb gazdasági hatásairól.
A szakértők már a kontinensviadal előtt figyelmeztettek, hogy túl magasak a pénzügyi várakozások. Michael Grömling, a Német Gazdasági Intézet makroökonómiai és gazdasági ciklus klaszterének vezetője például kifejtette:
A nagy sportesemények nem hoznak gazdasági tűzijátékot.”
A kutató a 2006-os németországi világbajnokság hatásait vizsgálta, amely sok német számára még mindig az elmúlt évek legfontosabb sporteseménye volt. Ennek ellenére még ez sem határozta meg az ország gazdasági teljesítményét.
Ahogy nálunk is, a rendezői országban is sok fogyasztó arra használja az Európa-bajnokságot, hogy új televíziót vásároljon, kimenjen egy-egy nyilvános meccsnézésre, vagy éppen barátaival egy-egy sör mellett megnézze a mérkőzéseket.
A fogyasztás viszont csak eltolódik, tehát a kiadást máshol megspórolják és már az európai focirajongók is jobban meggondolják, mire költenek. Ez egyre jellemzőbb az elmúlt években tapasztalt gazdasági kihívások után, mert ezek kiszámíthatatlanabbá tették a jövőt.
Fontos viszont kiemelni egy másik hatást is, amelyről a sportesemények kapcsán kevesebb szó esik. Az a hangulat, amely ilyen rendezvény után kialakul, a későbbi fogyasztási kedvet is befolyásolja, tehát nem csupán az országimázst, valamint az ezzel járó növekedést a turizmusban, ahogy azt tapasztaljuk Magyarország esetében, hanem a lakosság szintjén mérhető változásokat is.
A francia olimpia
A nagy sportesemények sorában napokon belül kezdődik a párizsi olimpia, amely nagy kihívásokat rejt magában. Nem azért, mintha a divatfőváros még nem adott volna otthont az ötkarikás játékoknak, de sokan aggódnak a terrortámadások és úgy általában a helyszín biztonsága kapcsán.
A rendező ország mintegy 15 millió látogató fogadására készül a július 24-én kezdődő és augusztus 11-én végződő nyári játékokra, ami jelentős kihívás elé állítja a biztonsági erőket.
A francia illetékesek januárban 600 ezerről 300 ezerre csökkentették a nyitóünnepségre a Szajna partján felsorakozó nézők számát, és 35 ezer fölé emelték a jelenlevő biztonsági alkalmazottak létszámát.
A ceremónia idejére lezárják Párizs légterét, valamint számos metróállomást és a versenyhelyszínek körüli utakat. A Szajna mentén utazók és a folyó parti lakosok egyéni, úgynevezett QR-kóddal haladhatnak át a biztonsági ellenőrző pontokon.
Tudjuk, ez mind hatalmas kiadásokkal jár, de nyilvánvalóan a sok látogató miatt eleve kiemelt figyelem övezi majd a játékokat, s vélhetően a franciák is szeretnék majd újra pozitívabb fényben láttatni a fővárosukat, annak hírét, amelyet az elmúlt időszakban ugyancsak beárnyékolt, hogy a francia vezetés hosszú ideig nem adott megfelelő válaszokat a bevándorlás kihívásaira. Abban csak bízhatunk, hogy ezúttal nagyobb gondok nélkül sikerül nekik a rendezés.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2024/29. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
