A választók többsége szerint szükség van állami emlékezetpolitikára – derült ki az „Elmúlt 8év” című műsorunk megbízásából készített közvélemény kutatásból. A műsorban Rainer M. János, az 1956-os intézet vezetője arról beszélt, hogy az Orbán-kormány emlékezetpolitikájának középpontjában már nem 1956, és a szocializmus, hanem a Horthy-korszak áll.
Az állami emlékezetpolitikai kampányokat ugyanakkor korszerűtlennek, az ’50-es évek rossz emlékének tartja Rainer M. János. A történész szerint a rendszerváltozás utáni kormányok emlékezetpolitikájának középpontjában a szocializmus időszaka volt, 2010 után azonban ez megváltozott.
„A kommunizmus helyett eltolódott ez az emlékezetpolitikai építkezés a két világháború közötti Magyarországra. Olyan korszakra kell visszacsatolni, amely a mai kormányzat értékrendjét és Magyarország képét jobban alátámasztja. Hát ez semmiképpen sem az 1945 utáni korszak, és ami érdekes, hogy nem érdekesek a 45 utána korszak szabadságküzdelmei, sem 56 – a forradalom, sem az ellenzék szabadságküzdelmei, sem semmi” – jelentette ki az ’56-os intézet vezetője.
Ungváry Krisztián is úgy látja, hogy politikai okai vannak a hangsúlyeltolódásnak. „Azért kell a XX. századra fókuszálni és azért kell elsősorban Horthy Miklósra, mert ez egy hívó szó. Mindenkinek mondd valamit Horthy neve, tulajdonképpen annak is, aki nem érettségizett történelemből ez egy márkanév jelleggel szerepel és aki Horthyról úgymond rosszat mond az biztosan liberális, és aki meg jót mond az a nemzeti együttműködés rendszerének egy megbízható kádere” – vélte a történész.
Az elmúlt8év című műsorunk megbízásából készített közvéleménykutatás szerint ugyanakkor az emberek 55 százaléka szerint szükség van, hogy a politika foglalkozzon XX. századi történelmi tragédiáinkkal. Az eredménnyel azonban kevésbé elégedettek.
„Az látszik, hogy azok vannak relatív többségben, akik azt mondják, hogy nem volt az elmúlt egy évnek az ezzel kapcsolatos tevékenysége – 56-os emlékév volt, főleg arra gondolnak ilyenkor az emberek – nem volt igazán sikeres. Tehát ahogy ez zajlott a politika, a hatalom részéről, az összességében egy 2,6 tizedes osztályzatot kapott, tehát közepes alattit” – ismertette Závecz Tibor, a Závecz Research vezetője.
Arról, hogy a politika saját céljaira használja-e az emlékezetpolitikát, nincs egyetértés: 29 százalék szerint egyáltalán nem igaz ez, 29 százalék viszont teljesen egyetért az állítással.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
