Megváltozhatnak az uniós erőviszonyok a magyarországi kvótareferendum eredményének tükrében – mutatott rá a Politico elemzője, aki úgy tartja, hogy Orbán a referendumok korában egy olyan sikert tudott elkönyvelni, melyre egyetlen európai vezető sem volt képes: a túlélés helyett a saját javára használta fel a népszavazás eredményét.
Bár Brüsszel szeretné idegengyűlölő számkivetettként beállítani Orbán Viktort, de a harcias magyar miniszterelnöknek sikerült az, ami az uniós vezetőknek nem: saját országa mögötte áll – írja a Politico legújabb cikkében, melyben a vasárnapi kvótareferendum hosszútávú külpolitikai következményeit taglalják.
Megváltozhatnak az uniós erőviszonyok
A lap kiemeli, hogy a magyar állampolgárok a migránsok betelepítésének elutasításával Európának üzentek – sőt, kiáltottak: 98 százalékuk nemmel voksolt az EU kvótarendszere ellen. A népszavazást rendhagyó módon próbálták meg ellehetetleníteni az európai vezetők, többen visszatáncoltak az eredeti kvótamegállapodásból. Ilyen körülmények között valóban megfogyatkozott a kvótareferendum politikai mozgatórugója, de az eredmények mégis éles üzenetet hordoztak magukban.
A vasárnapi népszavazás Orbán magyarországi befolyását mutatta meg, melynek köszönhetően a miniszterelnök könnyedén megbolygathatja az uniós erőviszonyokat, és egy súlycsoportba kerülhet Németországgal, Franciaországgal és Nagy-Britanniával a migránskérdés uniós megvitatásában.
“Az erős otthoni támogatás felerősítheti Orbán hangját az unióban is” – mondta Mujtaba Rahman is, az Eurasia Group ügyvezetője.
Az elsöprő sikert kissé beárnyékolja, hogy a szavazatok nem bizonyultak elegendőnek ahhoz, hogy érvényes legyen a referendum, de a cikk írója szerint Orbán kritikusai nem használhatják fel az érvénytelenséget Orbán és a Fidesz bevándorlási politikája ellen, hiszen a 3,58 milliós részvétel már magában lenyűgöző eredmény.
Győzelem a bukott vezetők idején
A Politico szerint az euroszeptikus fellángolások reneszánszában Orbán hatalmát nemhogy fenyegetné az EU-ellenes pártok felemelkedése – ő épp ezekre a törekvésekre építi hosszútávú tervét.
“Ha a harag és az identitás politikája az uniós politika vadlova, akkor elmondhatjuk, hogy Orbán megzabolázta ezeket az indulatokat, felpattant a lóra és már vágtat rajta” – vázolta Milan Nič, a pozsonyi GLOBSEC politikai intézet kutatási igazgatója.
A briteknél David Cameron belebukott a Brexit kiírásába, elvesztette miniszterelnöki státuszát, sőt, még képviselői pozíciójától is búcsúzhatott. Hollandiában Mark Rutte borult térdre az állampolgárok előtt egy kudarcba fulladt népszavazás után, melyben a szavazók elutasították az ukrán-holland gazdasági kötelékek megerősítését. Olaszországban Mattoe Renzi került kényes szituációba a december 4-i népszavazás után.
Nem túlélni kell a referendumokat, hanem felhasználni
A lap Milan Ničet idézte fel, aki rámutatott, hogy a referendumok korában Orbán megmutatta, hogy ő a saját javára tud fordítani egy népszavazást. Szerinte a miniszterelnök egy olyan kérdést tett fel, melyre már előre tudta a választ, így kiküszöbölte azt a óriási rizikót, melyet egy egyszerű, nyílt kérdés okozhat egy vezető megítélésében.
Nič emlékeztetett, hogy Vlagyimir Putyin krími referenduma óta nem kapott egyetlen vezető sem ilyen egyértelmű, pozitív választ egy népszavazás után:
“Orbán nem fél megkérdezni a szavazókat. A kvótareferendum is politikai ellenszélben valósult meg, de ettől függetlenül nem csak átvészelte, hanem fel is használta a saját céljaira”
Francois Hollande-dal ellentétben a Fidesz megszilárdította a hatalmát, és nem kell tartania a szélsőjobb felemelkedésétől – a vasárnapi népszavazás érvénytelenségét meglovagolni próbáló, darabokban levő baloldaltól úgyszintén – idézi Mujtaba Rahmant, az Eurasia Group ügyvezetőját a lap.
“A népszavazás a bizalmatlanság helyett Orbán európai befolyását növeli, és emiatt a migrációs kérdéseken kívül olyan uniós szerződéseknél érhet el eredményeket, melyekre eddig nem számíthatott egy olyan 10 millió lakosú kis ország, mint Magyarország” – emelte ki az ügyvezető.
Elszigetelődés vagy felkészülés a következő korszakra?
A V4-ek szószólójaként Orbán abba a rizikós helyzetbe sodorta magát, mely könnyedén elszigetelődéssel járhat – mutat rá a cikk írója.
A német retorikával ellentétes politika merész húzásnak számít az uniós támogatások korában, Orbán pedig újfent megmutatta, hogy bármikor képes az európai párbeszéd középpontjába kerülni:
“A magyar kormány nem kér az európai megoldásból, nem kér Angela Merkel politikájából, ezzel viszont komoly ellentétet szított, okozott a magyar-német kapcsolatok terén is”
A cikk szerint Orbán nemcsak saját népéhez szól: üzenete egy sokkal nagyobb európai tömeget is megmozgathat. Posztliberális, globalizáció-ellenes üzenetével egy olyan világra készül fel, ahol a jelenlegi gyengekezű vezetők helyett olyan politikusokkal értekezik majd, akik egyenrangú társként kezelik és felismerik évek óta folytatott politikájának hosszútávú előnyeit.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
