Megválasztották Dunaszerdahely első tortáját – a nyertes egy málnás-csokoládés variáció lett Kürthy Judit2025. 11. 03., h – 15:42 Dunaszerdahely |
A település írásos említésének 770. évfordulójának alkalmából döntött úgy város és a helyi Gastro DS Kft. vezetése, hogy megkeresik Dunaszerdahely Város Tortáját. Tíz cukrászatot kértek fel a részvételre, melyből végül hét indult. A verseny érdekes eredményeket hozott.
A helyezésekről szakavatott zsűri döntött, a felhívás célja pedig egy olyan torta megalkotása volt, amely nemcsak esztétikájában és ízvilágában kiemelkedő, hanem méltó módon szimbolizálja Dunaszerdahely múltját, jelenét és ünnepi hangulatát.
Új gasztroattrakció
A „Dunaszerdahely Város Tortája” megmérettetés új távlatokat nyit a turizmus területén is, vélik az alapítók, hiszen egy új gasztronómiai attrakció született, amely a helyi közösség számára is presztízsértékkel bír. A cukrászdák számára a megmérettetés rangot és szakmai elismerést jelent, hiszen a győztes tortát a nagyközönség előtt is bemutatják, így az alkotó cukrászat szélesebb körben is ismertté válik. A versenyben az alistáli Bartalos Cukrászda, a diósförgepatonyi Cseh Gábor cukrászműhely, a vásárúti Dolce Vita Cukrászda, a hegyétei little_cakes_by_andy, valamint három dunaszerdahelyi műhely – a Tejszínes csoda torták, a Veronika’s Free Cakes Cukrászda és a Zserbó Cukrászda indultak.
Felnőttek és gyerekek is értékeltek
A zsűrizést és az eredményhirdetést október 30-án tartották a sikabonyi Gálffy Ignác Közösségi Házban. A szakmai zsűri több szempont alapján értékelte a tortákat: figyelembe vették az ízvilágot, a küllemet, a technológiai kivitelezést, az ár-érték arányt, a kreativitást, valamint a városhoz való kötődést. Lakky Tamás, a Gastro DS Kft. ügyvezető igazgatója a helyszínen elmondta, hogy a versennyel a város bizonyította, hogy Dunaszerdahely egy élő, közösséget építő város.
A tortaversennyel párhuzamosan a Kft. gyermekrajzversenyt is hirdetett. A fiatal alkotók legjobb munkáit a helyszínen ajándékcsomaggal díjazták, a beérkezett rajzokból pedig kiállítás nyílt a Csaplár Benedek Városi Művelődési Központban. Az első három helyezett gyermek, Horňák Liliána, Tomanovics Damián és Herceg Laura pedig a torták értékelése során is közreműködhetett és mondhatott véleményt az elkészített tortákról.
A város szelleme torta képében
Lakky Tamás azt is elmondta, hogy a verseny során a cukrászatok teljes szabadságot kaptak, nem volt előre meghatározott recept vagy más iránymutatás, csupán annyit kértek, hogy munkájuk során igyekezzenek helyi alapanyagokat használni és alkotásukkal idézzék meg a város szellemét. A zsűri elnöke Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere volt, a zsűri további tagjai Nagy Kornél mesterszakács, illetve Kosár Hajnalka cukrászmester volt, aki a pályázat fővédnökekének szerepét is betöltötte.
Kapcsolódó cikkünk Dunaszerdahely |
Gazdag kultúrműsorral színesített gálaest keretében adták át a hétvégén az idei Pro Urbe, a Pro Educatione és a Polgármesteri díjakat a Csaplár Benedek Városi Művelődési Központban.
Az idei városi díjak ünnepélyes kiosztása Bertók Mátyás „Az én városom, Dunaszerdahely” című filmjének egy részletével kezdőtött, majd a művészeti alapiskola vonósnégyesének előadását követően Hájos Zoltán polgármester köszöntötte a jelenlévőket. Elmondta, hogy a már hagyományos díjátadón a kitüntetettek mellett a város első írásos emlékének 770 éves évfordulóját is ünneplik. A történelmi dokumentum, amely „Syridahel” nevét említi, 1255-ből származik, de a Dunaszerdahely területén feltárt honfoglaláskori sírok is emberi jelenlétet igazoltak.
Városunk nem csupán egy földrajzi pont a térképen, hanem otthon, múlt és egyszerre jövő
– mondta Hájos Zoltán, majd ismertette Dunaszerdahely korabeli társadalmi összetételét, kihangsúlyozva, hogy ami a várost naggyá tette, az mindig is közössége volt. A gálaest kultúrműsorában a vonósnégyes mellett Bíró Bulcsú szavalt, valamint Szabó Ilona előadóművész énekelt Nagy István zongorakíséretében.
Hála az önkénteseknek
A kitüntetettekről a március 25-i képviselő-testületi ülésen szavaztak a képviselők. Pro Urbe díjat vett át az idén 20. évfordulóját ünneplő katolikus szeretetszolgálat, a Dunaszerdahelyi Plébániai Karitász, a rászorultak önzetlen segítéséért, két évtizedes sokrétű és aktív munkásságuk elismeréseként.
Tevékenységüket 2005-ben kezdték, amikor nehéz sorsú családoknak kezdtek gyűjtést szervezni. Szociális munkájukat később is folytatták, szervezettebb formában, támogatásukba az önkormányzat is bekapcsolódott. 2016-ban a nagyszombati érsek kiadta az alapító dekrétumot a Dunaszerdahelyi Plébániai Karitász működésére. Ma már mintegy 150 rászoruló családnak gyűjtenek 10 állandó önkéntes segítségével, napi rendszerességgel. Segítenek a helyi hajléktalanszálló ellátásában és egészségügyi eszközöket is kölcsönöznek.
Büszke vagyok a karitász csoportunk önkénteseire. Önzetlenül tenni ezt, minden fizetség nélkül, nem a legegyszerűbb
– mondott köszönetet Bozay Krisztián dunaszerdahelyi lelkipásztor.
Köszönet a cserkészeknek
Több mint három évtizedes elkötelezett tevékenységéért Pro Urbe díjat adott a város a 10. számú Szent György Cserkészcsapatnak. A csoport vallásgyakorlásra, a haza és a természet szeretetére, a magyarság megtartására neveli a rájuk bízott gyermekeket és fiatalokat. A város legaktívabb ifjúsági közösségeként segíti a dunaszerdahelyieket. A szervezet 1991-ben alapult.
Az ifjúság nevelésére tettük fel szolgálatunkat, és az »Isten, haza, embertárs« alappillérek mentén neveljük őket. Sok őrsvezető megfordult már nálunk: azt, hogy most itt állhatunk, nekik is köszönjük
– osztotta meg a közönséggel Lelkes Béla cserkésztiszt.
Tisztelet az építőnek
Pro Urbe díjban részesült Garay László, volt városi képviselő, aki a városi közéletben való szereplésével és az építészeti tevékenységével is maradandót alkotott. Igazgatóhelyettesként dolgozott a kataszteri hivatalban, 2002-től 2006-ig a város alpolgármestere volt. 1984-től a szlovák igazságügyi minisztérium igazságügyi szakértője a geodézia és kartográfia szakterületen. A városi képviselő-testület tagja volt a rendszerváltástól egészen a 2022-es év végéig, ezen belül három választási cikluson keresztül vezette az építészeti bizottságot. Fontos szereplője volt több városi beruházásnak is.
Ha most lennék fiatal, ismét elvállalnám ezt a munkát, ugyanis a sok nehézség ellenére sok jó barátot ismertem meg és sok tapasztalatra tettem szert
– köszönte meg elcsukló hangon Garay László.
A legnemesebb feladat
Idén nem adományoztak Pro Juvenis díjat, Pro Educatione díjat viszont igen, melyet Kiss Anasztázia vehetett át. A képviselő-testület még 2021-ben emelte városi díj rangra a helyi pedagógusok díjat. Kiss Anasztázia pályafutását 1986-ban kezdte a mai Szabó Gyula Alapiskola elődjében. Tanítványait hosszú évek óta készíti fel a Tompa Mihály Országos Versenyre és különféle matematikai versenyekre, ahol rendszerint kiváló eredményeket érnek el diákjai.
Nyelvészként elsősorban lektori tevékenységet végzett, és részt vett a magyar nyelv és irodalom tantervének kidolgozásában is, ami a magyar tanítási nyelvű alapiskolák alsó tagozata számára szolgált. 2001–2023 között igazgatóhelyettesként felelt az alsó tagozatosokért a Szabó Gyula Alapiskolában, ahol ma is aktív tanító.
Úgy érzem, hogy ez a pedagógiai díj a munkám megkoronázása
– fogalmazott, majd hozzátette, hogy a szeretetcsomagot, amit eddig kapott, szeretné továbbvinni, hiszen a tanítás, a nevelés a legnemesebb feladat.
A polgármester díjai
Polgármesteri díjban részesült a Dunaszerdahelyi Csallóközi Könyvtár közösségépítő, közösségszervező munkájáért, kiállítások szervezéséért és az olvasásra való nevelésben végzett kitűnő tevékenységéért. Az intézmény több mint 70 éve működik, ebből 47 éve a művelődési központban, melynek vezetője igyekszik megfelelni a korszellemnek és a város teljes közösségének.
Hangyamunka ez, minden nap, minden héten. Célunk, hogy visszavezessük az közönséget az olvasáshoz
– fogalmazta meg Lacza Ilona, majd megköszönte kollégái munkáját.
Polgármesteri díjat kapott Martákné Vésey Katalin a kultúra, az oktatás és a nevelés területén elvégzett kiemelkedő munkásságáért, a helyi bábművészet területén kifejtett tevékenységéért. Magyar szakos pedagógusként végzett, évekig tanított, majd Víg Katica kolléganőjével karöltve létrehozták az első bábcsoportot a városban. A bábokat ő varrta, a szövegkönyveket is ő készítette, munkájukat több szakmai zsűri is díjjal ismerte el.
A véradó és az orvos elismerése
A harmadik Polgármesteri díjat Schevela Roland vette át hosszú évek óta tartó véradói tevékenységéért, aki egész életében fontosnak tartotta az egészséges életmódot. 2003-ban adott először vért, akkor döntött úgy, hogy minden harmadik hónapban ekképp szeretne segítséget nyújtani. 2024 októberében átvehette a 80 véradásért járó Janský-plakett gyémánt fokozatát.
Polgármesteri emléklapot kapott a helyi orvos, Angst Svetozár, akit a gyermekgyógyászatban, valamint a klinikai immunológia és allergológia területén végzett kiemelkedő tevékenységéért díjaztak. 1982-től dolgozik a dunaszerdahelyi kórházban, azonkívül csaknem három évtizedig Nyárasdon is rendelt.
A városi díjak átadása után az április 23-án megválasztott, eddig is hivatalban lévő diákpolgármestert, Bíró Bulcsút és új alpolgármesterét, Dziadek Tamást hivatalosan is beiktatták.
Hájos Zoltán köszöntőjében bejelentette, hogy a 2025. november 29-én a Csaplár Benedek Városi Művelődési Központban tartandó komolyzenei koncerten, ahol a Dunaszerdahely Város Vállalkozója díjat is átadják, a közönség megkóstolhatja majd a győztes torta nagyobb méretű változatát. Az értékelés végén Lakky Tamás megjegyezte, hogy a torták mind íz, forma és kivitelezés tekintetében is magas színvonalat képviseltek, ezért a döntés rendkívül nehéz volt.
A nyertes és a mentes második
A Zserbó Cukrászda győzött csokoládés-málnás variációjukkal. A második helyezett pedig egy egyedülálló torta lett, diós piskótával fahéjas vanília mousse körtekrémmel, zselével a közepén, mégpedig glutén, tej, szója és hozzáadott cukortól mentes formában. A szervezők elmondták, hogy a versenyt nem egyszeri alkalommal rendezték meg, céljuk, hogy a kezdeményezés hagyománnyá váljon Dunaszerdahelyen.
Kapcsolódó cikkünk Dunaszerdahely |
A négynapos Csallóközi Vásár csütörtöki napján tudományos szimpóziumot tartottak a Csallóközi Múzeumban a város újkori történelméről a Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) társulás főszervezésében. A szimpózium témája Vajda Barnabás történész, a komáromi Selye János Egyetem tanárának Dunaszerdahely városáról készülő új tanulmánykötete volt.
Az esemény társszervezői a Selye János Egyetem Tanárképző Karának Történelem Tanszéke, a Nagyszombat Megyei Önkormányzat, valamint a házigazda, a Csallóközi Múzeum voltak. A helyi önkormányzat pénzügyi hozzájárulásával támogatott rendezvényen bemutatták a város 1945 utáni történetét, kitérve alakulásának legfontosabb történelmi mérföldköveire.
További kutatások ösztönzése
A város első írásos említésének idei 770. évfordulója különleges alkalmat teremtett arra, hogy a múltját tudományos igényességgel járják körbe, s a kutatási eredményeket egy jövőben megjelenő monográfia formájában is elérhetővé tegyék. A program céljai közé tartozott a további helytörténeti kutatások ösztönzése, a közösség szellemi örökségének megőrzése és a dunaszerdahelyi identitás erősítése. A szimpóziumon Vajda Barnabás beszélgetett a meghívott kutatókkal, akik előadásaikban az ő tanulmánykötetének kéziratát véleményezték, érdekességet hozzáfűzve az anyag egy-egy fejezetéhez.
A jövő tervezéséhez a múlt ismere is szükséges
Az eseményt Hideghéthy Andrea, a SZAKC ügyvezető igazgatója nyitotta meg, majd Hájos Zoltán, Dunaszerdahely város polgármestere is mondott köszöntőt, aki beszédében hangsúlyozta: városunk múltjának ismerete nélkül a jelent sem érthetjük meg igazán. Emlékeztetett arra, hogy Dunaszerdahely első írásos említése több mint 770 évvel ezelőttre nyúlik vissza, ami már akkor is szervezett közösségként létezett, tanáccsal és vezetővel. Említést tett a legutóbbi régészeti leletekről is, amelyek arra utalnak, hogy e területen már a honfoglalás idején is éltek emberek.
„A város történetének megismerése nemcsak múltunk tiszteletét erősíti, hanem a jövő tervezéséhez is nélkülözhetetlen”
– hangsúlyozta beszédében Hájos Zoltán.
Falusias településből paneles kisváros
Popély Árpád kiemelte, hogy Vajda Barnabás készülő, több mint ezer oldalas várostörténeti monográfiája egy úttörő vállalkozás, hiszen a szlovákiai magyar történetírásban egyelőre kevés várostörténeti feldolgozás született. Értékelte a kézirat gazdag forrásbázisát és kiemelte Gyurcsík József három évtizedes regnálásának részletes bemutatását.
Ugyanakkor felvetette, hogy érdemes lenne kitérni a helyi zsidóság sorsára, valamint a háború utáni években a magyar lakosságot érintő retorziókra és a közigazgatási viszonyok pontosítására is.
Gaucsík István a város térbeli átalakulására fókuszált, bemutatva, miként alakult át Dunaszerdahely a háború utáni falusias településből iparosított, paneles kisvárossá. Kiemelte a városrendezés és a lakásépítési programok dokumentálásának alaposságát, valamint azt, hogy a tanulmány árnyaltan érzékelteti a modernizáció ideológiai hátterét és zsákutcáit. Felhívta a figyelmet a nemzetiségi dimenziók – például a kisajátítások és deportálások – szerepére, és javasolta a módszertani keret részletesebb kifejtését a jobb megértés érdekében.
A lakosságcsere, deportálás és térformálás
Miklós Péter előadásában hangsúlyozta, hogy Vajda Barnabás munkája módszertani és elméleti szempontból egyaránt jelentős, és a közép-európai várostörténeti kutatásokhoz is értékes hozzájárulás. Nagy Attila főleg a város közösségi életének átalakulását emelte ki, különös tekintettel a zsidóság tragédiájára, a lakosságcsere és deportálások hatásaira, valamint a történelmi emlékezet torzulásaira. Rámutatott, hogy az utcanevek, emlékhelyek és a paneltelepek kialakítása nemcsak fizikai, hanem ideológiai térformálást is jelentett. Hangsúlyozta, hogy a „paneltársadalom” nem csupán lakhatási, hanem társadalomszervezési projekt volt, amely véglegesen megváltoztatta Dunaszerdahely közösségi karakterét.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
