Megtizedelheti a nyulakat egy rendkívül veszélyes betegség Dunaszerdahely környékén is

Megtizedelheti a nyulakat egy rendkívül veszélyes betegség Dunaszerdahely környékén is

Megtizedelheti a nyulakat egy rendkívül veszélyes betegség Dunaszerdahely környékén is Kürthy Judit2025. 10. 22., sze – 16:18 Dunaszerdahely/Nagyszombat |

Egy rendkívül fertőző és gyakran halálos kimenetelű vírusos betegség, a myxomatózis megjelenésére figyelmeztetnek a Dunaszerdahelyi és a Nagyszombati járás területén.

A Szlovák Vadászkamara (SPK) tájékoztatása szerint több helyről is érkeztek bejelentések a betegség tipikus tüneteit mutató mezei nyulakról. Figura Árpád, a Dunaszerdahelyi Járási Vadászszövetség elnöke az Új Szó megkeresésére elmondta: az utóbbi hetekben egyre gyakrabban jelezték a vadászok, hogy elhullott vagy betegnek tűnő nyulakat találtak a határban.

80–90 százalékos elhalálozási arány

A myxomatózis komoly veszélyt jelent a mezei nyúlpopulációkra, és felboríthatja a táj ökológiai egyensúlyát. Bár az emberre nem terjed át, a nyulaknál rendkívül ragályos: az elhalálozási arány akár 80–90 százalék is lehet.

A betegség tünetei közé tartozik a bágyadtság, a félénkség elvesztése, a kimerültség, valamint a duzzanat a szem, az orr és a száj környékén, gyakran pirosas foltokkal.

A vírust főként szúnyogok, bolhák és böglyök terjesztik, de közvetlen érintkezéssel vagy fertőzött környezeti anyagokon keresztül is átadható. A myxoma vírus különösen ellenálló, hűvös környezetben akár hónapokig életképes maradhat. 

„Az állatorvosok megerősítették, hogy a Dunaszerdahelyi járás egész területén jelen van a vírus. Több elhullott nyulat vizsgáltak meg, beigazolódott a fertőzés” 

– tette hozzá Figura.

Kapcsolódó cikkünk Bős |

Több mint ezer regisztrált kisállatot vonultatott fel idén is a Szlovákiai Kisállattenyésztők Bősi Alapszervezete által szervezett XXIII. Bősi díszmadár- és kisállat-kiállítás. Többféle fajtiszta nyulat, galambot, baromfit és egzotikus madarakat vehettek közelebbről is szemügyre a látogatók.

Pénteken délután kettőkor nyitotta meg kapuit a látogatók előtt a XXIII. Bősi díszmadár- és kisállat-kiállítás, valamint a XXVII. Komáromi területi kisállat-kiállítás. A rendezvényen belül tartották a II. Székely nyúl kiállítást és átadták a II. Bodó Imre-emlékdíjat is.

Gyerekcsoportok is érkeztek

A kiállítással egybekötött verseny előkészületei már szerdán megkezdődtek. Az állattulajdonosok már csütörtökön hozhatták kiskedvenceiket, és ugyan a nagyközönség csak pénteken délután léphetett be először a kiállítótérbe, a délelőtti órákban már több iskolai és óvodás osztály is megfordult az egzotikus díszmadarakat felvonultató sorok között. A piactéren a nyulak mellett, tyúkok, kakasok, galambok, kecskék és a birkák is voltak. 

Több mint ezer kisállat

Az állatokat Szlovákia mellett Ausztriából, Csehországból és Magyarországról hozták el gazdáik a bősi megmérettetésre, amire a szervezők kifejezetten büszkék. 165 kiállító döntött úgy, hogy megmutatja a közönség és a hivatalos zsűri előtt is kisállatát. 

A kiállított állatok száma idén 1102 volt, ebből 310 galamb, körülbelül 110 nyúl, 150 baromfi, a kultúrházban pedig több mint 550 egzotikus madár és papagáj volt látható. 

Hírdetés

„Már három hónappal ezelőtt kezdtük a rendezvény szervezését. Évente átlagban egy tulajdonos 4-11 állatot hoz magával”  – osztotta meg Bodó Róbert.

Mindenkit díjaztak

A kiállítás első óráiban – a korábbi évekhez hasonlóan – már megtörtént a pontozás, a kapott pontszámok és a legmagasabb eredményeket elért állatok címei pedig végig láthatóak voltak az állatok mellett. Az első kategóriában 30 darab Bős bajnoka díjat osztottak ki, a második kategóriában 60 győztes díjat, akik egy-egy nagyobb serleget és kokárdát vehettek át, a többi kiállító pedig tiszteletdíjjal és egy kisebb serleggel távozott. 

„Itt nálunk a kiállításon csak fajtiszta vérvonalak láthatóak, nincsenek keverék állatok. Fontos, hogy ösztökéljük az embereket arra, hogy folytassák a kisállattenyésztést. Az udvarokon már sajnos egyre kevesebb a háztáji. Arra biztatjuk az állatszerető családokat, hogy vágjanak bele és neveljenek kiállatokat”

 – fejtette ki Bodó Róbert.

Az ara a válladra is ült

A 3 eurós belépődíjért a látogatók a három színtéren zajló esemény egészét bejárhatták: a kultúrház két szintjét, valamint a piactéren felvonultatott többsoros ketrecegyütteseket is. Bodó Róbert kiemelte, hogy az idei kiállítás különlegessége egy kacagójancsi pár, három tarajos inka kakadu, illetve egy sárga-kék színű ara papagáj volt, amely szabadon, rácsok nélkül ült, tulajdonosa pedig érdeklődés esetén a látogatók vállára is ráültette.
 

Mit tehetnek a vadászok és a gazdák?

Az SPK felszólítja a vadászokat, hogy jelentsék a gyanús eseteket az illetékes állategészségügyi hivatalnak (RVPS), és tartsák be a higiéniai előírásokat az állatokkal való érintkezés során.

A fertőzés megfékezése érdekében a beteg és elhullott állatokat el kell ásni, a gödröket pedig mészporral kell kezelni a megfelelő fertőtlenítés érdekében.

A minisztérium is megerősítette a járványt

Richard Takáč (Smer–SD) földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter megerősítette a betegség megjelenését.

Elmondása szerint a fertőzés valószínűleg Morvaországból érkezett, ahol már hosszabb ideje jelen van.

„Az Állategészségügyi és Élelmiszer-felügyeleti Hivatal már felvette a kapcsolatot a vadásztársaságokkal, hogy biztosítsa az információáramlást és a monitoringot”

 – közölte Takáč.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a myxomatózis nem veszélyes az emberre, a vadon élő állatok oltása ugyanakkor nem megoldható. A járvány megfékezésének egyetlen módja jelenleg a fertőzött nyulak kilövése, amit a terepen dolgozó szakemberek felügyelnek.

Mi az a myxomatózis?

A myxomatózis egy rendkívül fertőző vírusos betegség, amelyet a myxoma vírus okoz. Elsősorban a házinyulakat és a mezei nyulakat érinti: az amerikai eredetű fajokban enyhe, az európai nyulaknál viszont gyakran halálos lefolyású.

A betegség jellemzően nyár végén és ősszel terjed, amikor a rovarok – különösen a szúnyogok – a legaktívabbak.

„Amíg tart a melegebb idő, a rovarok sajnos tovább hordják a vírust”

 – mondta Figura Árpád, hozzátéve, hogy információi szerint a betegség Győr–Moson– Sopron megyében is megjelent.

A vadászok, az állatorvosok és a lakosság összehangolt fellépése kulcsfontosságú Szlovákia biodiverzitásának védelmében – hangsúlyozta a Szlovák Vadászkamara.


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »