A Táborkereszt Katolikus Cserkészek Közössége november 13-án a budapesti Központi Papnevelő Intézetben tartotta szokásos évi egyházi konventjét. Az alábbiakban Szár Gyula Gergely OPraem, a Táborkereszt elnöke beszámolóját olvashatják.
A Táborkereszt egyházi konvent tagjai a cserkészcsapatok fenntartó testületei: plébániák, szerzetesközösségek, katolikus egyházi iskolák, amelyek erkölcsi és anyagi támogatóként közreműködnek egy-egy cserkészcsapat életében.
Az összejövetelen részt vehetnek a katolikus cserkész lelkipásztorok, szerzetesek, hitoktatók, a cserkészlelkiség területén munkálkodó cserkészvezetők és az ökumenikus barátság jegyében a magyar protestáns cserkészközösség, az ICHTHÜSZ Közösség vezetői. Meghívót kapnak a Magyar Cserkészszövetség képviselői és a külföldi magyar cserkészszövetségek vezetői is. Az idei ülésen jelen volt a Magyar Cserkészszövetség országos elnöke, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség szervezeti alelnöke és a Magyar Cserkészszövetség tisztképzésének képzésvezetője is.
A résztvevők bemutatkozása után Martos Levente Balázs esztergom-budapesti segédpüspök, a Központi Szeminárium rektora tartotta meg gondolatébresztő előadását. Ő maga régóta papneveléssel foglalkozik, és azt tapasztalja, hogy a cserkészetből és hasonló közösségekből érkező fiatalok gyakorlottak a közös élettel kapcsolatos alapkészségekben.
A cserkészet elkezdett olyan témákkal foglalkozni, amelyek fontosak az Egyháznak is. Ilyen a teremtett világ szeretete. A cserkésztáborokban a saját kezű munka és a kreativitásban való fejlődés segít rájönni az élet alapvető összefüggéseire és vállalni a felelősséget másokért. A cserkészek megszokják a szolgálatot egymásért, azt, hogy számíthatnak társaikra.
Az egyik legnagyobb veszély a mai világban a magunkra maradás. Ez a cserkészetben nem fenyeget, hiszen erős a közösségi szellem. A fiatalok megszokják a rendet, és megvan az egyén és a közösség egyensúlya.
A cserkészetnek sok vallásos, hívő mozzanata van. A cserkészet a nagy átalakulások világában jó „kísérleti helyszín”, „laboratórium” az Egyház és a fiatalok kapcsolatában; annak a kérdésnek a megválaszolásában, hogyan ne szakadjunk el a fiataloktól. A cserkészet segítheti a fejlődést a gyermekvédelem területén, az otthoni és a közösségben történő erőszak megelőzésében, a helyzetek kezelésében.
A cserkészet lehetőségeket teremt Ferenc pápa szándékának megvalósulásában is, hogy menjünk ki a peremvidékre. A leszakadó helyzetben lévő gyermekek felkarolásában a cserkészetnek mint vallásos közösségnek szerepe van. A hivatásgondozásnak, a papnevelésnek pedig része az ifjúsági munkára való felkészítés. Jó, hogyha minden pap úgy kerül ki a szemináriumból, hogy jóindulattal, vagy legalábbis pozitív semlegességgel gondol a cserkészekre.
A hozzászólások között a Táborkereszt elnöke megemlített egy ELTE-tantárgyat, amely Vezetési és pedagógiai gyakorlat a cserkészekkel címmel négy éve lehetőséget biztosít az egyetem képzéseire járó hallgatóknak, hogy egy teljes napon át ismerkedhessenek a cserkészet lehetőségeivel és módszereivel. A tantárgy könnyen beilleszthető lenne a szemináriumok, hittudományi főiskolák képzésébe is.
A hozzászólók sok példát hoztak arra, ahogy látókörükben a cserkészet megvalósítja a püspök által említetteket. Felvetődött egy olyan hittankönyv-sorozat megírásának ötlete, amely kifejezetten a cserkészmódszeren alapulna. A résztvevők nagyon fontosnak tartják a papnövendékeket megismertetni a cserkészettel, hogy helyes elvárásaik legyenek a cserkészközösségekkel kapcsolatban, és egyre inkább meg tudják majd találni a plébániai közösségek között a cserkészcsapat méltó helyét.
A konvent ülésén a Táborkereszt elnöksége beszámolt az előző ülés óta eltelt időszak tevékenységeiről. A Táborkereszt állandó meghívottja a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Ifjúsági Bizottsága üléseinek. Az ott ellátott képviseletről, a közvetítő szerepről, az ajánlott programokról a Táborkereszt ügyvezető elnöke számolt be.
A Táborkereszt közreműködésével a Magyar Cserkészszövetségen belül létrejött az országos lelkiségi munkacsoport, melynek tagjai révén a szövetségen belül működő lelkiségi közösségek össze tudják hangolni tevékenységüket. Szóba került a vezetőképzések bemeneti feltételei között szereplő lelkivezetői jellemzés, illetve plébánosi ajánlás kérdése, annak szempontrendszere is.
Beszámolót hangzott el a Táborkereszt nemzetközi kapcsolatairól. A Táborkereszt teljes jogú tagja a Cserkészmozgalom Világszervezetén (World Organization of the Scout Movement, WOSM) belül működő Katolikus Cserkész Világkonferenciának (International Catholic Conference of Scouting, ICCS), amely az Apostoli Szentszék által elismert, nemzetközi, jogi személyiséggel rendelkező egyházi magántársulás. Ennek delegációja idén Magyarországra látogatott, valamint az Egyiptomban megrendezett tisztújító világküldöttgyűlésről is hallhattak beszámolót a konvent résztvevői. Szóba kerültek a Táborkereszt által szervezett lelkigyakorlatok, összejövetelek, programok, például a cserkészek részvétele az augusztus 20-i Szent Jobb-körmeneten és a Táborkereszt hétnapos olaszországi jutalom zarándoklata.
Az összejövetelre elkészültek az új cserkészpapi stólák, amelyeket cserkészeknek tartott szentmiséken, tábori szentmiséken használnak majd. 1948-óta nem készültek cserkész papi nyakkendőgyűrűk, most bemutatták az első 21. században gyártott darabokat. Ez a cserkészegyenruhán a katolikus papok jelvénye.
Ebéd után a délutáni programban helyet kapott egy kitekintés a cserkészet jövője felé. A Magyarországon működő cserkészszövetségek kapcsolatairól és különbözőségeiről beszélgettek a résztvevők. A Táborkereszttel kapcsolatban lévő papok, szolgálattevők szívesen vállalnak alkalmanként szolgálatot más cserkészszövetségekben is, ahova meghívják őket lelki programokra, tábori szentmisékre, lelkinapokra, cserkész lelkigyakorlatokra. A Magyar Cserkészszövetségek Fóruma (MCSSZF), amely a határon túli magyar szövetségeket is magában foglalja, felkérte a Táborkeresztet, hogy segítse munkájával a katolikus cserkészek összefogását. (A 15000 magyarországi cserkésznek több mint 80 százaléka katolikus, a határon túli magyar cserkészek létszáma 7000 felett van.)
Mivel a cserkészet vallásos ifjúságnevelő mozgalom, 1997 óta a cserkészvezető-képzéseknek jelentős része a hivatásfelkészítés, a vallási, lelkiségi képzés. Ennek megújításán a Táborkereszt jelenleg is dolgozik. Lassan elkészül az első vezetői fokozat, az őrsvezetőképzés új tematikája. Most szervezik a kiképzőkkel való egyeztetést. Ezt követi majd a segédtiszti és a cserkésztiszti képzés áttekintése.
A konvent ülésén a cserkésztisztképzés vezetőjétől adott összefoglalót a képzés hitéleti történéseiről. Ennek fő elemei: a rendszeres imádkozás, a személyes istenkapcsolat erősítése és a közös vallásgyakorlás. Ez utóbbival kapcsolatban merült fel az ökumenikus istentiszteletek kereteinek tisztázása. Fontosnak tartják, hogy a katolikusok még erősebb katolikusként távozzanak a cserkész-összejövetelekről a cserkészet nevelő hatásának hozzáadott értékei révén.
„Bízunk benne, hogy ez az összejövetelünk segítette azt a kommunikációt, ami néha kihívást jelent a cserkészcsapatok és az egyházközségek vezetői között! Nagyon jó volt hallani cserkészvezetőktől a fiatalokban lévő igényről az imádság tanulására, az elcsendesedésre, a lelki programokra, és arról, hogy a cserkészetben nevelővé, vezetővé váló fiatalok és felnőttek nagyon érdeklődnek aziránt, hogyan lehet jó lelki programokat szervezni a rájuk bízottak számára – fogalmazta meg Szár Gyula Gergely , a Táborkereszt elnöke. – A záróimában a cserkészetet és azon belül a Táborkereszt Katolikus Cserkészek Közösségét a Szentlélek vezetésére bíztuk. Reménykedünk abban, hogy egyre eredményesebben tudunk munkálkodni a fiatalok vallásos és erkölcsös életének szolgálatában, istenkapcsolatuk, Egyházhoz való kötődésük erősítésében, lelki kísérésükben!”
Forrás és fotó: MCSSZ Táborkereszt Katolikus Cserkészek Közössége
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
