A megújuló forrásból származó energia tárolása eddig az egyik legjelentősebb megoldatlan kihívás volt a klímaváltozás elleni küzdelemben. Az egyre olcsóbbá váló nap- és szélenergia termelése ugyanis természetéből fakadóan nem egyenletes:
amikor süt a nap és fúj a szél, sok áramot lehet előállítani, szélcsendben és éjszaka viszont nem eleget, az ebből fakadó jelentős ingadozást pedig jellemzően nem bírják a hagyományos energiahálózatok.
A kutatók évtizedek óta dolgoznak azon, hogy az ideális időjárási viszonyok között megtermelt napenergia feleslege akkor hasznosulhasson, amikor nincs elég napsütés vagy szél.
A G7 szerint svéd tudósok most azt állítják, sikerült megoldást találniuk a sok évtizedes problémára. A göteborgi Chalmers Egyetem kutatói olyan megoldást találtak, amellyel
a napsugarak energiáját akár évtizedekkel később is fel tudják használni hő formájában.
Az általuk kifejlesztett rendszer alapja egy olyan folyékony molekula, amely szénből, hidrogénből és nitrogénből áll. A nap sugarainak energiáját ennek a molekulának a segítségével tudják tárolni. A felfedezés több vezető kutató elismerését is kivívta.
Az energiát raktározó molekulákból többrétegű, átlátszó bevonatot készítettek, amelyet a fejlesztők szerint például ablakokra, de akár ruhákra is fel lehet vinni. Amikor a hőenergiát valamifajta katalizátor hatására kibocsátja magából, az ugyebár fűtéssel egyenértékű, így csökkenthető az épületek vagy autók felmelegítéséhez szükséges energiamennyiség.
A cikk szerint egyelőre nem egyértelmű, hogy elektromos áramot is elő lehet-e állítani az eljárással, de a tudósok szerint erre is megvan az esély, ám ehhez további kutatások szükségesek.
A tudósok közel egy évtized alatt fejlesztették ki a találmányukat, amelyre eddig 2,5 millió dollárt (735 millió forintot) költöttek.
A további fejlesztéshez és a technológia elterjesztéséhez újabb forrásokra lenne szüksége a szakembereknek, akik jelenleg is tárgyalnak kockázati tőke befektetőkkel.
A tervek szerint a hő tárolására alkalmas burkolatot három éven belül hozhatják kereskedelmi forgalomba, míg magát a tároló egységet hat éven belül. Utóbbival kapcsolatban azt ígérik, hogy tovább marad használható, mint a mai, tipikusan 5-10 évet bíró lítium-ion akkumulátorok. Az előállítás költségeiről egyelőre csak becslések vannak, de várhatóan nem lesz különösen drága, mivel nem szükséges hozzá semmilyen ritka vagy drága hozzávaló.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
