Darvas Béla arról is írt, hogy akik maradtak, azoknak a
„gazdasági érdekei közvetlen veszélybe kerültek, s ezek az ökológiai termesztők, de ennek nézőpontja speciális, vagyis nem azonos a tudományéval. Nem lehetséges erre az egyetlen nézőpontra egyszerűsíteni a GMO-Kerekasztal tanácsadását”.
A Kerekasztal munkáját nyilvánvalóan azt sem segítette, hogy Fazekas Sándor gyámkodása alatt létrejött az egyik legnagyobb agrárbáró, Zászlós Tibor vezetésével a a GMO-mentes Magyarországért Egyesületet, és ez „a releváns kutatási múlttal nem rendelkező civilszervezet” aztán létrehozta a GMO-mentes jelölést, miközben már eleddig is forgalomban volt a bio-jelölés.
Sajnálatos módon a politika tört utat itt magának. Ahogy arra Darvas professzor is rámutat:
„jelenleg még az sem eldöntött, hogy a GM-növények fogyasztása okoz-e egyáltalán egészségügyi problémát. Összességüket tekintve bizonyosan nem. Erre utal, hogy egyetlen EU tagállam (Magyarország nem kivétel) sem támadta meg az importra és feldolgozásra, valamint jelölés terhe mellett a fogyasztásra szóló engedélyeket és rendelkezéseket.”
Kivételt jelenthet a glifozát-türő növényekben megjelenő szermaradványok emberre gyakorolt valószínűsíthetően rákkeltő hatása, ám ezt leghangosabban éppen az Orbán-kormány tagadja az Európai Unióban.
A professzor szerint felveti, hogy természetesen a gazdasági érdek fűződik a GM-fajtacsoportok európai elutasításához, hiszen veszélybe kerül ezzel a nemzeti fajtakincs, a nemesítők munkája, az idegen-beporzóknál a genetikailag módosításmentes vetőmag-ellátás – ezzel pedig a nemzeti növénytermesztés integrálását nemzetközi cégek vehetik át. Ez pedig valós probléma:
„ideje lenne végre a politikának is a valóságot kommunikálni, és nem képmutatóan félrebeszélni”
– fogalmaz a professzor.
Mivel a tudományos eredmények, a kutató munkák a háttérbe szorultak a politikai döntések meghozatalakor – jó példa erre az Alaptörvényben leszögezett GMO-móratorium, valamint a tény, hogy még mindig nem tudtak semmit sem kezdeni a génszerkesztéssel sem – így a Kerekasztal munkája, jelentősége is háttérbe szorult.
„A GMO-Kerekasztal élt 2005-2018 között egy tucat évet és egy felet. A 2018-as választások (vagy majd a későbbiek) alkalmat adnak arra, hogy ha az újra alakuló parlamenti bizottságoknak szükségük van ilyen tanácsadó szervezetre, akkor újra létrehozzák valamilyen más néven”
– írta Darvas Béla, hozzátéve, civilszervezettel és érdekvédelemmel foglalkozó vezetők ezt a szakértői munkát nem vehetik át.
A professzor fontosnak nevezte, hogy mindenki tudja, hogy
„korunk géntechnológiái igen magas bonyolultsági fokúak, szakirányú képesítés nélkül, üzenetközvetítő tüsténkedéssel, gyári önbizalommal ezt senkinek sem sikerül majd megfelelően kezelni. Ezen a területen az ország vezető genetikusaira (általános, növény és állat), nemesítőire (növény és állat), ökológusra, környezetgazdára, környezetanalitikusra, ökotoxikológusra, dietetikusra, takarmányozási és egészségügyi szakértőre, továbbá közgazdászra és jogászra van szükség. Nem elfoglalt és önhitt politikaközeli ágensekre, hanem aktív kutatásokat végző nyitott és felelős gondolkodású szakemberekre.”
A Kerekasztal erről a munkáról tájékoztatta eddig a parlament Mezőgazdasági, valamint a Fenntartható fejlődés bizottságait. Most már ennek is vége.
Isten hozott XXI. század!
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
