Megszólalt a nyugdíjszakértő a Tisza terveiről

A Magyarországon még soha nem látott mértékű, történelmi felhatalmazás birtokában a 2026. május 12-én megalakuló Magyar-kormány számára a nyugdíjrendszer érdemi átalakítása is rendkívül fontos feladat lesz – véli Farkas András nyugdíjszakérő, aki több intézkedés átgondolását javasolja az új kabinet számára, amihez sorvezetőt is kínál.

A Tisza Párt választási programjában közzétett nyugdíjvállalások elsősorban a legszegényebb nyugdíjasok helyzetének rendezését célozzák, ezen kívül a nyugdíjas társadalom majdnem egészének kívánnak némi plusz ellátást juttatni – emlékeztet közleményében Farkas András, aki szerint „ezek a pozitív javaslatok önmagukban nem elegendőek ahhoz, hogy érdemben javítsák a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát, méltányosságát és korszerűségét, vagyis a magyar nyugdíjrendszert az Európai Unió elvárásaival összhangban közelítsék a modern európai nyugdíjrendszerekhez”.

A nyugdíjszakértő úgy véli, további átgondolt és felelősségteljes intézkedésekre lesz szükség, amelyekhez sorvezetőként az alábbi intézkedések átgondolását javasolja az új kormány számára.

1.) Két könnyű és kockázatmentes elem (ezekre a Tisza vállalásai nem terjednek ki):

a jövőbeni nyugdíjkorhatárnak a 65 éves korban várható további élettartamhoz kötése és

a nyugdíjskála kiegyenesítése.

2.) Három könnyű, de közepes kockázattal járó elem (ezekre a Tisza vállalásai nem terjednek ki):

a járulékplafon visszavezetése,

a degresszió újraszabályozása és

a nők kedvezményes nyugdíja feltételeinek fokozatos szigorítása. (A Tisza ezzel szemben a Nők40 változatlan fenntartását vállalja, ráadásul a Férfiak40 bevezetésének megvizsgálását is célul tűzte ki – jegyzi meg Farkas András.)

3.) Két könnyű, de fokozottan kockázatos elem (ezekre a Tisza vállalásai nem terjednek ki)

a 13. és 14. havi nyugdíj összegének korlátozása vagy egységesítése (a Tisza ezek változatlan fenntartását vállalja) és

a nyugdíjplafon bevezetése.

4.) Két közepesen nehéz és közepesen kockázatos elem (a Tisza vállalásai részben kiterjednek ezekre):

a nyugdíjba vonulási feltételek rugalmasabbá tétele,

a nyugdíjemelési eljárás átalakítása és a nyugdíjmegállapítás valorizációs eljárásból eredő méltánytalanságainak elhárítása.

5.) Egy közepesen nehéz, de fokozottan kockázatos elem (a Tisza vállalásaiban nem szerepel)

a foglalkoztatói nyugdíjpillér általános bevezetése.

6.) Három nehéz és kifejezetten kockázatos elem (a Tisza vállalásaiban nem szerepelnek):

a nyugdíjvárományok méltánytalanságainak enyhítése,

automatikus kiegyenlítő mechanizmusok bevezetése a nyugdíjrendszerbe, valamint

az egyéni nyugdíjszámlák bevezetése.

Farkas András a legsürgősebb intézkedésnek a nyugdíjemelési eljárás érdemi átalakítását tartja, szerinte ezzel célszerű kezdeni egy érdemi nyugdíjreformot (az adott évi infláció teljes mértékével továbbra is emelni kell a nyugdíjakat, de ezen kívül az előző évi nettó reálkereset-növekedés 50 százalékával is tovább kell növelni a nyugdíjak inflációval emelt összegét).

A Nyugdíjguru alapítója arra is felhívja a figyelmet, hogy az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének több milliárd eurós, egyelőre befagyasztott forrásai gyors hazahozatala érdekében a nyugdíjak területén elegendő lenne megvalósítani

a Magyar-kormány által úgyis megvalósítandó nyugdíjemelési vállalásokat, és mellette

a nyugdíjkorhatárt a 65 éves korban várható további élettartamhoz kötni,

mert e két vállalás megvalósításával máris teljesülne minimális szinten az a nyugdíjakkal kapcsolatos uniós elvárás, ami az európai uniós pénzek hazahozatalának az egyik feltétele.

Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »