Olyan javaslatot készül benyújtani az Európai Bizottság, amelynek értelmében az uniós országok a jövőben minősített többségi szavazással felfüggeszthetnék a közösségi támogatások kifizetését, „az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztető tagállamok” esetében.
Kérem a Kedves Olvasót, hogy ne vesztegesse az időt azzal, hogy megpróbálja meghatározni, mit takar az „igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztető tagállam” fogalma. Magyarországot és Lengyelországot jelenti.
Nem végeztem jogot, viszonylagos történelmi ismereteim azonban vannak. Ahhoz, hogy ennek az „igazságszolgáltatásnak a függetlenségét” veszélyeztessék, az elmúlt pár ezer évben azért vele járt legalább egy politikai fogoly, politikai ítélet. Ilyesmi nincs sem Budapesten, sem Varsóban.
Az angolszász és európai jogrendben egyaránt amúgy divatos a bizonyítás fogalma. Meg az, hogy amíg ez nem történik meg, a delikvens ártatlan. A brüsszeli, párizsi, berlini urak viszont csak vádolnak, majd ítéletet hirdetnek.
Nyugodtan hagyhatták volna ezt az „igazságszolgáltatás” dolgot! Mondják ki nyíltan, hogy nem tetszik a magyarok és a lengyelek pofája, mert nem azt csinálják, amit ők mondanak. Mi is értjük, évszázadok óta így van, nekik meg nem kell píszível vacakolniuk.
Persze tudjuk, bolondítani kell az európai népeket. Uniós meghallgatással, hazug jelentésekkel, álhírekkel, agymosással – nyilván „nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja”.
És ez így van, csak az a bizonyos haraszt a túloldalon ad ki egyre kellemetlenebb hangokat! Ez nem most, a migráns-rémálommal kezdődött, ez így volt korábban is, csak akkor ott volt a belépés mámora, meg hát tanulni is kellett a működésüket.
Merkelnek, Macronnak, Junckernek alighanem már teljesen mindegy, hogy a V4-ek átvesznek-e pár ezer vagy immár tízezer illegális migránst. Náluk százezrek, milliók vannak. De meg kell törni a kelet-európaiak gerincét!
Szét kell zúzni, és át kell alakítani a társadalmukat!
A fenti hírnek amúgy van egy bájos része. Juncker úrék mindenkit megnyugtatnak arról, hogy az eddig elnyert pályázatokat kifizetik, egyszerű magyar, lengyel vállalkozót nem érhet kár. Mert hát attól, hogy ők a jövőben nem adnak nekünk pénzt, azért nekünk még utalni kell Brüsszelnek!
Felénk ezt pilótajátéknak hívják, és ez a legfinomabb megfogalmazás. Azokat a támogatásokat – drága urak és hölgyek – a korábbi, adott időszakra vonatkozó költségvetésből kell megoldani. Nem a következőből, amelybe mi ugye befizetünk, de nem kapunk semmit, mert nem vagyunk demokraták…
Csak hát a kelet-európai ember nem hülye. Láttunk már privatizációt, csoda befektetési ajánlatot saját életünkben is. Szóval ezt ne!
Ez így egyszerű is lehetne. Ország népe összefog, ellenáll. Keres szövetségest a hasonló helyzetű államok között, nem fekszik le a nyugati diktátumnak.
Azonban valahogy mindig előkerül a „nyugati életformát követő demokrata”, a „kurucból lett labanc”, a „nagyon okos és nagyon aggódó értelmiség”.
Gyurcsánytól a kijelölt új Jobbik-vezérekig mindenki tudja, hogy április 8-án tönkreverték őket. Lesz még tünti, de egyre szánalmasabb. Soros már az elején tudta: nem fognak nyerni. Azonban azt is látja – színes bulikban nagy a tapasztalata -, hogy ma nem tudja leváltani Orbánt.
Ezért nyugati lobbistáival együtt elkezdi aláásni Magyarország és Lengyelország helyzetét. Mindig legyen valami ügy – mindegy, hogy igaz vagy sem – ez médiatechnológiai kérdés.
Ezért lesz még számtalan brüsszeli eljárás, intés, vitanap, kutyafüle.
A szánalmas – habár cseppet sem meglepő – az az, hogy a pesti „demokratikus és néppárti” ellenzék csak ebben látja a reményt saját hatalmára. “Ments meg mindket, Európai Unió!”
Megszállást akar. Ideológiai, politikai és gazdasági formában egyaránt.
Nekik az fizetne igazán jól.
Utána majd jöhetnek szakmai tanácsadók is határkerítést felszámolni.
fotó: svobodnenoviny.eu
Máté T. Gyula – https://matete.pestisracok.hu
Köszönettel és barátsággal!
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
