Egészen izgalmas ítéletet hozott kedden az Európai Unió Bírósága. A döntés értelmében ugyanis megszűnik az Egyesült Államok és az EU közti úgynevezett Biztonságos Kikötő (Safe Harbour), azaz a korábbi adatvédelmi irányelvekről szóló megállapodás, mely lefektette az amerikai vállalatok számára az európai lakosság adataihoz való hozzáférést. Egyelőre még nem tudni, hogy ez most valójában egy jó, vagy egy rossz hír, bár valószínűleg több benne a pozitívum, mint az esetleges kockázat.
A bírósági ítélet konkrétan kijelenti, hogy a Facebook használata mellett sérül a személyes adatok megfelelő szintű védelme, azaz az európai felhasználók adatai könnyedén átkerülnek az óceán túlpartjára. Az ítélet kimondta az EB azon határozatának érvénytelenségét is, amely a Biztonságos Kikötő-rendszer alapján lehetővé tette személyes adatok továbbítását az Amerikai Egyesült Államokba.
A bírósági határozat értelmében alapjaiban kell újraszabályozni az Egyesült Államokba irányuló adattovábbításokat.
Az Európai Unió Bírósága, melynek megállapítása minden EU-tagállamra kötelező, kedden kimondta azt is:
„Az Egyesült Államok … rendszere megengedi az Egyesült Államok hatóságainak, hogy beavatkozzanak a személyek alapvető jogaiba…”
Eme korszakalkotó mondatot két ember munkássága alapozta meg.
Az egyik a méltán híres Edward Snowden, aki leleplezte, hogy az Egyesült Államok hírszerzése bizony ott van Merkel muti spájzában is, valamint egy kevésbé híres osztrák ügyvéd, Maximilian Schrems a másik főszereplő, aki nem volt rest feljelenteni a Facebookot, ugyanis meglátása szerint nem megfelelően kezelték a személyes adatait.
You’ve changed the world for the better…
– írta Schremsnek szóló Twitter üzenetében Snowden, és minden bizonnyal valóban javított a világ helyzetén az osztrák fiatalember.
A Biztonságos Kikötőre azért volt szükség, mert az adatvédelmi jog szabályozása az Egyesült Államokban jelentősen eltér az Európai Unióban, illetve annak országaiban kialakult adatvédelmi szisztémától. Tehát a két adatvédelmi rendszer közelítésére és az USA-ba történő adattovábbítás megkönnyítése érdekében jött létre a „Safe Harbour”, az Európai Bizottság
2000. július 26-ai
határozata alapján.
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerint személyes adat az országból harmadik országban lévő adatkezelő vagy adatfeldolgozó részére akkor továbbítható, ha ahhoz az érintett kifejezetten hozzájárult vagy azt törvény lehetővé teszi és a harmadik országban az átadott adatok kezelése, illetőleg feldolgozása során biztosított a személyes adatok megfelelő szintű védelme.
A törvény ugyanakkor rendelkezik arról is, hogy mikor tekinthető biztosítottnak a személyes adatok megfelelő szintű védelme.
Az Amerikai Egyesült Államokban az Európai Unió Bizottsága szerint két esetben biztosított a megfelelő védelem: ha az adattovábbítás olyan amerikai vállalat részére történik, amely szerepel a Biztonságos Kikötő listán (KATTINTSON IDE a kíváncsi vállalatokért!), azaz vállalta, hogy teljesíti a washingtoni kormány által kiadott, a személyes adatok védelmére vonatkozó „biztonságos kikötő” adatvédelmi elveket; vagy ha utas-nyilvántartási adatokat továbbítanak az Egyesült Államok Vámügyi és Határvédelmi Irodájának.
Lényegében tehát eddig, ha egy amerikai székhelyű vállalat teljesítette az Európai Unió által is elfogadott fent vázolt adatvédelmi elveket, úgy e vállalatot adatvédelmi szempontból biztonságosnak tekintették.
Azonban, nem nehéz kikövetkeztetni, hogy ami 2000-ben (jól olvasták, kétezerben) megfelelt a valóságnak,
az már 2015-ben nehezen egyeztethető össze a realitással.
S nem csak a 9/11 utáni törvényi, szemléleti változásokra kell gondolnunk, de a technológia is hatalmas ugrott azóta.
Ezt a kritikusok is érzékelik, ugyanis komoly ipar épült az informatikai-szórakoztató iparágra, amely ezt a döntést finanszírozási szempontból is meg fogja sínyleni, miközben visszavetheti a kereskedelmet és ezzel munkahelyek is megszűnhetnek.
Fenti következtetések viszont arra szolgálnak bizonyságul, hogy a jelenlegi berendezkedésünk mennyire ingatag lábakon áll, hogy milyen mélységig megvezettek minket, hiszen az életünk szerves részét képzik azok azok a rendszerek, amelyek tökéletesen kiszolgáltatottá tesznek minket a vállalatok és a titkosszolgálatok irányába.
Ez egy történelmi győzelem a nemzetközi és hazai hírszerző szolgálatok felett – lelkendezett Catherine Bearder EP-képviselő az ítélet kimondása után –
Globalizált világunkban ugyanis csak egy erős, és mindenki számára kötelező érvényű nemzetközi keret biztosíthatja a polgárok személyes adatainak biztonságát – tette hozzá.
Most az a nagy kérdés, hogy megnyitunk-e egy új kikötőt? Válaszaikat várjuk a Facebook oldalunkon.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
