Megromolhattak a kapcsolatok a Duna Menti Múzeum igazgatója és az alkalmazottak között Vataščin Péter2025. 11. 06., cs – 13:19 Nyitra/Komárom |
Január 1-től már nem Paterka Pál fogja vezetni a komáromi Duna Menti Múzeumot (DMM). A megyei kulturális bizottság ülésének jegyzőkönyve alapján az alkalmazottak kemény kritikával illették az igazgatót, amelyet ő azonban gyakorlatilag minden esetben elutasított. Paterka végül önként mondott le.
A megyei kulturális és turisztikai bizottság október 21-i ülésének jegyzőkönyve egyértelműen arra utal, hogy súlyos ellentétek alakultak ki a DMM igazgatója és az alkalmazottak egy jelentős része között.
A jegyzőkönyv szerint Orosz Örs (Magyar Szövetség) bizottsági elnök a jelenlevőket arról tájékoztatta, hogy az alkalmazottak – mint utóbb kiderül, anonim módon – tettek írásbeli panaszt Silvia Detvayovánál, a megyei kulturális és turisztikai főosztály vezetőjénél, valamint egyes megyei képviselőknél.
A panasz kivizsgálásának jegyzőkönyvét Detvayová egy ülésen ismertette az érintettekkel. Erre Paterka Pál mellett meghívták a múzeum alkalmazottait is, köztük Kovács Judit közgazdászt és igazgatóhelyettest, valamint Deminger Hajnalka konzervátort, s az alkalmazottak szakszervezetének vezetőjét.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A legutóbbi megyei képviselő-testületi ülésen elfogadták Paterka Pál lemondását a komáromi Duna Menti Múzeum éléről. Ha minden a tervek szerint alakul, jövő év elejétől új igazgató vezetheti az intézményt.
A megyei üléshez csatolt október 30-án aláírt levélben Paterka Pál 2026. január 1-től kérte a felmentését az igazgatói teendők alól. A szöveg szerint minden munkaköri kötelességét és dokumentumot átad az utódjának vagy más megbízott személynek. A köszönetnyilvánítás mellett megemlítette, hogy régészként, illetve a régészeti gyűjtemény kezelőjeként tovább dolgozna az intézményben.
Az igazgató 2024. március 1-től vezette a DMM-t, amelyre eredetileg ötéves mandátumot kapott. Javarészt az ő felügyelete mellett zajlott a Kultúrpalota felújítása, amely nemrég fejeződött be.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
Kétévnyi átfogó felújítás után mától újra nyitva áll a látogatók előtt a több mint 110 éves Kultúrpalota. Még csak korlátozottan tekinthető meg, ám új állandó kiállításként a zoológiai látványszertár újszerű élményt kínál.
1913-ban épült fel a Kultúrpalota, amely nemcsak a Duna Menti Múzeum, de egész Komárom ikonikus épülete. Kétévnyi, hosszadalmas felújítás után csütörtök koraeste végre megnyitották a nyilvánosság előtt – noha egyelőre csak korlátozottan látogatható, hiszen számos kiállítótér még üres.
A megnyitón Paterka Pál múzeumigazgató elmondta, a patinás épületet az 1913-as átadása óta csak részleges felújításokon esett át.
A mindenkori fenntartók a legsürgetőbb problémákat oldották meg, ám ez nem biztosíthatta a műemlék teljeskörű védelmét és a modern muzeológiai feltételek biztosítását. A mostani felújításnak viszont az a célja, hogy ez teljesüljön, s a 21. századnak megfelelő épület fogadja a látogatókat.
Az 1 millió 359 ezer eurót számláló munkálatok 2023 augusztusában kezdődtek Nyitra megye hozzájárulásának köszönhetően. Miután befejeződtek, idén került sor a nagyterem díszítésére és tetőzetének javítására, amelyre további 202 ezer euróra volt szükség.
Paterka elmondta, hogy további, az infrastruktúrát érintő feladat a légtechnika és klímaberendezések felszerelése, ugyanis erre feltétlenül szükségük van a gyűjtemények és a kiállítások védelme, valamint a látogatók kényelme érdekében.
Az újranyitott Kultúrpalotában az érdeklődők egyelőre három helyiséget tekinthetnek meg. Ezek egyike a könyvtár olvasóterme, míg ugyancsak látogatható a díszterem, amelynek falait történelmi festmények díszítik.
Az igazi újdonságot azonban az új látványraktár jelenti. Ez voltaképp egy zoológiai szertár, amely ezentúl állandó kiállítás lesz. Bucz Veronika zoológus elmondta: ez a tárlat érzékelteti a múzeum első (vagyis 1910-es évekbeli) kiállításainak hangulatát.
A több mint egy évszázaddal ezelőtti idők légkörét számos eredeti, restaurált vitrin hozza vissza. Bennük emlősök, madarak, halak, kétéltűek, hüllők, bogarak, lepkék láthatók, de kiállítottak néhány vadásztrófeát is. Az őslénytani leletek a múzeumegylet első kiállításábl valók.
A Kultúrpalota a korábbi rendes nyitvatartási időben látogatható. Egyelőre 2 eurós belépődíjat kell fizetni, amely majd aszerint növekszik, ahogy az épületben helyet kapnak az új állandó kiállítások. Az első időszaki tárlat, amely egy képzőművészeti kiállítás lesz, november elején várható.
Az igazgató a lemondást okait firtató kérdésünkre annyit mondott, hogy most nem szeretne nyilatkozni. Később szűkszavúan hozzáfűzte:
„Összegyűltek a fellegek fölöttem, s így döntöttem.“
Elmondta, hogy december 31-ig rengeteg akció lesz a múzeum falai között, amelynek lebonyolításában „oroszlánrészt fog vállalni“.
A megyei ülésen érdemi hozzászólások nélkül bonyolították le a vonatkozó napirendi pontot. Egyben szavaztak a kiválasztó bizottság négy tagjáról, amelyeket a megyei képviselők tölthetnek be.
Az alkalmi testület elnöke Orosz Örs lesz, a Magyar Szövetség soraiból mellette pedig még Bauer Ildikó és Viola Miklós lesznek tagok. Végül a negyedik pozíciót Klein Otokár foglalhatja el. Rajtuk kívül még Silvia Detvayová, Galo Vilmos és Katarína Beňová lesznek tagjai a bizottságnak. A testület emellett arra utasította a megyei hivatal vezetőjét, hogy indítsa el a kiválasztási eljárást.
Az alkalmazottak panaszai
Beszámolójuk szerint az intézmény helyzete a múzeumi dolgozók többsége számára stresszes – emellett nyomás alatt kell végezniük a munkájukat, az igazgató részéről pedig hiányzik a szakmai kommunikáció.
A feladatokat e-mailek útján kapják meg, amelyek sokszor vulgárisak és személyes támadásokat tartalmaznak. Nincsenek munkamegbeszélések és kiállítási tervek, s az alkalmazottaknak nincs tudomásuk a múzeum tervezett tevékenységekről.
A közgazdász igennel felelt arra a kérdésre, mely szerint az igazgató ösztönözte-e arra, hogy törvényellenesen lássa el egyes feladatait.
Az igazgató szerint ő csak a feladataira koncentrált
A találkozón Paterkától megkérdezték, tudatosítja-e, mi volt a vezetési stílusára irányuló beadvány, illetve annak az oka, hogy az alkalmazottak 83%-a elégedetlen a vezetési stílusával. Az igazgató azt felelte:
nem tudja, mi okozta ezt a viszonyulást az irányába. Számára viszont az az elsődleges, hogy eleget tegyen a feladatainak és munkaköri kötelességeinek, s hogy ne azzal foglalkozzon, mit gondolnak az emberek, akiknek egyébként meglehet az egyéni véleményük.
A találkozón szó esett még a DMM-ban zajló szakmai munkáról, az alkalmazottak szakmai potenciáljának kihasználtságáról. Az igazgató szerint ők ennek kiaknázására kellő teret kapnak, ám ő nem mindig ért velük egyet.
Szembesítették őt azzal is, hogy igazgatósága során többen felmondtak a múzeumban. Paterka elmondta, az érintett személyek mindegyike egyénileg mondott fel, ráadásul az egyik régész még azelőtt tervezte ezt lépést, hogy ő igazgatóvá vált volna. A többiekkel kapcsolatban azonban nem tudja pontosan megállapítani, hogy szerepet játszott-e a felmondásukban az ő személye.
Paterka Pált megkérdezték a múzeum állandó kiállításának befagyasztott projektjéről is. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy egy magyar társaság dolgozta ki a tárlat projektdokumentációját, amelynek a hibáit ő megpróbálta kijavítani. Ez még nem oldódott meg, ugyanakkor továbbra is dolgozik rajta a megyei hivatal javaslatai szerint. A jelenlevők többek között megegyeztek abban, hogy a projektdokumentáció nem tesz eleget a vonatkozó szerződés feltételeinek. Ez azt okozta, hogy a projekt nem kerülhetett a megyei Partnerségi Tanács illetékes titkársága elé.
A bizottság végül az alkalmazottak anonim levele alapján indult vizsgálat eredményeképpen azt tanácsolták Branislav Becík megyeelnöknek az elfogadott határozatban, hogy a megyei képviselő-testületi ülésen terjessze elő a DMM igazgatójának visszahívását. Az igazgató végül maga adta be a felmondását, amelyet el is fogadtak a képviselők.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
