„A találkozás a Szentatyával számomra olyan élmény volt, mint egy gyermek születése. Ugyanolyan fontos pillanat az életemben. Hogy közösen imádkoztunk vele Ukrajnáért és a családomért, rengeteget jelentett nekem” – mondja egy fiatal ukrán anya Ferenc pápával való találkozása után. Riportunkban arról olvashatnak, hogyan élték meg a vele való találkozást a rászorulók és segítőik.
Különleges élményben volt részünk: Ferenc pápa a Rózsák terén a Szent Erzsébet-templomban és annak kertjében azokkal találkozott, akik a leginkább rászorulnak.
A műsorban fogyatékkal élők is szerepeltek; a tanúságtevők között egy hajléktalan sorsra jutott anya is beszélt megrendítően alakuló életéről. Még zúg az orgona hangja az Árpádházi Szent Erzsébet-templomban, amikor egy másik tanúságtevőt, az ukrán menekült család fejét, Jakovlev Oleget szólítjuk meg, aki feleségével és öt gyermekével érkezett hozzánk a háború sújtotta Ukrajnából.
„Dnyipropetrovszkból jöttünk el 2022 májusában, azért, mert elkezdtek az orosz rakéták záporozni a fejünk felett. Beültünk a kisbuszunkba, és nekiindultunk a határnak. Három napig tartott az út. Annyira nehéz volt, hogy az is felmerült bennünk, visszafordulunk. A legkisebb gyermekünk akkor volt két és fél éves, így még nehezebb volt a menekülés. Először egy ukrajnai férfi, László segített bennünket, nála voltunk két-három napig, majd befogadott minket egy magyar család, Miklós és Vilma. Hozzájuk a Magyar Máltai Szeretetszolgálaton keresztül jutottunk el.
Nagyon örültünk annak, hogy Spányi Antal püspök révén értesült a sorsunkról Ferenc pápa. Hálásak vagyunk azért, hogy itt lehettünk” – teszi hozzá Oleg. A legfontosabb számukra, hogy tanúságtételükben sikerült köszönetet mondaniuk mindazoknak, akik segítettek nekik: Spányi Antal püspöknek, a Katolikus Karitásznak és természetesen Ferenc pápának is.
A Szentatyával való találkozás alkalmával Kunszabó Zoltán állandó diakónus, az Új Jeruzsálem Katolikus Közösség vezetője és Kunszabóné Pataki Anna, a Csak Egyet Szolgálat alapító vezetője szintén tanúságot tett hitéről.
A szolgálat munkatársai is jelen voltak a Szent Erzsébet-templomban. „Felemelő és inspiráló volt a Szentatyával találkozni” – mondja Csaba, az egyik munkatársuk. – Nagyon jó volt hallani, hogy ugyanazt tanítja, amit mi is megpróbálunk nap mint nap megtenni a szolgálatnál.”
„Az is sokat jelentett a számunkra, hogy a Szentatya szerint is fontos visszaadni egy elesett embernek a méltóságát. A szolgálatnál mi erre törekszünk” – teszi hozzá Sára. A kiszolgáltatott ember mindig nagyon nehéz helyzetben van.
A Csak Egyet nevében is ott rejlik, hogy a segítő azzal az emberrel foglalkozik, aki éppen ott áll előtte, őhozzá fordul teljes emberségével, ezért is hívják őket vendégnek. A segítők számára fontos, hogy a vendégek lássák és tapasztalják meg újra az emberi méltóságukat, és fedezzék fel az istengyermekségüket. Ezt is hangsúlyozta Ferenc pápa a mai buzdításában.
„Nekünk is nagy ajándék, hogy a vendégeinket elhozhattuk, itt Ferenc pápa révén Krisztussal és az Egyházzal is találkozhattak – folytatja egy másik segítő. – Az egyikük, aki mögöttünk ült, megjegyezte, hogy ez a találkozás legnagyszerűbb dolog, ami életében történt vele.
Ezt megelőzően azt mondta nekünk, ha jön a pápa, majd ő beszél vele. Persze jeleztük neki, hogy erre nem lesz mód, Ferenc pápa nem is tud magyarul, ám később úgy alakult, hogy a Szentatya pont vele fogott kezet.”
„Egészen elképesztő az a közvetlenség, amit tapasztalhattunk! – teszi hozzá Sára. – Nekünk nincs arra lehetőségünk, hogy elmenjünk a Vatikánba, és találkozzunk Ferenc pápával. Erre mi történik? Ő jön ide hozzánk, hiszen a Csak Egyet Szolgálat alig tíz percre van innen. Még nem is fogtuk fel, hogy ez mekkora ajándék! Ferenc pápa egy hatalmas intézmény vezetője, mégis ennyire személyes és emberi.”
Kiss Rita, a csornai Jézus Szíve karitászcsoport alapítója megindultan mondja: „Óriási lelki élmény találkozni Ferenc pápával. Elérzékenyülés nélkül nem is tudok róla beszélni. Megkönnyeztem. Isteni kegyelem, hogy ilyen közelségben lehetünk vele. Nagyon bíztam benne, hogy ilyen közelről fogom látni.”
A Jézus Szíve karitászcsoport négy éve alakult Csornán, négy tagja van. A Győri Egyházmegyével együttműködve dolgoznak. „Lendületet adott a mai élmény – teszi hozzá Rita. – Megerősített abban, hogy nekem a Karitász szolgálatában dolgom van, és remélem, hogy a jövőben is tudom segíteni a nélkülöző, rászoruló, krízishelyzetben levő családokat.”
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársa, Kiss Tibor az Iskola Alapítványnál dolgozik Budapesten. Ez az alapítvány olyan hátrányos helyzetű településeken tart fenn oktatási intézményt, ahol 70 százalékban roma a lakosság. Ahogyan Tibor mondja: a fogantatástól a foglalkoztatásig kísérik őket.
A szakképzőikbe járó középiskolás diákok is jöttek erre az alkalomra Dombóvárról, Gyöngyösről, Devecserről és Budapestről, őket elkísérték a pedagógusok is. „Ferenc pápa jelenléte felemelő – mondja Tibor. – Tegnap az egyik pap ismerősöm írta a bazilikában szerzett élményei után, hogy általa tényleg a jézusi szeretet jön közénk. Ez az érzés megérkezett itt is, ahogy behajtottak a kertbe az autóval. Én egy kicsit hiányoltam itt a templomkertben annak az örömét, hogy lélekben együtt élhetjük meg ezt, hiszen láttam, hogy a templomban milyen jó hangulat volt, amikor a cigányok énekeltek neki.”
A távozó tömegben nem nehéz észrevenni a csatkai cigánykeresztet. Megszólítom a férfit, aki a vállához szorítja a feszületet, Kövesi Csabát. „Nagy dolog, hogy Ferenc pápa ilyen rövid időn belül másodszor is eljön Magyarországra. Vártuk őt. Tisztelet tisztelettel jár – mondja. – Mint ahogy az eucharisztikus kongresszus idején, úgy most is körbejártuk az országot a kereszttel, és hívtuk a testvéreket, hívőket, nem hívőket a Kossuth téri pápai szentmisére.” Udvardy György érsek indította útnak őket két héttel a pápalátogatás előtt a kereszt megáldásával. „A mai napon megkaptuk a személyes áldást a pápától, amikor a templomból jött kifelé. A nyitott szív, amivel fogadtuk, megtelt, boldogság fogott el bennünket.”
Kövesi Csaba azt is elmondja, hogy a csatkai cigánykereszt húszéves lesz. A magyarországi cigányságnak ő faragtatta a keresztet, amit akkor II. János Pál pápa áldott meg, majd később Ferenc pápa is megáldotta többször. Például Balázsfalván, amikor a csíksomlyói látogatása alkalmával elhaladt mellettük, ugyanígy az eucharisztikus kongresszuson is. „Úgy gondolom, a magyarországi római katolikus egyháznak mi, magyarországi cigányok fontos elemei vagyunk. Próbálunk úgy viselkedni, hogy méltó módon tudjuk élni az evangéliumot minden nap. Nem a peremterületen vagyunk, hanem az Egyház szívében. Ez nagyon nagy dolog!”
„Az elesettekről, menekültekről szólt a műsor, amibe a cigányság is beletartozik – teszi hozzá Csaba. – A Szentatya lehajolt a szegényekhez, közösen imádkozhattunk vele. Nagyon vagányan mutatta a kezével, hogy nyitott szívvel, szeretettel, boldogan fogad minket, és nem ráz le. Amikor odament a szendrőládi énekesekhez, megáldotta őket, ők pedig még egy áldó imát énekeltek neki. Ezt nem lehet szavakba önteni, ezt át kell élni!” – mondja lelkesen.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársai összeálltak egy közös képre a zászlójukkal az Árpád-házi Szent Erzsébet-templom előtt. Utána elsőként Morva Emíliát, a szeretetszolgálat Közép-Magyarországi Régiójának vezetőjét kérdeztem, hogyan élte meg a találkozást Ferenc pápával.
„Röpködök. Öt centivel a föld fölött érzem magam. Szép és felemelő élmény volt, hogy itt voltak velünk a fogyatékos és hajléktalan testvéreink, akikkel mindennap foglalkozunk. A szemükben láttuk a boldogságot, hiszen olyan élményben volt részük, amire soha nem számítottak. Ez az öröm, hogy a Szentatyával találkozhattak, átragad rám is. Megható volt látni, mennyire várják, készülnek, lelkesednek.”
Morva Emíliát a Szentatya beszédéből különösen az érintette meg, amikor arra buzdította őket, hogy folyékonyan beszéljék a szeretet nyelvét. „Jó lenne a magunkévá tenni, és a mindennapokban gyakorolni, amit a Jóisten kért ezzel tőlünk: hogy minden embertársunkban őt lássuk meg, és alázattal, szeretettel, örömmel tudjunk egymás felé fordulni mindig. Ez a tanítás nagyon lelkesített, szinte felszólításként éltem meg, hogy ne akadjon el a nyelvünk, amikor a szeretetet kell gyakorolni.”
A fényképen szerepelt egy ukrán család is. Az édesanya elmondja, 2022 októberében érkeztek Debrecenbe. Egy albérletben laknak, melyet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat segített nekik megtalálni. A férje már munkába állt, a kislánya pedig a Svetits Óvodába jár. „A találkozás a Szentatyával számomra olyan élmény volt, mint egy gyermek születése. Ugyanolyan fontos pillanat az életemben. Hogy közösen imádkoztunk vele Ukrajnáért és a családomért, rengeteget jelentett nekem. Hálás vagyok érte.”
Vámossy Erzsébet – Baranyai Béla
Fotó: Bókay László, Lambert Attila, Turjányi Tuzson
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
