Evo Morales bolíviai elnök vasárnap jelentette be lemondását, pedig októberben hivatalosan megnyerte az elnökválasztást. Mi történt?
Evo Morales 2002-ben még elveszítette, de 2005 decemberében már behúzta a bolíviai elnökválasztást, így 2006-tól töltötte be a tisztséget. Morales történelmet írt: az első bennszülött származású elnök, ráadásul ő volt az első, aki a szavazatok több mint felével, 54 százalékával nyert, rekordrészvétel, 84,5 százalék mellett.
Evo Morales politikájának három sarokpontja volt:
Az intézkedései négy tartomány érdekeivel ütköztek a leginkább, a Media Lunának (félhold) is nevezett területek Santa Cruz, Tarija, Pando és Beni elsősorban gazdasági jellegű autonómiakövetelésekkel álltak elő.
A szélsőbaloldali Morales főleg a vidéki, szegény, bennszülött indián rétegekre támaszkodott. Három megnyert választás után viszont hivatalosan nem indulhatott volna negyedszerre is, a problémát alkotmánymódosítással próbálta áthidalni, de ezt egy 2016-os népszavazáson a lakosság többsége elutasította. Ezt követően az alkotmánybíróság egy megkérdőjelezhető döntéssel felülbírálta magának az alkotmánynak az erre vonatkozó korlátozását, hogy Morales újból elindulhasson az elnöki székért.
Már ez is sokak nemtetszését váltotta ki, de végül maga a választás, és annak erősen vélelmezhető elcsalása volt a szikra, ami akkora tüzet gyújtott, hogy Morales ma már Mexikóban van, ahol menedékjogot adtak neki.
Hogyan csaltak?
Az elnökválasztás első fordulójóban Morales nyerésre állt, de nem volt annyira egyértelmű előnye, hogy ne legyen második forduló decemberben. Ehhez legalább 10 százalékponttal több szavazatra volt szüksége, mint kihívójának, miután a 40 százalékot biztosan elérte.
Egy ideig úgy tűnt, hogy második fordulóra lesz szükség, de a vidéki szavazatok beérkezésére még várni kellett. Ekkor azonban összeomlott a szavazatszámláló rendszer, 24 órán keresztül lehetetlen volt hozzáférni az adatokhoz, majd a következő eredmény már az volt, hogy Morales előnye 10 százalék feletti, így elkerülték a második fordulót.
Tüntetések
Az ellenzékieket utcára vitte a csalás, valamint az Amerikai Államok Szervezete is nyilvánvaló szabálytalanságokról adott ki közleményt a választás után.
A demonstrációk erőt mutattak, de a fordulópontot az jelentette, amikor a hadsereg és a rendőrség kihátrált Morales mögül. A tüntetők a kormánytagokat családtagjaik elrablásával fenyegették, házaikat felgyújtották, a hatóságok pedig nem tettek semmit a védelmük érdekében.
Moralest azóta mexikói kormánygép menekítette ki Bolíviából, de közben az őt támogató tüntetők is utcára vonultak, erőszakos megmozdulásokról érkeznek hírek az országból, aminek jelenleg tulajdonképpen nincs is vezetése.
A bolíviai helyzetről Nagy Sándor Gyulát, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatási igazgatóhelyettesét kérdeztük.
Számíthattunk Evo Morales lemondására?
Az ehhez vezető útnak több olyan része volt, amin csodálkoztam. Első körben nem gondoltam volna, hogy elcsalják a választást. Természetesen nem jelenthetjük ki 100 százalékos biztossággal, hogy csalás történt, de nagyon valószínű. A következő lépésen is meglepődtem. Komoly tüntetések alakultak ki, erre Morales bejelentette, hogy akkor megismétli az elnökválasztást. Diktátorokra ez nem jellemző, nem tudom, hogy mire gondolt, talán időt akart nyerni. Végül azért mondott le, mert a katonaság és a rendőrség elfordult tőle, olyannyira, hogy az erőszakosabb tüntetőktől már a politikai vezetés családtagjait sem védték meg, házakat gyújtottak fel. Volt olyan miniszter, akinek elfogták a testvérét, és úgy kényszerítették lemondásra, ezért sokan inkább a hatalomból való távozás mellett döntöttek. Végül Moralesnek sem maradt más választása, mint lemondani és elhagyni Bolíviát.
Miért fordult el Moralestől a hadsereg és a rendőrség?
Belátták, hogy Morales megsértette a demokratikus normákat a választáson, ezért nem voltak hajlandók fellépni a demonstrálók ellen. Azzal, hogy nem csináltak semmit, az ellenzéki tüntetők mellé álltak. Nem védték meg a politikai felsővezetés hozzátartozóit, ez egy passzív állásfoglalás volt. Később a katonaság vezetője bejelentette, hogy Moralesnek lemondást javasol, ami már aktív állásfoglalásnak számít, gyakorlatilag nevezhetjük katonai puccsnak is. Az már egy másik kérdés, hogy a mostani puccs talán a demokrácia érdekében történik, míg Morales magát a demokráciát puccsolta meg.
Moralesnek úgy sikerült idáig jutnia, hogy kormányzása alatt növekedett az életszínvonal.
Évente átlagosan hat százalékos gazdasági növekedést láthattunk, Moralesék, miután államosították a földgáz-mezőket, a befolyó pénzből visszaadtak az embereknek, ez jó lépés volt. Ugyanakkor voltak ellenálló tartományok is, például Santa Cruz, ahol alapvetően kreol, jelentős földbirtok-tulajdonosok és vállalkozók szemben álltak Moralessel, akinek elsősorban az indián bennszülött lakosság volt a támasza.
Mostanra ők is elfordultak tőle?
Ha megnézzük a tüntetésekről készült felvételeket, láthatjuk, hogy az indián népesség is jelentős arányban tűnt fel a demonstrálók között. Tehát nem mondhatjuk azt, hogy csak a spanyol gyarmatosítók leszármazottai vonultak utcára Morales ellen, pedig Bolíviában a mai napig erőteljes rasszizmus tapasztalható, kasztosodással és elkülönüléssel együtt. Ugyanakkor azt is láthatjuk, hogy Moralesnek maradtak szövetségesei is, mert volt hol elbújnia addig, amíg sikerült épségben elhagynia az országot.
Bolíviában kisebb zavargások törtek ki, gyújtogatások és fosztogatások zajlanak több városban is. Várható mélyebb eszkaláció?
Súlyos eszkalációra nem számítok, de arra sem, hogy gyors és békés megoldás fog következni. Lehetetlen megjósolni, hogy pontosan mennyire húzódik el a mostani helyzet.
A választási bizottság lemondott, ezért jelenleg új választást sem lehet kiírni, de az sem egyértelmű, hogy ki vezeti az országot.
Jelenleg konkrétan senki nem vezeti Bolíviát. A legfrissebb információk szerint Jeanine Añez, a törvényhozás ellenzéki alelnöke fogja betölteni átmenetileg az elnöki jogköröket, miután a helyettesítési sorrendben az őt megelőző minden politikus (Evo Morales elnök és alelnöke, a kongresszus elnöke és két alelnöke) lemondott. Ennek ellenére Bolíviában jelenleg nincs olyan politikai vezető, aki tényleg azt mondhatná, hogy ő irányítja az országot.
„A bolíviai nép szabad és tisztességes választásokat érdemel” – ezt az amerikai külügyminiszter, Mike Pompeo mondta. Érzékelhető amerikai befolyás Bolíviában?
Morales tett azért, hogy ne legyen komoly befolyása az Egyesült Államoknak. A jelentős gázvagyon miatt érdekeik lehetnek, de nem tudok olyan nagymértékű amerikai befektetésről Bolíviában, amely miatt szóba kerülhetne egy amerikai beavatkozás.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
