Mi a demokrácia jövője, ha az elnököt meg lehet ölni?
JFK: A nyitott dosszié

Mindenkit sokkolt a hír, amikor május 15-én Robert Fico szlovák miniszterelnökre négy lövést adott le egy 71 éves író Nyitrabányán. Az életveszélyes sérüléseket szenvedett politikus azonban túlélte a támadást. A közösségi médiában – és később a sajtóban is – futótűzként söpört végig a merényletről készült felvétel, amely azért is döbbenetes, mert Európában viszonylag ritkán kísérelnek meg merényletet elkövetni politikai vezetők ellen. Utoljára 21 éve volt ilyenre példa, amikor Anna Lindh svéd külügyminisztert egy áruházban megkéselték, Zoran Đinđić szerb miniszterelnököt pedig a szerb kormány székháza előtt lőtték le. Nem úgy az Amerikai Egyesült Államokban, ahol kis túlzással hagyománya van annak, hogy vezető politikusokat próbálnak meggyilkolni. Ez az állítás még akkor is érvényes, ha a Trumpot ért immár második merényletkísérlet előtt utoljára 1981-ben történt ilyen eset: akkor Ronald Reagant mindössze kilenc héttel a beiktatása után sebesítették meg. Előtte azonban jó hosszú a lista.

(VADIÚJ) VADNYUGAT

„Sic temper tyrannis!”
John Wilkes Booth a washingtoni Ford Színházban, miután lelőtte Abraham Lincolnt

1835. január 30-án Andrew Jackson egy elhalálozott képviselő búcsúszertartásán vett részt, amikor a Capitóliumból kilépve Richard Lawrence nekiszegezte Derringer márkájú pisztolyát és három méterről meghúzta a ravaszt. A lőpor azonban nem kapott lángra a csőben, és a golyó is benne maradt. Az elnök pedig ahelyett, hogy fedezékbe vonult volna, felemelte a botját, s rárontott merénylőjére. A 35 éves szobafestő azzal vádolta az elnököt, hogy megölte az apját és Jacksont okolta a neki járó pénz visszatartásáért is, és a brit trón örökösének nevezte magát. A bíróság öt perc tanácskozás után őrültnek nyilvánította, s haláláig elmegyógyintézetben tartották.

29 évvel később, egy augusztusi éjszakán egy ismeretlen merénylő rálőtt a magányosan lovagló Abraham Lincoln elnökre, de csak a kalapját lyukasztotta ki. Alig egy évvel később, 1865. április 14-én – miközben Lincoln a washingtoni Ford Színházban nézte az „Amerikai kuzinunk” című vígjátékot – a 26 éves John Wilkes Booth belépett a páholyba és hátulról fejbe lőtte az elnököt. A Konföderációval rokonszenvező, a rabszolgaságot áldásnak tartó és a Lincolnt gyűlölő férfi az elnököt okolta befektetési fiaskói, valamint krónikus rekedtségéért is, ami azzal fenyegette, hogy véget ér a színészi pályafutása. A merénylőt tizenegy nappal később egy virginiai ültetvény csűrjében körbekerítették a katonák, s a tűzharcban halálosan megsebesült.

1881. július 2-án a washingtoni Baltimore és Potomac Pályaudvaron délelőtt fél tízkor James Garfieldra kétszer rálőttek hátulról, aki két és fél hónapot keresztül küzdött az életéért. Háromszor operálták meg, s valószínűleg az orvosok sterilizálatlan szerszámai miatt kapott vérmérgezésbe halt bele. A merénylő a negyvenéves Charles Julius Guiteau volt, aki úgy vélte, Garfield neki köszönheti a győzelmét, cserébe pedig azt várta el, hogy az elnök őt nevezze ki párizsi konzulnak. Két hónapig ostromolta a kormányt, mígnem kitiltották a Fehér Ház váróterméből. Ezután vásárolt egy elefántcsontmarkolatú British Bulldog revolvert, amely szerinte jól mutat majd egy múzeumban. Védői megpróbálták elmegyógyintézetbe záratni, a bíróság azonban halálra ítélte és 1882. június 30-án felakasztották. Táncolva közelítette meg a vérpadot, miközben azt énekelte: „Megyek az Uracskához, annyira örülök!”

Leon Frank Czolgosz detroiti anarchista 1901. szeptember 6-án a kezére csavart zsebkendő alatt elrejtett revolveréből kétszer lőtt rá William McKinley elnökre a buffalói pánamerikai kiállítás fogadásán. Az elnökkel nyolc napos szenvedés után fertőzés végzett. A merénylő a gyilkosság előtt pár hónappal meghallgatta a népszerű anarchista, Emma Goldman egyik clevelandi előadását, aki azt hirdette, hogy a munkások felszabadításáért folytatott harcban az erőszaktól sem szabad visszariadni. De nagy valószínűleg hatással volt rá I. Umberto király meggyilkolása is, mert pontosan ugyanolyan revolvert vásárolt, mint amilyet a király gyilkosa használt 1900. július 29-én. Villamosszék általi halálra ítélték 1901. október 29-én.

Theodore Roosevelt 1921. október 14-én Milwaukee-ban egy autóban állva fogadta az üdvözléseket, amikor a vallási fanatikus John Flammang Schrank tíz méterről mellbe lőtte az elnököt. A golyó áthatolt a zsebében lévő acél szemüvegtokon, beszédtervezete ötven lapján, s megállt a bordái között. Miután az elnök megbizonyosodott arról, hogy nem köhög vért, másfél órán át szónokolt, s csak ezután hagyta, hogy kórházba szállítsák. A merénylőt őrültnek nyilvánították, s elmegyógyintézetbe zárták.

Roosevelt közvetlen utódait nem érte életveszélyes támadás, leszámítva William Howard Taftot és Herbert Hoovert. Előbbihez egy káposztát vágtak hozzá, utóbbi vasúti kocsiját pedig olasz anarchisták akarták felrobbantani Argentínában, de letartóztatták őket, mielőtt még a sínekre erősíthették volna a robbanószerkezetet. Az egyik anarchistát a katonai törvényszék agyonlövette.

A nagy gazdasági világválság azonban újra felszította az indulatokat. Franklin Delano Roosevelt autójára 1933. február 15-én, választási győzelme után adtak le öt lövést Miamiban. A megválasztott, de még be nem iktatott elnök sértetlen maradt, azonban az autóban vele utazó Anton Cernak chicagói polgármester belehalt sérüléseibe. Giuseppe Zangara merénylőt – aki a gazdagok és hatalmasok elleni gyűlöletét akarta kifejezni az elnök meggyilkolásával – 1933. március 20-án végezték ki.

Harry S. Truman 1947 nyarán kapott levélbombákat a Lehi néven emlegetett cionista terrorszervezettől. Három évvel később pedig a Puerto Rico-i Nacionalista Párt két harcosa próbálta megölni Trumant – sikertelenül. A tűzharc során a huszonöt éves Griselio Torresolát agyonlőtték, társát megsebesítették, s elfogták. A harminchat éves Oscar Collazót halálra ítélték, de az elnök megkegyelmezett neki. 1979-ben pedig Jimmy Carter amnesztiában részesítette.

1960. december 11-én Richard Paul Pavlick postai dolgozó egy dinamittal telepakolt autóban ült és várta, hogy az Egyesült Államok újonnan megválasztott elnöke, John F. Kennedy kilépjen a Palm Beach-i templomból, hogy aztán autójával nekirongyoljon az elnöknek és megölje őt. Akkor gondolta meg magát, amikor látta, hogy Kennedy a templomból feleségével és két gyermekével együtt lép ki. A rendőrség Pavlickot négy nappal később elfogta, aki letartóztatását követően azt mondta, azért akarta megölni az elnököt, mert a „Kennedy pénz megvette a Fehér Házat és az elnökséget.” Alig három évvel később, 1963. november 22-én Kennedy Dallasba látogatott, ahol Lee Harvey Oswald kommunista szimpatizáns a tankönyvraktár hatodik emeleti ablakából három lövést adott le az elnökre. Az első találat Kennedy nyakát érte és az sebesítette meg az autóban ülő John Connally kormányzót is, míg a második találat – mely az elnök halálát okozta – a fej jobb hátsó részét érte. A merénylőt elfogták, és két nappal később, amikor át akarták vinni a seriff hivatalába, Jack Ruby gyomron lőtte Oswaldot, aki belehalt a sérüléseibe. Az elnök meggyilkolása az elmúlt hatvan év során egy sor összeesküvés-elméletet szült. Hiába a Warren-bizottság jelentése, az ügy továbbra sem jutott nyugvópontra, amit alátámaszt a Gallup közvélemény-kutatása is, mely szerint az amerikaiak 65 százaléka továbbra sem hisz a magányos merénylő elméletében.

1968. június 5-én JFK testvérét, Robert „Bobby” Kennedyt a 24 éves Sirhan B. Sirhan a Los Angeles-i Ambassador Hotelben lelőtte, néhány perccel azután, hogy győzelmi beszédet mondott a kaliforniai előválasztáson. Sirhan Kennedynek az 1967-es, hatnapos arab–izraeli háború során tett kijelentései miatt határozta el magát a merényletre, amikor több alkalommal is kijelentette, hogy Izraelnek joga van megvédenie magát. A merénylőt a bíróság halálra ítélte, később – miután Kaliforniában eltörölték a halálbüntetést – ítéletét életfogytiglani börtönbüntetésre változtatták.

1972-ben a huszonkét éves Arthur Herman Bremer úgy döntött, hogy vagy megöli Richard Nixon elnököt vagy George Wallace alabamai kormányzót. Április 11-én Ottawában egy revolverrel a zsebében próbált Nixon közelébe férkőzni, azonban a biztonsági jelenlétet látva, lemondott a tervéről. Ezért május 15-én a marylandi Laurelben négy golyót eresztett Wallace kormányzóba, aki deréktól lefelé lebénult, a merénylőt pedig 53 év börtönbüntetésre ítélték.

1974. február 22-én a 44 éves egykori ügynök, Samuel Byck megpróbált elrabolni egy repülőgépet, amivel az volt a terve, hogy belerepül a Fehér Házba, s így öli meg Nixont. Két pilótát és egy rendőrt lelőtt, hatalmába kerítette a gépet, de nem tudott vele felszállni. A kirobbant tűzharc során megsebesült, majd végzett magával.

Öt évvel később, 1979. május 5-én Raymond Lee Harvey egy vaktölténnyel töltött pisztollyal próbált Jimmy Carter elnök közelébe férkőzni a Los Angeles-i Civic Center Mallon tartott beszéde előtt. Bizonyíték hiányában azonban őt és a zavaros vallomása alapján bemártott Osalvdo Espinoza Ortiz nevű illegális bevándorlót is szabadon bocsátották.

1981. március 30-án, mindössze kilenc héttel a beiktatása után Ronald Reagan éppen kilépett a washingtoni Hilton Hotelből, amikor hat lövés dördült el. James Brady sajtótitkár golyót kapott a fejébe, amelytől megbénult, egy ügynök és egy rendőr is megsebesült. Az elnököt a gépkocsija golyóálló üvegéről lepattanó lövedék találta el. A merénylő a 25 éves John W. Hinckley volt, aki Jodie Fostert ostromolta szerelmeslevelekkel. Az elnökgyilkossággal akarta magára vonni A taxisofőr sztárjának figyelmét – sikertelenül. Őrültté nyilvánították, és sokáig a washingtoni St. Elizabeths Kórházban őrizték. 2016-ban szabadon engedték.

George H. W. Bush elnök ellen a Fehér Házból való távozása után, 1993-as kuvaiti látogatása idején tervezett bombamerényletet Szaddám Huszein iraki elnök 17 ügynöke. A kuvaiti hatóságok azonban megtalálták az autóba rejtett pokolgépet, és letartóztatták a gyanúsítottakat.

Bill Clinton ellen négy merényletet próbáltak elkövetni, ebből csak 1994-ben hármat. Először Ronald Gene Barbour egykori katonatiszt akarta lelőni az elnököt kocogás közben január 21-én, de végül lemondott a tervéről. Majd szeptember 12-én Frank Eugene Corder sofőr repült neki a Fehér Ház egyik fájának repülőgépével, aki a helyszínen meghalt. Clinton egyik esetben sem volt a közelben. Október 29-én Francisco Martin Duren közel harminc lövést adott le a Fehér Házra az északi kerítésen át, de senkit sem talált el, cserébe viszont negyven év börtönre ítélték. 1996-ban pedig egy manilai látogatás során fedeztek fel bombát egy híd alatt, amelyen az elnök autójának kellett volna áthaladnia. Ezt a merényletet már Oszama bin Laden és az al-Kaida készítette elő.

2001. február 7-én Robert Pickett kezdett lövöldözni a Fehér Házra, aki megsebesítettek, s három év börtönre ítélték. 2005. május 10-én Vlagyimir Arutyunian Tbilisziben gránátot dobott az oda látogató George W. Bushra, aki éppen beszédet kezdett volna mondani a pódiumon. A gránát azonban nem robbant fel, a merénylőt a grúz törvényszék életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte.

2008-ban az észak-karolinai Charlotte-ban, Miamiban, Denverben és a tennessee-i Brownswille-ben tartóztattak le gyilkossággal fenyegetődző személyeket. 2009-ben Hawaii szigetén tartóztatták le a zavart elméjű Kristy Lee Roshiát, aki Michelle Obama megölésével fenyegetőzött. 2010 áprilisában az észak-karolinai Asheville-ben tartóztatták le Joseph McVeyt, aki rendőrnek álcázva magát az elnöki különgép közelébe férkőzött, de csak szabálysértésben találták bűnösnek. 2011-ben az iszlám vallásra áttért ír ápolónőt, Khalid Kellyt tartóztatták le Dublinban, mert Obama megöléséről nyilatkozott egy lapnak. November 11-én Oscar Ramiro Ortega-Hernandez lőtt rá kilencszer a Fehér Házra. Obama ekkora Hawaii-ban tartózkodott. 2012-ben pedig katonákat tartóztattak le azzal a váddal, hogy az elnök megölését tervezték.

2016. június 16-án a brit Michael Steven Stanford megpróbálta megszerezni egy rendőr fegyverét a Las Vegas-i gyűlésen, hogy lelője Donald Trump akkori amerikai elnököt. Egy év és egy nap börtönre ítélték. 2017. szeptember 6-án Gregory Lee Leingang az észak-dakotai Mandan városában egy lopott emelővillás targoncával akarta megölni Trumpot, s behajtott az elnököt kísérő járművek közé. Húsz év börtönre ítélték. Két hónap múlva Manilában tartóztatták le az Iszlám Állam egyik ügynökét, aki az oda érkező Trump ellen tervezett merényletet.

2023. május 23-án a 19 éves, indiai származású Sai Varshith Kandula egy bérelt teherautóval kétszer is nekihajtott a Fehér Ház kerítésének. A skizofrén férfit nyolc év börtönbüntetésre ítélték.

TRUMP KÉTSZER

„Örülni fogok, ha egyszer végre eltűnsz!”
Ryan Wesley Routh

Donald Trump óriási magabiztosággal készülhetett a pennsylvaniai Butlerben tartandó július 13-i kampányrendezvényére. Alig másfél héttel korábban megsemmisítő győzelmet aratott Joe Bidennel szemben az első elnökjelölti vitán, akinek időskori demenciája ebben a másfél órában azok számára is nyilvánvalóvá vált, akik az elmúlt négy évben a balliberális média buborékján keresztül szemlélték a világot. Mint amikor a Magyarországon kultfilmnek számító Oscarban a Sylvester Stallone által játszott Angelo Provolone szájából elhangzik a sokak által idézett mondat: „Persze, hogy tudtam, csak nem sejtettem!” A demokrata pártot tehát épp lefoglalta a Biden okozta károk felmérése és elhárítása, amikor a butleri kampányrendezvényen lövések dördültek el. Trump a földre rogyott és a titkosszolgálat emberei gyűrűjéből vérző füllel öklét a magasba emelve kiáltotta: „Harcoljatok! Harcoljatok!” A már most politikatörténeti jelentőségű fotó bejárta a világsajtót, Trumpot pedig egy olyan emberként mutatta meg, aki képes meghalni az Egyesült Államokért, az elveiért, a szabadságért és azokért az értékekért, amelyek tulajdonképpen az USA alapelvei.

A 20 éves merénylőt, Thomas Matthew Crooksot egy mesterlövész terítette le 10 másodperccel az első lövéseket követően – addigra viszont két embert súlyosan megsebesített, egy embert pedig megölt. A férfi a gyűlésre a felállított színpadtól légvonalban körülbelül 130 méterre vett fel pozíciót a lövéshez egy épület tetején – amit egyébként a közönségből többen is észrevettek, sőt próbálták is jelezni az amatőr hibákat elkövető szolgálatoknak. A merénylő autójában a hatóságok később robbanóanyagot találtak, és a családja otthonában is találtak bombakészítéshez szükséges anyagokat. A merénylet során használt AR-15 típusú félautomata gépkarabélyt az apja vásárolta legálisan. A környezettanulmány során kiderült: nem mutatott aggasztó jeleket, amik arra utaltak volna, hogy mit tervez, ráadásul a politikai hovatartozása sem tud kapaszkodóul szolgálni: tizenhét évesen 15 dolláros adománnyal segített egy demokrata aktivista csoportot, majd alig egy héttel azután, hogy betöltötte a 18. életévét, a választói névjegyzékben republikánus szavazóként regisztráltatta magát. A nyomozás folyamán pedig kiderült: Crooks tanulmányozta a Kennedy elleni merényletet, valamint az is, hogy a támadás délutánján több mint tíz percen keresztül drónnal mérte fel a helyszínt. Az indítékát továbbra sem sikerült a hatóságoknak beazonosítani. Nem véletlenül fogalmazott úgy Alejandro Mayorkas belbiztonsági miniszter a merényletet követően, hogy a biztonság csődöt mondott. Az ügyben az amerikai képviselőház munkacsoportot hozott létre, Kimberly Cheatle, a titkosszolgálat igazgatója pedig egy héttel a merényletet követően lemondott.

Az ABC által megszerzett iratok szerint a hatóságok már akkor attól tartottak, hogy a történtek másokat is ösztönözhetnek további merényletek megkísérlésére.

Két hónappal és két nappal később, szeptember 15-én Donald Trump floridai golfklubja közelében tört ki lövöldözés. A Secret Service munkatársa azt követően adott le lövéseket, hogy az elnököt védő titkosszolgák észrevettek egy gyanús személyt körülbelül háromszáz méter távolságra az elnöktől, akinél lőfegyvert láttak. Mindennek egy civil szemtanúja is volt, aki látta, hogy a gyanúsított miként próbált ezután elmenekülni a helyszínről fekete Nissanjával, és gyorsan le tudta fotózni a járművet, illetve annak rendszámát. Később ennek köszönhetően állították meg az autópályán Martin megye rendőrei.

Az 58 éves Ryan Wesley Routh Ukrajna elkötelezett támogatója volt, aki azután utazott oda, hogy Oroszország több mint két évvel ezelőtt megtámadta Ukrajnát. Több tucat olyan posztja volt, amiben arról írt, hogy hajlandó lenne meghalni Ukrajnáért és hogy „porig kell égetnünk a Kremlt.” Routh arra használta a Facebook-oldalát, hogy külföldieket bátorítson a háborúban való részvételre. 2023 októberétől afgán sorkatonákat próbált meg toborozni, és az ukrán kormány nem hivatalos összekötőjeként mutatkozott be. A Newsweek 2022-ben készített vele interjút, amikor Ukrajnában járt: „A kérdésről, hogy miért vagyok itt… számomra sok más konfliktus szürke, de ez a konfliktus egyértelműen fekete-fehér.” Routh Ukrajna-pártisága a diplomáciai adok-kapok szintjén is megjelent, amikor Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője arra tett utalást, hogy kapcsolat van a Trump elleni merényletkísérlet és az ukránoknak nyújtott amerikai támogatás között. Ukrán tisztviselők azonban leszögezték: semmi közük a férfihoz, és az oroszok propagandacélokra használják a merényletkísérletet. Az ukrán erők külföldi önkénteseit tömörítő egység azt nyilatkozta, Routh soha nem volt a Nemzetközi Légió tagja, és semmilyen minőségben nem állt kapcsolatban vele. A légió egyik tisztviselője elmondta, bár több emailt kaptak a férfitól, az ukrán hadsereg nem vette komolyan az ajánlatot.

A férfi politikai hovatartozása – Crookshoz hasonlóan – zavaros: 2012-ben részt vett a demokrata előválasztáson és tizenkilenc alkalommal pénzt is adományozott (átszámítva körülbelül 50 ezer forint értékben), 2016-ban mégis Donald Trumpra szavazott, hogy aztán később csalódjon benne. „Örülni fogok, ha egyszer végre eltűnsz” ­– írta korábban Routh, akinek szavai a vasárnapi merénylet tükrében egészen más értelmet nyernek. Közben kiderült, hogy a férfi korábban hagyott egy üzenetet, amelyben leírta, hogy meg akarja ölni a volt elnököt, illetve az is kiderült, hogy az autójában listát vezetett azokról a dátumokról és helyszínekről, ahol a republikánus elnökjelölt meg fog jelenni. A világnak szóló („Dear World”), előre megírt üzenet a jelek szerint egy sikertelen merényletkísérletet vetített előre, melyben 150 ezer dollárt ajánl fel annak, akinek sikerül megölni Trumpot. Csak félve kérdezem: két merényletkísérletet követően, egy ennyire feszült politikai légkörben, alig több mint két hónappal a választások előtt hogyan és miért kerülhetett ki egy ilyen dokumentum a nyilvánosság elé?

A fia – akit a rendőrség letartóztatott, miután több száz gyerekpornó felvételt találtak a telefonján – a Daily Mail-nek nyilatkozva korábban azt mondta, hogy apja úgy utálja Trumpot, ahogy „minden értelmes ember”. Ugyanebben az interjúban azt is mondta, hogy apjának soha nem volt fegyvere. Ehhez képest a férfi bűnlajstroma elég régre nyúlik vissza. 2002-ben gépfegyvert találtak nála, akkor ezért is elítélték. Bár nem ment könnyen: autósüldözésbe keveredett a rendőrökkel, majd egy épületben próbált meg elrejtőzni. Később elfogták, azután vádolták meg tiltott fegyverviseléssel és -birtoklással, miután kiderült, hogy sorozatlövések leadására alkalmas lőfegyver van nála. Routhot a vasárnapi merényletkísérletet követően a szövetségi bíróság elé állították és egyelőre kétrendbeli lőfegyverrel való visszaélés miatt emeltek vádat ellene. Azonban további vádemelések is várhatóak, ugyanis korábban elítélt bűnözőként egyrészt nem tarthatott volna fegyvert, másrészt a fegyverén felismerhetetlenné tették a sorozatszámot, ami miatt a hatóságok vizsgálati őrizetben is tarthatják.

A LEGITIM POLITIKAI ERŐSZAK

– Csak mondja: miért kellett megölnie valamennyiüket? Én csak annyit mondtam, hogy ijesszen rájuk.
– De azt nem mondta meg, hogy mennyire…
Volt egyszer egy vadnyugat

Áttekintve az elnökmerényletek történetét, hajlanánk arra a megállapításra, hogy egy gazdasági vagy politikai válság, esetleg az elnök határozottabb, személyesebb fellépése, nagyobb népszerűsége némileg megnöveli annak a valószínűségét, hogy merényletet követnek el ellene. Csakhogy bármennyire is megdöbbentő volt Lincoln meggyilkolása, a polgárháború négyéves vérfürdője – amely több százezer emberéletet követelt – némileg tompította azt a rettenetes érzést, hogy a nemzet elvesztette vezetőjét. A Garfield- és McKinley-gyilkosság során pedig olyan elnökök haltak meg, akik egy politikailag jelentéktelenebb hivatalt töltöttek be. John F. Kennedy viszont megragadta az ország képzeletét, erőszakos halála pedig úgy tűnt, megfosztotta az Amerikai Egyesült Államokat és a világot is egy jobb jövőtől. A Kennedy elleni merénylet pedig ugyanúgy az amerikai nép kollektív tudatának gyászeseményévé vált, ahogy harmincnyolc évvel később az ikertornyok ledöntése.

A merényletek vonatkozásában inkább az jelenthető ki, hogy többségét magányos, pszichológiai problémákkal küszködő, zavaros gondolkodású férfiak és nők hajtották végre, akik nagy érdeklődést mutattak más amerikai vagy európai merényletek iránt.

A Trump ellen két hónap és két nap különbséggel elkövetett két merényletkísérletből egyes amerikai szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a jelenlegi (politikai) erőszakhullám leginkább a hatvanas–hetvenes évekhez lesz fogható. A szeptemberi merényletkísérletet követően a közszolgálati pártatlanságára és megbízhatóságára oly büszke BBC szerint a Trump elleni legutóbbi merénylet bizonyítéka annak, hogy az új norma a politikai erőszak az Egyesült Államokban – ami persze csak félig igaz. Az MSNBC pedig a titkosszolgálatot mentegetve valójában az „amerikai fegyverkultúrát” hibáztatja a merényletért. A Cincinatti Enquirer azzal a megállapítással hozott le olvasói levelet, hogy Trump ezeket a merényleteket saját magának köszönheti. A butleri merényletkísérletről a Washington Post úgy számolt be, hogy Trumpot azért hagyta el a rendezvényt, mert megzavarták a hangos zajok. Ez már van annyira szürreális, mint amikor a CNN„többnyire békés tüntetésként” számolt be a 2020-as portlandi zavargásokról.

A Trump elleni két merényletkísérlet a civilizált normáknak a válságjeleit mutatja. A BBC azt is írja, hogy ez az „eldurvult” nemzeti diskurzus és a „fegyveres erőszak járványának” a keveréke, amely az ilyen és ehhez hasonló eseteket „elkerülhetetlenné” teszi a jövőben. Az ilyen és ehhez hasonló fegyveres incidensek pedig újra és újra felerősítik a fegyvertartással kapcsolatos kételyeket és aggodalmakat, amelyeket aztán olyan gyorsan elhalnak, ahogy a balliberális amerikai médiában a Trump elleni merényletek híre. A közélet pedig egyre zavarosabbá vált, miközben a két párt közti frontvonalak olyannyira megmerevedtek, hogy nagyon ritkán van bármiféle átjárás. Süketek párbeszéde folyik.

A vasárnapi merényletkísérletet követően Trump kampánycsapata egy olyan hirdetést kezdett futtatni, amely bizonyítja, hogy a demokrata párt „az erőszak pártja”. Ezt erősíti az is, hogy a merényletet követő napon Hillary Clinton arról nyilatkozott, hogy a sajtónak következetes narratívája kell, hogy legyen arról, mennyire veszélyes is Donald Trump. „A demokrácia a tét” – olvashatjuk vissza-visszatérően a liberális nemzetközi sajtóban.

Mégis azzal, ha a fegyverkultúrára, a frontvonalak megmerevedésére, a közbeszéd durvulására (amiben Trumpnak is megkerülhetetlen szerepe van) vagy a politikai erőszak növekvő legitimációjára helyezzük a hangsúlyt, az félrevezethet bennünket. Ugyanis az erőszak módszerére (fegyveres merényletkísérletre) és az erőszak hátterére (a politikai erőszak legitimációjára, a politikai frontvonalak megmerevedésére, a közbeszéd eldurvulására) való összpontosítás arra kiváló, hogy addig se beszéljünk arról a gyűlölet- és erőszakhullámról, amellyel Donald Trump szembesül azóta, hogy fellépett a politika színpadára.