Megoldják-e a túljelentkezést az oktatási tárca módosításai?

Megoldják-e a túljelentkezést az oktatási tárca módosításai?

Némely középiskolánkban több éves tendencia, hogy jóval kevesebb diákot tudnak csak felvenni első évfolyamba, mint amennyi jelentkező van. 2019 szeptemberében az oktatási tárca egy rendeletben szabta meg a középiskolák első évfolyamai számára a legmagasabb tanulólétszám kritériumait, közismertebb nevén a felvételi kvótaszámokat.

Ezeket a kritériumokat – a rendelet értelmében minden évben – elsősorban a munkaerőpiac fejlődésének elemzései és előrejelzései, továbbá az általános iskola utolsó évfolyamában várható tanulólétszám, valamint a felvételiző középiskolások számának általános előrejelzése az adott tanévre és persze a munkaerő-piaci igény alapján határozzák meg. A számok azonban – legalábbis ezt mutatja a többéves tapasztalat – korántsem reálisak.

A minisztérium szabja meg a maximális diáklétszámot

A meghatározott sarokszámok felett a középiskolák, ha szeretnék sem vehetnek fel több elsőst. Így aztán gyakran előfordul – főleg a szakközépiskolák esetében –, hogy egy-egy iskola kénytelen több jelentkezőt elutasítani, akkor is, ha azok megfelelnek a feltételeknek. Olyan eset is előfordult, hogy tiszta egyes vagy egy kettessel rendelkező tanulót sem tudtak felvenni, mivel az egyik tantárgyból nem jól sikerült a felvételi vizsgája.

Ezek a diákok aztán a legtöbb esetben  valamelyik közeli szlovák tannyelvű szakközépiskolába felvételiznek.

Évek óta gondot jelent ez például a Szenci Molnár Albert Alapiskolában is, ahol a pedagógusok mindent megtesznek azért, hogy magyar tanítási nyelvű középiskolába jelentkezzenek a gyerekeik, a magyar szakközépiskolák többszörös túljelentkezése miatt azonban végül többen közülük mégis kénytelenek szlovák szakközépiskolába beiratkozni. „Sajnálatos, hogy ennyi elutasított diák szlovák tannyelvű szakközépiskolában folytatja majd a tanulmányait, miközben évek óta azért küzdünk, hogy magyar alapiskolából magyar szakközépiskolába menjenek tanulni a kilencedikeseink” – fogalmazott korábban portálunknak a szenci magyar tannyelvű alapiskola igazgatója, Matus Mónika.

Az iskolaigazgatók szerint eddig az is gondot jelentett, hogy a szaktárca a maximális diáklétszám meghatározása során nem vette figyelembe a megyék közti mozgást.

„Nálunk például a nappali tagozaton több mint hetven diák más megyéből való, de a kvótarendszer nem veszi figyelembe a bevándorló diákokat, illetve ugyanúgy a mi megyénkből kivándorló diákokat sem” – mondta portálunknak korábban Tóth István, az Ógyallai Építőipari Szakközépiskola igazgatója, aki szerint ez a rendszer elsősorban azoknak a középiskoláknak kedvez, ahol kevés a diák, így szeretnék azokban mesterségesen emelni a diáklétszámot, mert egyébként be kellene zárni azokat vagy összevonni. A kisebbségi diákot pedig mindenképpen hátrányba szorítja a kvótarendszer.

A megye mozgástere minimális

Korábban a megye hatáskörébe tartozott az elsős diáklétszám meghatározása az adott megye területén lévő középiskolákban.  Farkas Iván, a Szövetség Nyitra megyei frakcióvezetője ezzel kapcsolatban korábban úgy nyilatkozott, hogy a probléma okát a módosított felvételi rendszerben látják, amely még Robert Fico nyomására államosította az addigi megyei hatáskört.

Hírdetés

Mint mondta, azelőtt többnyire sikeresen meg tudtak küzdeni a magyar tanítási nyelvű iskoláinkért.

Jelenleg azonban az a menet, hogy a szaktárca elküldi a megye elnökének a kvótákat, aki minimális mozgástér közepette aláírja a megszabott sarokszámokat.

Az adott középiskola iskolatanácsa is csak formálisan dönt a felvehető diáklétszámról, mivel a tagjai nem tudhatják, hogy melyik szakra, melyik tanítási nyelvre hány diák jelentkezik, a GDPR ugyanis nem teszi ezt lehetővé a számukra. Így gyakorlatilag azt kapják jóváhagyásra, amit a szaktárca táblázatából a megyeelnök jóváhagyásával továbbítottak az iskolaigazgatónak.  

Az új rendelet elkészült, érzékelhető változás azonban még nincs

Az oktatási tárca szerint az egyes szakközépiskolák legmagasabb tanulólétszámát a tanulmányi szakok és tantárgyak, nem pedig az egyes nemzetiségek alapján határozzák meg. A tárca tavaly azt ígérte, módosítja a középiskolák első évfolyamainak legmagasabb tanulólétszámára vonatkozó kritériumokról szóló rendeletet, amely még jobban figyelembe veszi majd a nemzetiségi nyelvű oktatás igényeinek biztosítását.

A rendelet módosítása megtörtént, tavaly júniusától van hatályban, azok a számok azonban, amelyek alapján kiszámolják, hogy mennyi elsőst engednek egy-egy középiskolába, az csak a 202

– mondta portálunknak Kiss Beáta, a Szövetség oktatási szakértője. Mint mondta, a rendeletben van két mondat, ami arra utal, hogy a magyar középiskolák helyzete esetleg javulhat. „Az egyik az általános kritériumoknál szerepel, és azt mondja ki, hogy biztosítani kell a nemzeti kisebbségek középiskolai képzését, a másik pedig a gimnáziumoknál mondja ki, hogy a felvehető létszámba belekalkulálhatók a más megyék területéről érkező diákok is”.

Példával is szemléltette, mit is jelent ez. Az ipolysági magyar gimnáziumba rendszeresen jelentkeznek a Nagykürtösi járásból gyerekek, ami már Besztercebánya megyéhez tartozik, miközben Ipolyság még Nyitra megyéhez.

Eddig hiába érvelt az iskolavezetés, hogy minden évben nagyobb a jelentkezők száma, mint a meghatározott sarokszám, hosszú ideje csak egy osztálynyi diákra kapnak engedélyt, és mindig azzal érveltek, hogy a nagykürtösi gyerekek más megyében élnek, tehát abba a kvótába számítódnak bele.

Ez változott meg most a módosított rendelet szerint, a más megyéből származó gyerekeket is bele lehet kalkulálni abba a képletbe, amely alapján kiszámolják a felvehető maximális diáklétszámot” – mondta Kiss Beáta hozzátéve, azt azonban, hogy ennek ténylegesen mekkora hatása lesz a jövő tanév gyereklétszámra egy-egy iskolában, nehéz megítélni. „A gyakorlatban jelenleg még véleményem szerint nem történt érzékelhető változás, mert még az előző képlettel dolgoztak a diáklétszám meghatározása során” – zárta Kiss Beáta.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »