Május 13. és 17. között Komárom ad otthont az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem (EPMSZ) idei tanulmányi napjainak. A többnapos rendezvénysorozat ünnepélyes megnyitóját május 14-én, szerdán tartották a komáromi Hotel Danubius konferenciatermében. A résztvevőket gazdag szakmai és kulturális programkínálat várja a hét folyamán.
Az esemény társszervezője a Selye János Egyetem Református Teológiai Kara, amely aktív partnerként kapcsolódik be az idei tanulmányi napok lebonyolításába. Az EPMSZ rendezvénye a protestáns magyar közösségek közötti párbeszéd, a szellemi együttgondolkodás és a közép-európai magyar értékek erősítésének jegyében valósul meg.
A megnyitóünnepség elején dr. Varga Pál, az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem elnöke köszöntötte a tanulmányi napok résztvevőit, valamint a meghívott egyházi, akadémiai és közéleti vendégeket.
Beszédében felidézte a szabadegyetem két évvel ezelőtti, erdélyi találkozóját, ahol – mint fogalmazott – a szentegyházi gyermekkórus előadásában felcsendülő „Híres Komárom, be van véve” kezdetű dal – Klapka-induló – még csupán jelképes utalásként kapcsolódott a városhoz, mára azonban valósággá vált, hogy a közösség Komáromban találkozik újra.
Varga Pál kiemelte: a jövő kiszámíthatatlansága közepette az ember számára különösen fontos a hitből fakadó bizonyosság és az egymás iránti közösségi felelősség. Református lelkészként úgy fogalmazott, „Istennél van a jövőnk”, majd egyperces csenddel emlékezett meg az EPMSZ elhunyt tagjairól és mindazokról, akik korábban a közösséghez tartoztak.
Az elnök rámutatott:
A következő napok célja ezúttal is a tanulás, az ismerkedés és a kapcsolatok erősítése, miközben köszönetet mondott mindazoknak, akik munkájukkal hozzájárultak az idei tanulmányi napok megszervezéséhez.
A megnyitón ezt követően dr. Puskás Andrea, a Selye János Egyetem tudományért, kutatásért és külkapcsolatokért felelős rektorhelyettese szólt a résztvevőkhöz. Köszöntőjében hangsúlyozta: a tanulmányi napok nem csupán tudományos és szakmai találkozást jelentenek, hanem annak a közös szellemiségnek az ünnepét is, amelyet Komárom városa évszázadok óta képvisel – az összekapcsolódás, az együttműködés és a párbeszéd értékeit.
Puskás Andrea kiemelte, hogy a rendezvény programjában olyan kulcsfontosságú témák jelennek meg, mint az együttműködés, az emlékezet vagy a nemzeteken átívelő kapcsolatok, amelyek megvitatására és gyakorlati megélésére ma különösen nagy szüksége van a közösségeknek.
Mint fogalmazott,
bízik abban, hogy az elkövetkező napok előadásai és beszélgetései nemcsak szellemi és lelki gyarapodást hoznak, hanem olyan emberi kapcsolódásokat is erősítenek, amelyek hitben és elkötelezettségben egyaránt építik a résztvevőket.
A köszöntők sorát végül Észak-Komárom polgármestere, Keszegh Béla zárta, aki személyes hangvételű, ugyanakkor történelmi és kulturális utalásokban gazdag beszédében mutatta be Komárom sajátos múltját és jelenét.
A polgármester hangsúlyozta:
A Duna két partján fekvő város nemcsak földrajzi értelemben különleges, hanem történelmével, szellemiségével és közösségi életével is egyedülálló helyet foglal el a Kárpát-medencében.
Mint fogalmazott, Komárom identitását évszázadok óta a sokszínűség, az együttélés és az egymást gazdagító kultúrák találkozása formálja.
Keszegh Béla beszédében számos történelmi személyiséget és helyi kötődésű alkotót idézett fel, köztük többek között Jókai Mór, Lehár Ferenc, Selye János vagy Kaszás Attila nevét, hangsúlyozva, hogy a város szellemi öröksége ma is meghatározó része Komárom arculatának. Emellett kitért arra is, hogy a történelmi megosztottság ellenére az elmúlt évtizedekben fokozatosan újraépültek a természetes kapcsolatok Észak- és Dél-Komárom között, amelyben az európai nyitottság és a határok átjárhatósága kiemelt szerepet játszott.
A polgármester kiemelte: a tanulmányi napok résztvevőire a következő napokban nemcsak szakmai programok, hanem gazdag kulturális, gasztronómiai és közösségi élmények is várnak. Beszélt Komárom történelmi erődrendszeréről, kulturális intézményeiről, sportéletéről, valamint a város pezsgő közösségi és művészeti életéről is, miközben arra biztatta a vendégeket, hogy fedezzék fel a város értékeit és térjenek vissza máskor is.
Zárásként úgy fogalmazott:
A közösség, az együttlét és az emberi kapcsolatok olyan „mellékhatások nélküli gyógyszert” jelentenek, amelyekből Komáromban mindenki bőségesen magával vihet a mindennapokba.
A megnyitó ünnepséget követően Boros Miklós házmester ismertette a résztvevőkkel a tanulmányi napok gyakorlati tudnivalóit és a következő napok programrendjét, részletes eligazítást adva a szervezés menetéről és a rendezvény lebonyolításáról. Ezt követően a jelenlévők Kuti József kecskeméti református lelkész előadását hallgathatták meg, amely már az idei tanulmányi napok szakmai programjának nyitányát jelentette.
Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem idei komáromi tanulmányi napjainak középpontjában a határokon átívelő együttműködés, valamint Komárom történelmi és földrajzi kettőssége áll. A szervezők célja, hogy a rendezvény átfogó képet nyújtson a térség történelmi, társadalmi és egyházi folyamatairól, miközben párbeszédet kezdeményez a jelen kihívásairól és a közép-európai együttélés lehetőségeiről is.
A következő napok során számos szakmai előadás, konferenciablokk és fórum várja a résztvevőket.
A témák között szerepel többek között a közép-európai nemzetállamok XX. századi átalakulása, a szlovák nemzetállamiság kérdésköre, a történelmi emlékezet és a határhelyzet Komáromban, valamint a schengeni övezethez kapcsolódó reintegrációs folyamatok. Kiemelt figyelmet kap a „határtalan Európa” jövője és a határ menti együttműködések gyakorlati tapasztalata is.
A szervezők hangsúlyozzák: az előadásokat minden esetben vita és hozzászólási lehetőség követi, így a résztvevők aktívan bekapcsolódhatnak a szakmai diskurzusba.
A programot emellett tanulmányi kirándulások, kulturális események, irodalmi estek, színházi előadások és diákprodukciók is gazdagítják, lehetőséget teremtve arra, hogy a vendégek közvetlenül is megismerjék Észak- és Dél-Komárom kulturális, közösségi és intézményi együttműködését.
A tanulmányi napok így nemcsak tudományos fórumként, hanem közösségi találkozási pontként is szolgálnak, ahol a résztvevők közösen gondolkodhatnak a régió jelenéről és jövőjéről.
A teljes, részletes program ITT tekinthető meg.
Bartalos Nikolas/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
