Felkészültnek vélt értelmiségiek, újságírók sem tudják, mit jelentenek a magyarságnak a Beneš-dekrétumok. Megkockáztatom, a legtöbbeknek fogalmuk sincs arról, milyen jogfosztó rendeletekről van szó, csak az elfuserált tankönyveikből és az állami propaganda alapján azt hiszik, szuverenitásuk sérülne, nemzeti érzékenységük csorbulna, ha a dekrétumok kérdését újranyitnák, olvasható Molnár Judit főszerkesztő Beneš szelleme című írásában.
Kolek Zsolt azt vizsgálja a Tátrai tigris karmai című cikkében, hogy milyen reformokat jelentett be a miniszterelnök, s azokkal együtt hogyan is került ismét elő a magyar kártya. Mint írja, a szlovák–magyar együttműködés továbbra is közös érdek, de a kapcsolatok törékenysége mind nyilvánvalóbb.
Magunkat kell csiszolni, hogy még jobb bort tudjunk készíteni, vallja Sütő Zsolt, kürti borász, akivel arról beszélgetett Matus Tibor, miért különlegesek a kürti borok, kiből lesz jó borász. Mi kell a sikerhez, hogy a borkereskedők egymásnak adják a kilincset, hogy a világ legjobb éttermeibe jussanak el a spontán, nyíltkádas erjesztéssel, illetve hordóban készült borai.
Pomichal Krisztián arról ír külpolitikai jegyzetében, hogy világbotrány van készülőben, vagy már zajlik is. Francis Haugen a Facebooknál éveket lehúzó adatelemző a múlt hét elején részt vett egy szenátusi meghallgatáson, amelyen hosszasan ecsetelte a nyilvánvalót, azt, hogy a Facebookot és az összes hasonló közösségi oldalt nem érdekli más, csak a profit. Bumm, mondja a bomba…
Boltban, bevásárlóközpontban vagy online vásárolunk? A válasz az, hogy itt is, ott is, meg amott is. Módosuló vásárlási szokásainknak járt utána Molnár Anna.
A világjárvány és az ebből fakadó korlátozások, továbbá az óvintézkedések miatt nagymértékben megváltozott az életvitelünk. Ugyancsak módosultak vásárlási szokásaink is, ami nemcsak térségünkben figyelhető meg, hanem világjelenség.
A világjárvány és az ebből fakadó korlátozások, továbbá az óvintézkedések miatt nagymértékben megváltozott az életvitelünk. Ugyancsak módosultak vásárlási szokásaink is, ami nemcsak térségünkben figyelhető meg, hanem világjelenség.
Brüsszeli gyöngyszemek a címe Száraz Dénes jegyzetének. A szerző összegyűjtött több érdekes, néha idegesítő, sőt, dühítő gyöngyszemet az unió központjából. Múlt héten röppent fel ugyanis a hír, hogy az Európa Parlament 615 szavazattal, 24 ellenszavazat és 48 tartózkodás mellett elfogadott egy állásfoglalást, miszerint a járművek biztonságos sebességszintje lakott területeken, valamint ott, ahol sok a gyalogos és kerékpáros, legfeljebb 30 kilométer/óra lehetne a jövőben.
A magyar nyelvű sportközvetítések megszokott csatornája, a budapesti M4Sport a BL mérkőzések ideje alatt elérhetetlenné válik a szlovákiai készülékek számára. Ki vagy mi idézi ezt elő? Párhuzamosan megkeresett munkatársunk, Somogyi Szilárd három szlovákiai szolgáltatót, a freeSat, a UPC, illetve a Digi Slovakia társaságokat, valamint az M4Sport fenntartójának is kérdést küldtünk. A válaszokat megtudja, ha elolvassa Hazaadás című cikket a Magyar7 legfrissebb számában.
Nem tudtam róla. Lement az előadás, a közönség tapsolt, valamennyi szereplő érezte, hogy elégedettek a nézők. Kimentem volna már az öltözőbe levetni a jelmezt, de a takarásban maradtam, mert kíváncsi voltam, mit mond Gál Tamás. Rólam beszélt, a velem kapcsolatos emlékeit idézte fel, majd a nevem mondta, és a színpadra kért. Én meg azt hittem, hogy menten elájulok. Nagy meglepetés volt az örökös tagság, idézi fel az ünnepséget lapunkban Varsányi Mari Bárány Jánosnak.
Amerikában nagy rokonszenvvel figyelték a magyarországi eseményeket és végül Újházy László kezdeményezésére közbenjártak azért is, hogy Kossuth Lajos elhagyhassa Törökországot. Újházy, aki élete végéig Kossuth megingathatatlan híve maradt, szerette volna, ha a kormányzó is letelepedik az időközben Iowa állam déli határa mentén, a mai Davis City közelében életre hívott magyar településen, amelynek New Buda (Új-Buda) lett a neve. Erről ír a Leporolt históriák legújabb fejezetében Lacza Tihamér.
Néhai jó apám jár az eszemben, aki halálos ágyából mondta tőlem búcsúzva: nyugodtabban menne el odaátra, ha én lennék az elsőszülöttje… Értettem, arra gondol, hogy négy-ötéves korom óta rám lehetett bízni a kisebb testvéreimet, hogy mikor anyánk kórházba került, tizenegy évesen bedagasztottam a sütéshez bekovászolt házi kenyeret, ebédet főztem. Nem dicsért meg, de repetát kért a kicsit odakozmált bablevesből. Ez többet ért minden szónál, írja Neszméri Róza Őszidő című jegyzetében.
Az impériumváltás után a csehszlovák államhatalom elsőrendű feladatának tekintette a felvidéki városok minél hatékonyabb és gyorsabb magyartalanítását. Az 1921. évi népszámlálás adatai már arról tanúskodtak, hogy ez az államilag szorgalmazott törekvés sikeresen halad a megvalósulás felé. De mi történt Érsekújvárban 1922-ben? Erről olvashatnak Múltunk című rovatunkban Popély Gyula tollából.
Szeptember 28-án Komáromba látogatott Vladimír Lengvarský és államtitkára, Kamil Száz. A város vezetőivel folytatott megbeszélés után kijelentették, hogy „nem kell félniük, a komáromi kórház nincs veszélyben”. A polgármester lapunkkal közölte: – Elhangzott egy megnyugtató, szóbeli minisztériumi ígéret, amit írásban nem erősíthettek meg, mert a parlament még nem bólintott rá a tervezetre, de a komáromiak bizakodnak, írja Nagy-Miskó Ildikó.
A nők esetében a mellrák a leggyakoribb daganatos megbetegedés. Országos viszonylatban a második leggyakoribb elhalálozási ok a rákbetegség. Ezért sem elhanyagolható, ha egy kisvárosi kórház mindent megtesz azért, hogy páciensei helyben élhessenek a korszerű, magas színvonalú, gyors kivizsgálás lehetőségével. Ezt tette Királyhelmecen a kórház, mégis leépítenék, írja Molnár Gabriella.
A rendszerváltást megcsináltuk, az eredmény azonban felemás: ok büszkeségre és haragra is, írja Csáky Pál legújabb kötetének fülszövegében. A Büszkeség és harag című kötettel a Pro Futuro Hungarica polgári társulás és a pozsonyi Liszt Intézet közös szervezéseben megtartott könyvbemutatón ismerkedhetett meg a közönség. Ezen a rendezvényen mutatta be Oriskó Norbert Petőforől írt munkáját is. Dunajszky Éva készített beszámolót az estről.
Huszonnegyedszer találkoztak a szlovákiai magyar helytörténészek Udvardon, a Mérföldkövek rendezvényen, amelyen a Patria-díjat is odaítélték. Az idén 85 éves Koncsol László, a Pro Patria Honismereti Szövetség elnökének munkásságát ismerték el a díjjal, olvasható Bokor Klára beszámolójában.
Nincs könnyű helyzetben a település alpolgármestere, Molnár Gyula, aki október 29-én egyetlen magyar ajkú jelöltként indul, öt másik jelölttel szemben Gímes polgármesteri posztjáért, írja Szomolay Andrea. Alpolgármesterként átlátja a község helyzetét, tisztában van a mindennapok kihívásaival. Mivel idén fejezték be az óvoda épületének a teljes felújítását, a falu gazdasági helyzete nem túl rózsás.
Szombat megye fenntartása alá tartozó Felbári Szociális Intézet dolgozóit nemrég kitüntették a koronvírus-járvány első hullámának időszakában végzett munkájukért. Nem ők voltak az egyedüliek, akiket megjutalmazott Nagyszombat megye, de nagyra értékelik, hogy észrevették áldozatos munkájukat. A felbári intézmény működéséről, örömeiről és nehézségeiről Fenes Béla igazgatóval beszélgetett Reczai Lilla.
Legújabb lapszámunk megjelenésének napján, október 12-én van az 50. évfordulója Bodon Lajos (1891-1971) nemesradnóti református kántor és tanító halálának. Nem mindenki számára ismert, hogy főként az ő nevéhez köthető Pósa Lajos köztéri szobrának felállítása, amely az első magyar szobor volt a Trianon után Csehszlovákiához került Felvidéken. Erről ír Virsinszky Tamás.
Lontó temetőjében sétálva szembesülünk azzal, hogy a Lévai járáshoz tartozó községben két korábbi minisztert is itt helyeztek végső nyugalomra. A római katolikus templom melletti temetőben – Jekelfalussy Lajos honvédelmi miniszter mellett – az Andrássy-kormány egykori belügyminisztere, Rajner Pál is nyughelyet talált. Ez utóbbi neves személyiségről írt Kaszmán Zoltán.
Az Amoda az elsőkötetes felvidéki magyar írót körülvevő valóság és fantáziája keveréke. Teljes mértékben az itteni levegő inspirálta. Különlegességére mindig akkor döbben rá, amikor valaki, vagy valami felhívja a figyelmét arra, ami neki természetes, de másnak nem – mondja első kötetéről Bóna Friderika Agócs Szvorák Emesének.
Ha fogott is halat -nem is egyet- Kövesdi Károly kollégánk, mégis hal nélkül tért haza kedvenc vizéről. Élménybeszámolójából megtudhatjuk, hogy a sügér az egyik legszebb halunk, de a compó, a doktorhal a maga olajoszöld gúnyájával ugyancsak a legszebb halaink közé tartozik, így kíméletes horogszabadítás után visszaengedte.
Székelyföldi útjainkra jellemző volt, hogy csak a kirakathelyeket kerestük, és úgy átsuhantunk bizonyos tájakon, hogy nem tértünk le se jobbra, se balra. Megismertük Gyergyót, Csíkot, Háromszéket, megmásztuk az Egyeskőt, a Madarasi-Hargitát, megnéztük a Gyilkos tavat, a Békás-szorost. Aztán egy napon elkezdtünk letérni a mellékutakra, és olyan csodákra akadtunk, mint a Sóvidéki-dombság hegyreszúrt falvai Siklódtól Énlakáig, vagy éppen a Nyárádmente meséket rejtő világa ott a Bekecs aljában. A Bodzai megy, írja Kenyeres Oszkár. Advent a Homoród mentén
Mivel a laskának egyaránt „jól állnak” az édes és sós ízek, B. Szabó Csilla ezen a héten krumplilaskát kínál sült szilvával, s ha már a szilvánál tartunk egy elronthatatlan szilvás sütemény receptjét is közli.
Vas Gyula egy csodás japán autót tesztelt: Honda Jazz Crosstar-t, amelyről azt írja, hogy ez a jól ismert autó macsós változata. Ennek az autónak a 4. nemzedéke fontos újdonságot hozott: a terepesített verziót. A jól hangzó, egyben kifejező Crosstar nevet kapta, ami a civil Jazzénél jóval feltűnőbb, egzotikusabb külsőt jelent. A csakis ennél a modellnél kínált kettős fényezéssel (esetemben fehér karosszéria, fekete tető) kaptam meg tesztelésre.
Ondík Gábor készített interjút az NBI előző szezonjának gólkirályával, Hahn Jánossal, aki Dunaszerdahelyre igazolt. A gólerős támadó már a Slovan ellen is megmutatta képességeit. A rendkívül készséges játékost a döntése hátteréről, a magyar válogatottról, első góljáról és persze a Shane Tusup-al való együttműködéséről is kérdeztük.
Rajkovics György arról ír, hogy új elnököt választottak a Nemzetközi Jégkorongszövetség (IIHF) élére. A francia-kanadai kettős állampolgárságú Luc Tardif váltja huszonhét év után a leköszönő René Faselt. Nem Tardif volt az első számú esélyes, de jól kampányolt, és a negyedik körben a német Franz Reindl ellen nyert. Az elnökség tagja lett a magyar Kolbenheyer Zsuzsanna is.
A Magyar7 40. számában is megtalálják a részletes műsort és a keresztrejtvényt. A templomokat bemutató sorozatunkban ezúttal a ménhárdi Szent Szervác-temploma került lapunk hátsó borítójára.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
