A Római Magyar Akadémián (Collegium Hungaricum) október 7-én este rendezték meg A hit tanúi – a remény sugarai című konferenciát, amelyen a Magyar Katolikus Egyház 20. századi hőseire, Boldog Bódi Mária Magdolnára és Tiszteletreméltó Mindszenty József bíborosra emlékeztek.
A rendezvényt a 2025. évi jubileumi szentév keretében a Szentszéki Magyar Nagykövetség szervezte, partnerségben a Római Magyar Akadémiával, a Pápai Magyar Intézettel, a Veszprémi Főegyházmegyével, a Külgazdasági és Külügyminisztériummal és a Mindszenty Alapítvánnyal. A konferencia a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával valósult meg.
A konferencia résztvevőit – magyar és olasz egyházi elöljárók, történészek, levéltárosok, zarándokok és egyetemi hallgatók – Berényi László, a Római Magyar Akadémia megbízott igazgatója köszöntötte.
Örömét fejezte ki, hogy a rendezvény, mely a hit, a tudomány és a kultúra metszéspontjában valósul meg, olyan személyeket mutat fel, akik döntöttek a hit és az igazság keresése mellett, és ezért életükkel is kiálltak.
Köszöntőjében Habsburg-Lotharingiai Eduárd, Magyarország szentszéki nagykövete elmondta: Boldog Bódi Mária Magdolna és Tiszteletreméltó Mindszenty József bíboros élete a reményről szólt, mely így jól illeszkedik az idei jubileumi évhez. Mindketten a háború, az elnyomás éveiben környezetükben a remény emberi voltak. Életpéldájuk, áldozatvállalásuk a legmeggyőzőbb tanúság volt – Magyarország szentszéki nagykövete.
Majd utalt Ferenc pápa Spes non confundit kezdetű, a szentévet meghirdető bullájára:
Habsburg-Lotharingiai Eduárd kiemelte, hogy ez az év Bódi Mária Magdolna halálának 80. és Mindszenty József halálának 50. évfordulója kapcsán is különleges. Majd személyes hangon rámutatott, hogy a nemrégen boldoggá avatott Bódi Mária Magdolna élete, minden fiatal példája lehet, és reméli lányai is olyanok lesznek, mint ő volt.
Erdő Péter bíboros, prímás köszöntő beszédében először Bódi Mária Magdolna tanúságtételét hangsúlyozta, aki nem csak a tisztaságát védte, hanem Krisztus iránti hűségből és szeretetből adta életét, mindhalálig megtartotta fogadalmát.
Ezért is indította el az egymillió imádkozó magyar mozgalmát – hangsúlyozta a főpásztor.
Erdő Péter bíboros teljes beszéde IDE KATTINTVA olvasható el.
Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter nevében köszöntötte a résztvevőket Kiss-Hegyi Anita kulturális kapcsolatokért felelős államtitkár. Köszöntőjében utalt Bódi Mária Magdolna meghatározó gondolatára: „Ígérem, hogy a földbe hullott mag bőséges termést hoz.”
Majd utalt rá: Budapesten az Országház és a Szent István-bazilika egyaránt 96 méter magas, ennek példájára az állam és az Egyház kapcsolata nem rivalizálás, hanem az együttműködés útján kell hogy haladjon. Amint a Római Magyar Akadémiának otthont adó Falconieri palota is útnak indított számos művészt az Örök Városból, akik hazatérve egyházi megbízások által nagyot tudtak alkotni. Bódi Mária Magdolna és Mindszenty József élete példa, mely nem elérhetetlen egy ember számára sem.
Marcello Semeraro bíboros, a Szenttéavatási Ügyek Dikasztériumának prefektusa köszöntő beszédében Karl Rahner teológus mindenszentekről írt írását idézve kiemelte: ami az emberiséget és történetét érinti, benne Isten kegyelme többé nem győzhető le. Övé az utolsó szó.
Marcello Semeraro ezt követően személyes hangon emlékezett meg Mindszenty Józsefről, akit még fiatal korából ismert. Hősies példája elterjedt az egész Egyházban. Igazi példaképpé lett élete: Krisztus tanúja és az Egyház pásztora. Bódi Mária Magdolna boldoggá avatására utalva a bíboros, elmondta: vértanúságának példája, vére gazdagította a magyar Egyházat. Az evangéliumi élet példaképe, akiben egyesül mindaz, amit Szent Ambrus írt az Egyház első szüzességét mint erényt megélő szentjéről, Szent Ágnesről, hogy személyében egyesült a tisztaság és a vallásosság, a Krisztus-követés erénye.
A boldoggá avatás és a szentté avatás folyamára, az abban fellelhető időbeli tényezőre is utalva a prefektus egy példával élt: az édesanya és a gyermek kapcsolatában felvetődik a kérdés: „Szerettek minket?”.
A szentté és boldoggá avatásra váró személyekhez kötődően, amikor azzal a vággyal fordulunk az Egyházhoz, hogy emelje oltárra őket, ők is ugyan ezt kérdezik meg tőlünk:
Semeraro bíboros végül egy francia tiszteletreméltó misztikust idézett, aki kifejezte, hogy Isten szentjei vagy az Egyház inkubátorában, vagy pedig az utcán biciklizve születtek. Ez utóbbi különösen is összecseng Bódi Mária Magdolna életével, aki életében gyakran járt biciklivel – mutatott rá a főpásztor. – De a szentek egyben közösek: válaszoltak Krisztus hívására.
A konferencia egyes részei között üdítően hatottak a Veszprémi Főegyházmegye megrendelésére a boldoggá avatásra készült animációs kisfilmek, melyekből egy-egy részt levetítették, közelebb hozva a résztvevőkhöz Bódi Mária Magdolna életét és példáját.
A konferencia kerekasztal-beszélgetéssel folytatódott, melynek résztvevői Takáts István, a Veszprémi Főegyházmegye érseki általános helynöke; Habsburg-Lotharingiai Eduárd, Magyarország szentszéki nagykövete; Cristiana Marinelli, Bódi Mária Magdolna boldoggá avatásának posztulátora; Varga Tibor László, a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár levéltárosa voltak. A beszélgetés résztvevőit Roberto Regoli, a Pápai Gergely Egyetem professzora kérdezte.
A beszélgetés során a nagykövet, aki egyben a Mindszenty Alapítvány vezetője is, elmondta: mindkét személyt összekötötte az a világos felismerés és tudat, hogy az életszentségre vannak meghívva, amely Krisztus követése. Ezt a hivatást mindketten élték, és életükkel sugározták.
A posztulátor hangsúlyozta, hogy Bódi Mária Magdolna és Mindszenty József életükkel,
A bíboros az evangélium fényénél nem fogadott el semmilyen kompromisszumot, nem volt megalkuvó. Magdi a szüzesség evangéliumi erényét élte meg a környezetében, akár a munkahelyén is tanúságot téve róla.
Az érseki helynök pedig rámutatott, hogy Bódi Mária Magdolna és Mindszenty bíboros példája megmutatja, hogy a szabadság megélhető, akkor, ha szabadok tudunk lenni a jóra, Istenre és a másik emberre; ha végeredményként az evangéliumi nyolc boldogság sora is tanítja, amely Magdi sírján is ott volt: „Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják Istent.”
Ezt követően könyvbemutatót tartottak, melynek keretében Karlinszky Balázs, a Veszprémi Főegyházmegye Könyvtárának és Levéltárának igazgatója és Simona Durante, a Szenttéavatási Ügyek Dikasztériumának levéltárosa mutatták be a Bódi Mária Magdolna öröksége című, magyar és angol nyelven is elérhető kötetet. A könyv azoknak a tanulmányoknak a szerkesztett változatát tartalmazza, amelyek 2024. április 12-én hangzottak el a Veszprémi Érseki Főiskolán azonos címmel megrendezett konferencián. Az előadók többféle szempontból közelítették meg Bódi Mária Magdolna boldoggá avatásának témáját.
A konferencián tanúságot tett Kovács Elemérné, Boldog Bódi Mária Magdolna unokahúga. Személyes hangú beszédében elmondta, hogy habár személyesen nem ismerhette Magdit, hiszen halála után két évvel született, de a nagyszülőktől, a családban hitelesen megismerhette az életét.
Sokat nem beszéltek róla, és a nagyszülők nyilvánosan sosem beszéltek Magdiról. Féltve őrizték azt a könyvet is, melyet Galambos Miklós apát írt Bódi Mária Magdolnáról; elrejtették, és amikor házasságot kötött, továbbőrizte, és férjének sem mondta el a titkot. Ezzel együtt Magdi híre elterjedt a vidéken, sokan szerették és tisztelték, ami nem hunyt ki a kommunizmus évtizedeiben sem.
A boldoggá avatás előtt és az azóta eltelt időszakban is örömmel látja, mennyi helyre hívják, mennyi embert – a fiatalokat is – érdekel Boldog Bódi Mária Magdolna élete és példája.
Udvardy György veszprémi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) alelnöke a konferencia zárszavában hangsúlyozta:
Ilyen fénylő példa Bódi Mária Magdolna és Mindszenty József, akiknek kérhetjük a közbenjárását, segítségét, és imádkozhatunk a boldoggá, illetve szentté avatásukért.
Fotó: Merényi Zita
Szerző: Kuzmányi István; Zsuffa Tünde/Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
