A Hungaricum Bizottság október 17-ei döntése szerint két új elemmel, a székelykapuval és a lángossal bővült a Hungaricumok Gyűjteménye. A bizottság döntésével 89-re emelkedett a Hungaricumok jegyzéke.
A székelykapu egy jellegzetes ácstechnikával készült, fedeles nagykapu típus, amely a középkori város-, vár- és udvarházkapukból alakult ki, és a Székelyföld igazi látványosságává vált.
A tökéletes lángos pedig frissen sütött, közepes vastagságú, nem túl olajos, belül puha, kívül roppanós. A sima lángost általában sóval és fokhagymával fogyasztjuk, az ínyencek reszelt sajttal és tejföllel, de mára az édes és sós esetleg húsos feltétek különbözőbb fajtái is ismertek.
A lángossütödékben az erre kiképzett állványrekeszekben egymás mellett sorakoznak a forró olajból kiemelt lángosköltemények. Az előre sütöttek iránt nincs akkora kereslet, mivel a lángos feszesen és forrón finom, a rekeszekben sorakozva. Egy 2018-ban elfogadott uniós rendelkezésnél, miszerint nem szabad a kedvencüket magasabb hőfokon sütni 175 Celsius foknál, mert rákkeltő vegyület szabadulhat fel, nagyon rezgett a léc. A rendelet életbe lépése esetén a lángos színe nem lehetne már sötétebb barna, az állaga pedig ropogós, és nem is tudtak volna feszesen sorakozni a rekeszekben, összeroskadnának a rácsok között a langyos olajban sütött puha, sápadt és rágós lángosutánzatok. De így most hungaricummá nyilvánítva talán megmenekülnek!
A lángosevésnek megvan a saját rituáléja: megrendelem, amilyet és amennyit kérek, szólítanak, amikor elkészült, megsózom, fokhagymával megkenem, és sok papírba csomagolva, hogy ne legyen túl zsíros a kezem, bemajszolom. Hévízen ugyan láttam a közelmúltban német fiatalokat, akik megdöbbentő módon késsel és villával ették a lángost… Amatőr lángosevők! Micsoda felelőtlenség lenne most már ez egy hungaricummal szemben!
Nemrégiben összegyűjtötték Magyarország legjobb lángosozó helyeit, érdekes, hogy csak öt van közülük a Balatonnál, pedig nyári slágerkajaként főleg itt a legnépszerűbb, ám ezek szerint a magyar tengeren túl is van élet a lángosozókban. A Balaton partján állítólag a fonyódi Sellő büfében, Zamárdiban a Sarok büfében és Csipi mama lángosozójában, valamint a balatonfűzfői Szirén büfében és a balatonboglári Somogyi lángosozóban sütik a legfinomabb lángost. De érdemes máshol is megállni, ha jó lángost akar enni az ember: Például Dunaharasztin Dezső bácsinál kell keresni az ilyet, Dorogon pedig a Dénes Lángost.
A Hungaricum Bizottság a Magyar Értéktárba bekerülő értékeinkről is dönt. Most idekerült a zselici hársméz, amely egy olyan különleges fajta méz, amit évszázadok óta termelnek a Somogy vármegyei őshonos hárserdőkben. Több ezer méhcsalád szorgoskodik Zselicben, mert a hársfa virágzása idején az ország minden részéből vándorolnak ide méhészek.
Brüsszel szerint a méz (akácméz) sem érezhette magát biztonságban. Volt egy szabályozási törekvése az akácfák és a méhek ellen. Az akácfák kiirtása, számuk kemény korlátozása nem tudni, milyen ok miatt, elsősorban Magyarország ellen irányult, ugyanis az Európai Unió akácállományának a fele Magyarországon található. Ez a mennyiség az erdőállomány negyedét teszi ki. Hál Istennek az akácmézet és akácfát 2014-ben hungarikummá nyilvánították. A zselici hársméz Magyar Értéktárba kerüléssel talán már a hársfa is biztonságban érezheti magát…
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
