Az Origo.hu ismerteti azt a cikket, amelyet a Columbia Egyetem professzora, Jeffrey D. Sachs írt a jelenlegi ukrán helyzetről.
Úgy vélekedett, hogy elsősorban Amerika a hibás azért, hogy a helyzet idáig eszkalálódott.
Jeffrey D. Sachs elmondta, hogy a világ egyre inkább szétszakad, az Oroszország ellen bevezetett szankciók pedig hatalmas károkat okoznak Európának és az Egyesült Államoknak, ráadásul egyre inkább fenyegeti a nyugati országokat a stagfláció (magas infláció, amely recesszióval párosul). Sachs szerint az amerikai külpolitika Kína és Oroszország irányába is provokatív volt az elmúlt évek során.
Oroszország Ukrajna kérdését nemzetbiztonsági ügynek tekinti, emiatt pedig a háború hamar nukleáris fenyegetésbe csapott át, de az Egyesült Államoknak és Oroszországnak is meg kell őriznie a hidegvérét, mielőtt megtörténik a katasztrófa – véli Sachs.
A NATO egy védelmi szövetség volt a Szovjetunió ellen, ami ma már nem is létezik. Ennek ellenére tovább bővül, ráadásul a Fekete-tengerig. Erre Oroszország azt mondta, hogy ezt nem engedhetik.
Ennek oka, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia folyamatosan nyomást helyezett Ukrajnára, és végül elérték, hogy az ukránok ne tárgyaljanak Oroszországgal – magyarázta. Sachs kijelentette, hogy a háború csak úgy érhet véget, ha Ukrajna semlegességet vállal, és az orosz kivonulást követően a NATO nem próbál meg benyomulni az országba – olvasható az Origo.hu cikkében.
A Columbia Egyetem professzora korábban arról írt, hogy a nyugati hatalmak a 19. század vége óta folyamatosan versengenek Oroszországgal a Krím-félszigetért, valamint a Fekete-tengerért, amely haditengerészetileg rendkívül fontos helyszín.
A mostani konfliktus gyakorlatilag a második krími háborúként is értelmezhető, ahol az Egyesült Államok által vezetett NATO azzal, hogy Ukrajnába és Grúziába terjeszkedik, megpróbálja körbevenni a Fekete-tengert, és ezzel kiszorítani onnan Oroszországot.
Ahogyan a Szovjetunió gyengült, az amerikaiak egyre inkább úgy érezték, hogy bármit megtehetnek következmények nélkül, így elkezdtek terjeszkedni például a Közel-Keleten, és megdöntötték a Moszkvával szövetségben álló rezsimeket.
Majd 1990-ben Németország és az Egyesült Államok is biztosította Mihail Gorbacsov szovjet elnököt, hogy a NATO egy centimétert sem fog kelet felé terjeszkedni, ezért a szovjetek nyugodtan felbonthatják a Varsói Szerződést, hiszen a NATO nem jelent fenyegetést a keleti világra nézve.
A Szovjetunió összeomlását követően viszont Bill Clinton hamar visszatért a keleti terjeszkedés politikájához, ez ellen pedig Borisz Jelcin orosz elnök semmit nem tudott tenni. Azóta 13 ország csatlakozott a NATO-hoz, közülük több határos Oroszországgal.
Ki ellen terjeszkedik a NATO? Mi történt azzal az ígérettel, hogy nem fognak keleti irányba terjeszkedni, miután mi feloszlattuk a Varsói Szerződést? Hol vannak most ezek a kijelentések? Már senki nem emlékszik rájuk. De én most emlékeztetem az itt jelenlévőket arra, hogy mi hangzott el pontosan. Idézném a NATO főtitkára, Wörner úr 1990. május 17-én Brüsszelben tett kijelentését: az, hogy nem telepítünk NATO-hadsereget Németország határain túlra, biztonsági garanciát ad a Szovjetunió számára. Hol vannak most ezek a garanciák?”
– mondta Putyin.
2007-ben Bulgária és Románia csatlakozásával az Egyesült Államok létrehozta a fekete-tengeri alakulatot, 2008-ban pedig az Egyesült Államok tovább növelte a feszültséget, amikor arról kezdtek el beszélni, hogy Ukrajnát és Grúziát is felvennék a NATO-tagországok közé.
Oroszországnak sikerült elkerülnie mindezt, részben annak köszönhetően, hogy Viktor Janukovics ukrán elnök 2010-ben kinyilvánította az ország semlegességét, de a 2014-es Euromajdan után oroszellenes kormány került hatalomra. Ekkor kezdődött el gyakorlatilag az ukráén háború is a Krím elfoglalásával, illetve a keleti szakadár régiók megalakulásával.
Sachs a cikkben kiemeli, hogy az ukrán háború minden bizonnyal nem tört volna ki, ha Joe Biden elfogadja Putyin 2021-es követeléseit, és a NATO nem akar mindenáron keleti irányba terjeszkedni.
Szerinte márciusban véget érhetett volna a háború, ha az Egyesült Államok és a britek nem győzik meg arról zárt ajtók mögött Zelenszkijt, hogy ne fogadja el az orosz békeajánlatot – olvasható az Origo.hu ismertetésében.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
