Reggel hat órakor Magyarország-szerte kinyitottak a szavazófülkék. Egész pontosan 10 331 belföldi és 105 külképviseleti szavazókörben adhatják le voksukat a referendumon szavazni kívánó állampolgárok. Az anyaországi lakhellyel rendelkezők száma közel 7 998 000 fő, melyből 11 000-en dönthetnek a külképviseleteken történő megjelenés mellett.
A levélben szavazók nagyjából 275 000 főt tesznek ki. Magyarország összes választópolgárának száma megközelítőleg 8 273 000 fő. A kérdés: miről is szól valójában a referendum és milyen következményekkel járhat egy esetleges érvényes népszavazás?
A ,,szentháromság oltárán”: igen, nem, maradj otthon!
,,Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő betelepítését?”
– hangzik a mintegy nyolc millió szavazólapon szereplő kérdés. Első olvasatra egyszerűen megválaszolhatónak tűnik, ám az elmúlt hónapok mindennapi magyar belpolitikai vitái könnyedén elbizonytalaníthatták a voksolás mellett döntő szavazót. A leghalkabb hangjuk talán a Liberálisok képviselőinek volt, akik szerint igenis el kell menni és az igen mellé kell behúzni az ikszet.
,,Nekünk nagyon fontosak az európai alapértékek és úgy gondoljuk, hogy a kormány propagandája folyamatosan támadja az európai szolidaritást, a közös megoldás keresését. Úgy érezzük, hogy ezért ki kell állnunk.”
– vélekedett Szent-Iványi István, a Liberálisok párt külügyi szakértője. A balliberális csoport plakátjaival szűkebb körben, elsősorban a hagyományosan szabaddemokrata fellegvárnak számító főváros, Budapest utcáin találkozhatott a magyar közvélemény.
Fodor Gábor, a Liberálisok elnöke, volt oktatási majd környezetvédelmi és vízügyi miniszter, egykori SZDSZ-es vezető kiállt az igen mellett. Forrás: Mandiner
A liberális párt mellett szintén az európai értékek védelmére és az ,,Európában maradás” mellett kampányolt a jelenkori magyar politikai élet abszolút túlélője, az őszödi beszédét skizofrén módon a mai napig felszínen tartó Gyurcsány Ferenc egykori miniszter és baloldali pártja, a Demokratikus Koalíció is.
Forrás: HVG
A kormány álláspontjával szemben pozícionálta magát a régóta elfeledettnek tűnt viccpárt, a Kétfarkú Kutya is, melynek aktivistái ,,közadakozásból” gyűjtött, humorosnak szánt plakátjaikkal öntötték el például Tiszaújvárost. Az észak-magyarországi település esete többek között azért is érdekes, mert egy magánszemély bejelentést tett a Nemzeti Választási Bizottságnál, mivel egy ,,helyi rendezvény” miatt leragasztották az ironikus plakátokat. Az ügyben még az is kérdéses volt, hogy a tiltakozó feliratok egyáltalán népszavazási plakátnak számítanak-e.
A népszavazási kampány legpofátlanabb szereplőjének díját egyértelműen a Magyar Szocialista Párt érdemelte ki. Legalábbis a határon túlra szorult magyar kisebbségek listáján mindenképpen.
Emlékezzünk vissza 2004 decemberére, amikor a baloldal – élén az MSZP-vel – minden erejével azon dolgozott, hogy az akkori népszavazást követően ne adassék meg a magyar állampolgárság a határon túl élő magyarság számára.
Az indoklás meglehetősen primitív, állszent és igaztalan volt. Egész egyszerűn Kovács László, Hiller István, Gyurcsány Ferenc és szocialista párttársai féltették az anyaország lakosainak egzisztenciális létét a több százezer beözönlő pénzéhes felvidéki, erdélyi vagy épp délvidéki magyartól.
Csak emlékeztetőül 2004-ből. Forrás:888.hu
Az idei referendumon pedig kard ki kard, a bevándorlók védelmezőjeként állt az otthonmaradást támogatók oldalára.
Molnár Gyula, a szocialisták vezetője elmondta: ,,Már nem létezik az október 2-ai népszavazásban feltett kérdés, hetekkel ezelőtt az Európai Bizottság elnöke világossá tette: nem szerepel a szándékaik között sem, hogy kötelező betelepítési kvóta legyen Európában.”
Kitért továbbá, hogy pártja felháborítónak tartja, hogy a kormány mintegy 3,9 milliárd forint közpénzt költött az úgynevezett ,,tájékoztató kampányára.”
És ha már a kormánynál tartunk: az egyetlen erő, amely a referendum kapcsán egyetért Orbán Viktor pártjával, az a Jobbik Magyarországért. Míg a rádiómegjelenés fontos része volt a radikálisok kampányának, a plakátok most nem kaptak prioritást. Bár a visszafogott jelenlét talán érthető a jobb napokat is megélt Vona Gábor irányította párt kapcsán, az elmúlt hetek legütősebb szlogenje szerint mégis az elnök már egy éve megmondta, hogy milyen sötét jövő vár Magyarországra és Európára, ha a határellenőrzés nem kerül visszaállításra.
Forrás: 24.hu
A magyar kormány elmúlt időszakban mutatott viselkedésére jellemző, hogy lassan már a csapból is víz helyett kampányszöveg folyt. Rendkívül ügyesen megfogalmazott politikai kérdésre rendkívül disszonáns és ellentétes érzéseket keltő propagandával kontrázott. A mögöttünk lévő hetekben egyszerre értünk az Európai Unió és Magyarország közt zajló szuverenitási harc csimborasszójához, valamint a belpolitikai erőviszonyok kiderítésének közel négymilliárd forintba kerülő fináléjához.
És akkor még nem beszéltünk a jelenkori Európa egyik legégetőbb kérdéséről: a menekültválságról. Bár első olvasatra a kérdés erről szól, ám átgondolva a kontextust, állításunkat úgy módosíthatnánk, hogy erről is szól. Mindamellett, hogy a konkrét kérdésfeltevés egy közjogi, döntéshozatali mechanizmus jövőjét érinti.
Várható részvételi arányok
Magyarországon eddig hat országos népszavazást tartottak. Az 1989-es ,,négyigenes” referendum mellett az államelnök közvetlen megszavazása, a köztársaság NATO-csatlakozása, az EU-tagsága, az egészségügy privatizálása, valamint a kettős állampolgárság, illetve a tan- és vizitdíj kérdése is megmozgatta a magyar választókat. Az egyik legalacsonyabb részvételi arány 1990-ben volt, amikor az MSZP kezdeményezésére megtartott köztársaságielnök-választási kérdésben mindössze a szavazásra jogosultak 14%-a járult az urnákhoz. Az átlagos részvételi arányok 35-55% között mozognak.
A Medián közvélemény-kutató szerint a mai referendum kevesebb, mint a voksolásra jogosultak felét fogja megmozgatni, így érvénytelen lesz. A cég ugyan felhívja a figyelmet a bizonytalansági faktorokra, ám hangsúlyozta: várhatóan nagy többségben lesznek a nem szavazatok. A Tárki elemzői szerint lényegében megjósolhatatlan, mi fog történni ezen a népszavazáson, ám a biztosan szavazókat ők 43%-ra becsülik. A Závech Research pedig úgy véli, 54%-os részvétellel érvényes eredményre számíthatunk.
A felmérések tehát meglehetősen eltérő adatokat mutatnak. Ennek tükrében talán még érdekesebb lesz figyelni a legfrissebb eredményeket, itt a Körkép oldalán!
Békési Júlia Boglárka
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
