Megkezdődött a szegedi zsinagóga felújítása – igen, az Ön adójából

Megkezdődött a szegedi Új zsinagóga felújítása, a kormány a közelmúltban 950 millió forint támogatást ítélt meg a munkálatokra – mondta el a Szegedi Hitközség elnöke az MTI-nek.

Lednitzky András kifejtette: nagyon rászorul a felújításra a 112 éves épület. Többször beázott, a tetőszerkezet gerendái elöregedtek, korhadnak, a kistornyok beszakadtak, a galambok a kupolákban okoztak különböző sérüléseket.

Az első ütemben a három beszakadt és beázott kistorony felújítására 50 millió forintot kaptak. Ebből azt az állagmegóvó munkát el tudják elvégezni, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy ne kelljen bezárni a zsinagógát. A kormányhatározat most 2014 és 2017 közöttre rögzítette a rekonstrukciót. "Bízunk benne, hogy ez folyamatos rekonstrukció lesz" – tette hozzá.

A most megítélt 950 millió forintból a tetőt és a kupolákat újítják majd fel, szigetelési és állagmegóvó munkákat végeznének el.

A második ütemben a belső terek rekonstrukciójára is pályáznának. Beázások, vakolathullások, az épületszerkezet elöregedéséből származó károk felszámolására volna szükség – sorolta a feladatokat a hitközség elnöke.

Közben a szeged-csanádi katolikus egyházmegyével, a Szegedi Szabadtéri Játékokkal és a mórahalmi gyógyfürdővel közösen turisztikai pályázatot készítenek elő. Ennek elsődleges célja egy idegenforgalmi csomagterv kidolgozása, de ebből szeretnék megoldani a belső villamossági hálózat korszerűsítését, a hangosítást is. Továbbá audiográfok beszerzését, amelyek magyar, angol, német és francia nyelven mutatnák be a turistáknak a zsinagógát. A külső kerítést és a hajdani kert helyreállítását is ebből a forrásból valósítanák meg.

Lednitzky András azt állította, a zsinagóga "Szeged és az ország egyik kiemelt értéke". Sokan keresik fel, főleg külföldiek és iskolás csoportok (bizonyára önszántukból – a szerk.), emlék arról, ami 1781-től a hitközséggel megindult Szegeden, emellett "olyan művészeti érték, amely akár a világörökség része is lehetne" – fogalmazott. A hitközségi elnök korábban azt közölte: a teljes felújítás a számítások szerint 2-2,2 milliárd forintba kerülne.

A zsinagógát 1900 és 1903 között emelték, Baumhorn Lipót tervei alapján. A szegedi Magyarország második, a világ negyedik legnagyobb zsinagógája, a magyarországi szecesszió egyik műemléke. A monumentális, 48,5 méter magas épület a mór-szecessziós stíluson kívül bizánci hatást mutat. Az orgona feletti bordás kiképzés a gótikát, a karzattartó oszlopok a román stílust példázzák. A kupolabelső a világot szimbolizálja. A zsinagógában 1340 ülőhely van.

(MTI nyomán)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »