Ünnepélyes alapkőletétellel vette kezdetét szerdán Ungváron a magyarkomjáti (Veliki Komjati) XIX. századi fa zsinagóga újjáépítésének új szakasza. A különleges műemléket a Kárpátaljai Néprajzi és Népi Építészeti Múzeum, közismert nevén a skanzen területén állítják fel újra, miután a megmentését célzó, több szereplő együttműködésével létrejött projekt keretében áthelyezték eredeti helyéről.
A résztvevők egybehangzóan hangsúlyozták: a kezdeményezés túlmutat egy műemlékvédelmi beruházáson, mert a történelmi emlékezet, a vallási és kulturális örökség, valamint a kárpátaljai együttélés hagyományának megőrzését is szolgálja. A projekt egyik kezdeményezője és támogatója Magyarország Ungvári Főkonzulátusa. Többszöri egyeztetést követően megállapodás született a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás, a skanzen, a kárpátaljai zsidó közösség és a Magyar Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK) között arról, hogy a Magyarkomját községben található fa zsinagógát áthelyezik Ungvárra, és ezzel megmentik az enyészettől.
A XIX. századi falusi fa zsinagóga nemcsak Kárpátalja, hanem egész Európa szempontjából is kivételes értéket képvisel. A szakmai ismertetések szerint valójában ez az egyetlen ilyen típusú épület, amely fennmaradt a kontinensen. Külön jelentőséget ad neki az a tény is, hogy megépítése óta nem esett át rekonstrukción, vagyis hitelessége szinte érintetlenül maradt meg. Az épület téglalap alaprajzú, nyeregtetős szerkezet, amelyet jó minőségű eternit fedett. Éppen ez a korában drágának és tartósnak számító tetőfedő anyag járult hozzá ahhoz, hogy a faszerkezet egyáltalán átvészelhette az elmúlt több mint egy évszázadot.
A mostani ünnepségen elhangzott: az áthelyezés előkészítése már korábban megkezdődött, a zsinagógát szakszerűen megbontották, elemeit egyenként megjelölték, majd elszállították a skanzenbe. A múzeum területén kijelölték az épület helyét, kiásták az alapokat, szerdán pedig megtörtént az ünnepélyes alapkőletétel és egy időkapszula elhelyezése. A projekt összköltsége 7 830 918 hrivnya, ami az árfolyam függvényében mintegy 60,4 millió forintnak felel meg. Ebből a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium az ungvári külképviseleten keresztül 7 millió forinttal támogatja az áthelyezést.
Vaszil Kocan, a skanzen igazgatója részletesen ismertette a projekt hátterét, illetve hangsúlyozta, hogy a magyarkomjáti zsinagóga megmentése nem pusztán építészeti kérdés.
Roman Szaraj, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke úgy fogalmazott, hogy az esemény szervesen kapcsolódik a kárpátaljai fatemplomok megőrzését célzó kezdeményezésekhez, és azok mintegy párhuzamos folytatásának tekinthető. Szerinte az ilyen projektek Kárpátalja soknemzetiségű és -kultúrájú és többfelekezetű arculatát erősítik, és azt az örökséget teszik láthatóvá, amelyre a régió identitása épül.
Huzinec György, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás elnökhelyettese arról beszélt, hogy az alapkőletétel az emlékezet helyreállításának, az egykor itt élt közösségek iránti tiszteletnek és a jövő iránti felelősségnek a jele. Kiemelte, hogy önmagában az is csodaszámba megy, hogy az épület fennmaradt, most pedig új életet kaphat.
Bacskai József, Magyarország ungvári főkonzulja felidézte, hogy a háború kitörése előtti napokban már körvonalazódott egy másik nagyszabású terv is, amely a beregszászi zsinagóga felújításáról szólt. Ezt a folyamatot a háború ugyan félbeszakította, de mint fogalmazott, a tervet nem felejtették el. Szavai szerint azok a kezdeményezések, amelyek a zsidó örökség megmentését célozzák, eleve közös ügyként születtek meg: magyarok, ukránok, izraeliek és amerikaiak együtt gondolkodtak róluk, és együtt keresték a megvalósítás lehetőségét.
A diplomata hangsúlyozta, hogy a mostani alapkőletétel annak bizonyítéka, hogy a népek képesek összefogni egy közös, nemes cél érdekében. Megfogalmazása szerint a projekt azt üzeni, hogy lehetséges az együtt gondolkodás, az együtt cselekvés és az együtt építkezés akkor is, amikor a körülmények rendkívül nehezek. Külön köszönetet mondott Magyar Leventének, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettesének, akit a folyamat egyik motorjaként említett, és méltatta a magyar kormány támogatását is, amely nélkül a projekt nem jutott volna el a megvalósítás szakaszába.
Róth Sándor, Ukrajna szegedi tiszteletbeli konzulja, Kárpátalja nagykövete úgy fogalmazott: a vidék mindig is arról volt ismert, hogy különböző nemzetiségek és kisebbségek békében és egyetértésben éltek egymás mellett, ezért a zsinagóga Ungvárra hozatala és megmentése nemcsak a zsidó örökség megőrzését szolgálja, hanem annak a történelmi tapasztalatnak is emléket állít, amely a térség sokszínű együttélését jellemezte.
A jelenlévő rabbik nevében Oberlander Báruch ortodox haszid zsidó vallási vezető, a Budapesti Ortodox Rabbinátus vezetője beszélt. A rabbi felidézte, hogy ez az épület valaha az imádság, a közösségi élet és a lelki kapaszkodás helye volt, ahol a helyi zsidók évtizedeken át összegyűltek, hogy imádkozzanak, „kiöntsék a szívüket”, és könyörögjenek magukért, családjukért, közösségükért. Hangsúlyozta: ma már alig maradtak, akik személyes kapcsolatban állhatnának ezzel a világgal, hiszen az egykori közösség leszármazottai már nem élnek itt. Éppen ezért különösen fontos, hogy a valaha itt élt virágzó zsidó életnek maradjon „fizikai nyoma” is.
Úgy fogalmazott, a fa zsinagóga tanúbizonyságot fog tenni arról, hogy Kárpátalján egykor különleges, gazdag és élő zsidó közösségi élet létezett. A főrabbi személyes kötődéséről is beszélt: hangsúlyozta, hogy nem vendégként van jelen, hiszen családja szorosan kapcsolódik ehhez a történelmi örökséghez. Elmondta, hogy dédnagymamája testvére, Grünwald Mózes 1910-ben Huszt rabbija volt, családja pedig ma is felkeresi sírját, és továbbra is tanulmányozza, illetve tanítja műveit.
Az ünnepi beszédeket követően Vaszil Kocan, a múzeum vezetője közölte, hogy az első alapkő elhelyezésével egy időben időkapszulát is elhelyeznek a zsinagóga alapjában. A kapszulába bekerült a zsinagóga történeti ismertetése, a projekt dokumentációja és egyes részei, a teljes beruházás költségvetése, valamint az első munkafázisra vonatkozó szerződés is. Az igazgató arról is beszélt, hogy a projekt résztvevői közösen készítettek egy külön szimbolikus dokumentumot is, egy emlékokiratot a Magyarkomját községből származó fa zsinagóga újjáépítéséről, amely dokumentumnak a szövegét fel is olvasta.
A felolvasott szöveg szerint a kapszula elhelyezése annak a hitnek a kinyilvánítása, hogy az emlékezetnek megtartó ereje van, a hagyomány folytonos, a kulturális örökség pedig a közösségi identitás egyik alapja. Az emlékokirat külön kiemeli, hogy a zsinagóga felbecsülhetetlen értékű tanúja Kárpátalja zsidó közössége szellemi életének, egyben a többkultúrájú együttélés jelképe és a régió történelmének élő visszhangja. Arra is emlékeztet, hogy a szentély a XX. század végén került ismét a tudományos érdeklődés középpontjába, amikor Gazda Anikó magyar építész és művészettörténész feltárta jelentőségét, és ezzel új felelősséget rótt a következő nemzedékekre.
Az ünnepség végén a díszvendégeket sorban felkérték az emlékokirat aláírására. A dokumentumot ezt követően az időkapszulába helyezték, majd az első kővel együtt a zsinagóga alapjába zárták, miközben Wilhelm Mendel kárpátaljai főrabbi elmondott egy imát.
KISZó
The post Megkezdődött a magyarkomjáti fa zsinagóga újjáépítése appeared first on Külhoni Magyarok.
Forrás:kulhonimagyarok.hu
Tovább a cikkre »
