Megkezdődött a Duray-emlékév: Komáromban koszorúztak, nyáron losonci síremléket avatnak Vataščin Péter2025. 01. 08., sze – 16:51 Komárom |
A komáromi nagygyűlés január 8-i, 31. évfordulóján megkoszorúzták Duray Miklós emléktábláját az Eötvös utcán. A néhai politikus, geológus és jogvédő új losonci síremlékét a nyáron avatják majd fel.
Az emlékévet Duray Miklós 80. születésnapja alkalmából hirdették meg. Ennek volt az első állomása a komáromi Eötvös utcában található emléktábla megkoszorúzása.
Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke az eseményen többek között arról beszélt, Duray Miklós erényei közé tartozott az állhatatosság, a következetesség és az elvhűség. A pártelnök arra figyelmeztetett, hogy manapság világszerte polarizálódnak a társadalmak.
„Ennek csak úgy tudunk ellentmondani és ellenállni, ha közös célokat tudunk megfogalmazni, amelyek mögé egy magyarajkú gömöri roma srác, vagy egy tisztességes bodrogközi munkásember, vagy egy komáromi polgár, vagy szülővárosomból egy lévai, adott esetben vegyesházasságban élő magyar is fel tud sorakozni ideológiai, párt- és egyéb szimpátiától függetlenül.
Ha ezekre a közös célokra, programokra, és erre az összetartozásra nem leszünk képesek, akkor bizony az a polarizálódás, amely az egész világra érvényes, szét fogja feszíteni a felvidéki magyar közösséget is.
Egy számbeli kisebbségbe sodródott közösség esetében, mint a miénk, ez életveszélyes“ – fogalmazott.
Somogyi Alfréd, a Szövetség a Közös Célokért elnöke hosszabban foglalkozott azzal a Duray-képpel, amit ő „hazugságnak“ nevezett. Ezzel a néhai politikust bíráló és elítélő hangokra utalt, melyek szerint Duray Miklós egyik célja a határrevízió volt. Somogyi szerint az Együttélést már a megalakulása utáni időben is ezekkel a vádakkal illették. Feltette a kérdést, „miért történt ez így?“
„Egyetlen értelmezhető válasz maradt fenn a rostámon: azért, mert ő tudta a megoldást. A fejében, a lelkében, az írásaiban, a stratégiai látásában ott volt a magyar-szlovák valós, tényleges megbékélés receptje. Vagy ha nem is a teljes recept, legalább a legfontosabb hozzávalók listája.
És mindazok, akik ellenérdekeltek a megbékélésben – jelesül a szlovák államapparátus egy része, a sajtó meghatározó tényezői és jópár felvidéki magyar értelmiségi –, azoknak el kellett lehetetleníteniük Duray Miklóst.
Ugyanis ha az együttélés eszméjének kezdtek volna beérni az első gyümölcsei, az sokaknak sokat rontott volna az üzleten“
– mondta, „karaktergyilkosságnak“ nevezve a Duray ellen megfogalmazott kritikákat.
Kapcsolódó cikkünk Komárom |
A 2022-es év végén elhunyt szlovákiai magyar politikusnak és közírónak a komáromi Eötvös utcában állított emléktáblát több helyi magyar szervezet.
Az eseményen Latorcai Csaba, a területfejlesztési minisztérium parlamenti államtitkára mondott köszöntőt. Az államtitkár beszédében kiemelte: nem lehet egyszavas választ adni arra a kérdésre, hogy ki is volt Duray Miklós, hiszen egyszerre volt politikus, tanár, író, publicista és geológus. „Ugyanakkor bátran kijelenthető, élő lelkiismerete volt a felvidéki magyarságnak” – szögezte le Latorcai Csaba. Az államtitkár felidézte Duray Miklós életútját, s rámutatott, Duray diákkorától kezdve aktív résztvevője és szervezője volt a szlovákiai magyar közéletnek, csatlakozott a Charta 77 aláíróihoz, alapítója volt az Együttélés politikai mozgalomnak, a Szövetség a Közös Célokért szervezetnek, ő volt a Magyar Állandó Értekezlet alapötletének megfogalmazója, s tőle származott a magyarigazolványok ötlete is.
Az államtitkár köszöntőjében szólt az elmúlt évnek a helyi magyarságot érintő fontos eseményeiről, köztük a szeptemberi előre hozott parlamenti választásról is. Elmondta, hogy nehéz és tanulságokkal teli volt az esztendő, a választáson sajnos ismét elmaradt a siker, ám – mint mondta – fontos átgondolni a jövőt, és mihamarabb újrakalibrálni a közösség céljait. (MTI)
Az eseményen felolvasták Nacsa Lőrinc (Fidesz-KDNP) nemzetpolitikáért felelős magyar államtitkár Duray Miklóst méltató levelét. Pallag György, a Kárpátia Sport Polgári Társulás elnöke elmondta, hogy több szervezettel összefogva hogyan hozták létre az emléktáblát 2024 januárjában. A jelenlevők az emlékműnél ezt követően elhelyezték az emlékezés virágait.
Gubík László újságírói kérdésre elmondta, a Duray-emlékév „kicsúcsosodása“ nyáron várható. A néhai politikus júliusi születésnapján ugyanis egy impozáns ünnepség keretén belül felavatják az új losonci síremlékét.
Kapcsolódó cikkünk Losonc |
A losonci zsinagógában tartott közéleti és ökumenikus búcsúztatás után örök nyugalomra helyezték a volt református temetőben Duray Miklóst.
Gyakorlatilag teljesen megtelt a losonci zsinagóga belső tere a 2022. december 30-án, 77 éves korában elhunyt politikus, író és egyetemi tanár búcsúztatására. A rövid zenés, énekes betétekkel színesített búcsúztatáson feleségével, Lévai Anikóval együtt vett részt Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Ugyancsak jelen volt Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke. A meghívottak között szerepelt Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, ám végül nem tudott részt venni az eseményen. A szlovák állam koszorúját Grendel Gábor parlamenti alelnök helyezte el a ravatalnál. Rajtuk kívül számos, a magyarországi és a szlovákiai magyar közéleti személyiség és értelmiségi jelent meg a zsinagóga belterében.
Fegyvertelen szabadságharc
A búcsúbeszédek sorát Lezsák Sándor nyitotta. „Amit valóban különösnek mondhatunk (legalábbis gyakran hiszékeny voltunkban így éltük ezt meg), az a rendszerváltás következményeiként kialakuló parlamentáris demokráciában, többpártrendszerben, jogállamiságban, vagyis a szabadság szerkezeti feltételeiben átélt csalódás és kiábrándulás – kiváltképp a nemzeti lét és identitástudat, önrendelkezés dolgában. Józan ésszel senki sem várhatott paradicsomi állapotokat a rendszerváltástól, de a fentiek jegyében joggal várhatta a magyarság helyzetének javulását, legalább a többségében magyaroklakta településeken. Ehelyett még anyanyelve és nemzeti jelképei használatában is korlátozták.
Csendes, fegyvertelen szabadságharc folyik tehát szerte a Kárpát-medencében a magyarság megmaradásáért. Duray Miklós folyamatos és több évtizedes szabadságküzdelmének ez a magyarázata”
– fejtette ki a Magyar Országgyűlés alelnöke.
Nemzetközi ügy a magyarságé
Gyurcsík Iván, az Együttélés Politikai Mozgalom egyik alapítója és az elhunyt barátja külön kiemelte az elhunyt politikus maradandó érdemeit az államszocializmus idejéből:
„Jogvédői tevékenységének két eredménye volt: sikerült elkerülni a magyar iskolák megszüntetését, s egyúttal nemzetközi üggyé vált a felvidéki magyarság ügye, ami a kitelepítések a lakosságcsere óta nem történt meg.
Polgári hagyományt, nemzeti öntudatot és kiállást hagyott ránk. Nemcsak a gondolatok tárházát, hanem emberi tartást, az elnyomás elleni küzdelem kötelességét, legyen az nemzeti vagy osztályalapú. A szülőföld, az otthon, a táj, a haza, a közösség, a jog és az ország fogalmak keretei között kereste az eligazodást.”
Figyelni kellett rá
Bárdos Gyula érzékletesen foglalkozott Duray Miklós személyiségvel, habitusával, valamint azzal, hogy ez hogyan jelent meg a közéletben: „Tudjuk, hogy őt nem lehet pótolni, mert olyan személyiség, egyedi jelenség, bátor, szókimondó, őszinte ember volt, aki saját érdekeit sosem helyezte a közösségi érdek elé. Sokszor kényszerűen a háttérbe szorítva, igazságtalanul mellőzve, de egyenes gerinccel töltötte be küldetését – mondta el, írt le, nem mindenkinek és nem mindenütt tetsző véleményét.
Duray Miklóssal lehetett egyetérteni, lehetett vele vitázni, érvelni, más véleményt megfogalmazni, de nem lehetett őt figyelmen kívül hagyni, nem észrevenni”
– hangsúlyozta a Csemadok országos elnöke.
Újraépíteni az életünket
Forró Krisztián, a Szövetség elnöke helyenként történeti ívekkel tarkított beszéddel emlékezett meg Durayról: „Őszintén meg kell vallalnunk, hogy az következetes kiállása sokunkat szembesít saját gyengeségeinkkel. Amikor a gyorsuló asszimiláció, a közösségünk gazdasági nehézségeit vagy a parlamenti képviseletünk hiányát vizsgáljuk, nézzünk bele a Duray Miklós által közösségünknek felállított tükörbe. Élete össze volt kötve Losonccal, és e város történelme is példaként szolgálhat számunkra, hogy akár a kilátástalannak tűnő helyzetben is fel tudtunk állni, újra tudtuk építeni életünket, ha kellő hittel, bizalommal és egységesen tettük dolgunkat. Losonc teljes, 1849-es pusztulása után, a Bach-korszakban nemzeti összefogás eredményeként főnixként épült újjá a város.
Losonc és Duray Miklós üzenet számunkra, hogy ne adjuk fel a közösségi jogainkért folytatott küzdelmet.”
Üzenete a mának
Utolsóként Gubík László, a Szövetség a Közös Célokért elnöke szólalt fel. A Duray Miklóshoz való viszonyát számos példával mutatta be, hangsúlyozva, hogy személyes kapcsolatuk elmúlt 10 évében minél több fiatallal próbálta megismertetni a veterán politikust. „Jusson eszünkbe Miklós, amikor gyermekünket átkísérjük egy magyar iskola kapuján, mert az őnélküle nem biztos, hogy lehetővé vált volna. Jusson eszünkbe Miklós, amikor külföldön tervezzük az életünket, mert ő sajátjai szavát meghallva azonnal hazajött, mikor szólította a kötelesség.
Jusson eszünkbe Miklós, amikor politizálásra adjuk a fejünket, mert az ő szemében ez a hivatás mindig a köz szolgálatával és a közösségi érdekérvényesítéssel jelentett egyet, sosem a hírnév mulandó hajszolásával és az önmegvalósítás hamis álcájával”
– sorolta, hogy többek között mint jelenthet manapság Duray Miklós életútja.
Az ökumenikus gyászszertartást Zsidó János nyékvárkonyi plébános, illetve Somogyi Alfréd református lelkész tartotta, akik külön-külön is méltatták az elhunyt érdemeit. Az Ady, majd a Temető utcán végighaladó gyászmentetet az egyházi személyek vezették, közvetlenül a koporsó mögött a családtagok haladtak, majd őket követték a közjogi méltóságok, valamint magyarországi diplomácia, a szlovákiai magyar társadalmi és politikai élet képviselői. A elhantolás után a gyászolók elénekelték a Szózatot.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
