Az Új Ember szeptember 7-i számát ajánljuk olvasóink figyelmébe, amely elérhető a templomokban, az újságárusoknál, illetve előfizethető szerkesztőségünk terjesztési osztályán.
Budapesten, a máriaremetei kegytemplom kertjében tizedik alkalommal rendezték meg a Szeretetláng Fesztivált. Az augusztus 30-án tartott eseményen mintegy háromezren vettek részt. A nap során előadások, tanúságtételek, dicsőítő dalok hangzottak el. Negyven pap gyóntatott, áldoztatott és adott lelki vigaszt a híveknek. Az örömteli, szentlelkes hangulatú rendezvényről összefoglalót közlünk lapunkban.
XIV. Leó pápa képviseletében Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek szeptember 6-án boldoggá avatja Isten tiszteletreméltó szolgálóját Bódi Mária Magdolna szüzet és vértanút. A nagy eseménnyel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról olvashatnak lapunk 12. odalán.
Ugyanezen az oldalon folytatódik a fennállásának nyolcvanéves Új Ember korábbi írásaiból összeállított sorozatunk, ezúttal Passuth László regényíró 1947-ben a lapban megjelent nyárvégi úti beszámolóját olvashatják.
A 11. oldalon pedig részletes hírt közlünk arról, hogy a Görögkatolikus Egyház 2025. szeptember 1-jétől visszatér a Hiszekegy eredeti, az I. (Nikaia, 325) és a II. (Konstantinápoly, 381) egyetemes zsinaton megfogalmazott szövegéhez. Ez a döntés a görögkatolikus Hierarchák Tanácsának határozata, amely az Egyház ősi hagyományához és az egész kereszténység közös hitéhez igazodik.
A Mértékadó kulturális mellékletben hírt adunk arról, hogy a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, a Régi Műcsarnok épületében lévő Barcsay-teremben és az aulában Tökéletes egyensúly – Barcsay Jenő életműve új megvilágításban címmel nyílt kiállítás a százhuszonöt éve született mester munkásságából. Mészáros Ákos írását olvashatják a tárlatról, amely szeptember 27-éig keddtől szombatig 10-től 18 óráig ingyenesen látogatható.
A Portré rovatban Van időnk címmel a kilencvenedik születésnapját ünneplő Arvo Pärt észt zeneszerzőt méltatja Paksa Balázs, aki többek közt így ír: művészetének – ha egyetlent kellene mondani – talán ez a legjellemzőbb vonása: van saját, belső ideje, amit teljes természetességgel oszt meg hallgatójával. Ez nem az óramutató kronosz-ideje, amely fütyül a világra, és könyörtelenül kattog. Nem, Pärt műveivel a kairosz-időnek nyit teret: sorshatározó pillanatainknak, nagy felismeréseinknak, lélekrázó katarzisainknak.
Szent Ágoston monumentális életművéből a Vallomások (Confessiones) mellett kiemelkedik az Isten Városáról (De Civitate Dei) című, huszonkét könyvből álló munkája, amelyet 2005 és 2009 között a Kairosz Kiadó adott ki négy kötetben. Az első tizenhat könyv még Földváry Antal református lelkész 1940-es években készült fordítása alapján került a boltokba.
Mivel kéziratának többi része elveszett, a XVII-XXI. könyvet Dér Katalin, a XXII. könyvet pedig Heidl György fordításában olvashatjuk. A Kairosz idén újra megjelentette a teljes művet, amelyről Bodnár Dániel írt ismertetőt, Baranyai Béla pedig Bagár Iván feljegyzéseiről, amelyek kezdő dátuma 1944. december 24. A Hét és fél deka kenyér – Bagár Iván ostromnaplója című könyv az Evangélikus Egyházi Gyűjtemény, Luther Kiadó gondozásában jelent meg. A kötet megvásárolható az Új Ember könyvesboltjában.
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
