Az Új Ember november 2-i számát ajánljuk olvasóink figyelmébe, mely elérhető a templomokban, az újságárusoknál, illetve előfizethető szerkesztőségünk terjesztési osztályán.
Bíró László püspök október 31-én tölti be 75. életévét. A születésnapost köszöntjük interjúnkkal, amelyben a püspök arról vall, hogy a génjeiben hordozza papi hivatását, a „nyugdíjas” élete pedig egyáltalán nem nyugalmas. A betegsége miatt már idő előtt el kellett köszönnie a családpüspöki szerepkörtől és a tábori püspöki szolgálattól is. Ugyanakkor tele a naptára, jelenleg is aktív lelkipásztor.
„Határtalan öröm” – Fogyatékossággal élő testvérekkel a szinodális úton címmel ünnepi konferenciát rendeztek október 25-én Kaposváron. A szentmisét Erdő Péter bíboros, prímás mutatta be, Michael Wallace Banach érsek, magyarországi apostoli nuncius pedig levélben üdvözölte a jelenlévőket.
Az alkalmon több megyéspüspök mellett jelen volt százharminc fogyatékossággal élő ember és kísérőik, rokonaik, valamint papok, szerzetesek, egyházi közösségek tagjai és világi hívek, akik részt vesznek a fogyatékossággal élők pasztorációjában. A szinodális találkozóról riportot olvashatnak lapunkban.
A II. Vatikáni Zsinaton 1965. október 28-án közzétették a Nostra aetate kezdetű nyilatkozatot az Egyház nem keresztény vallásokkal való kapcsolatáról. E jelentős dokumentumról a Keresztény–Zsidó Tanács október 21-én Budapesten jubileumi konferenciát tartott, amelyen Székely János püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke és Radnóti Zoltán főrabbi is részt vett. Tudósításunkat a lap 7. oldalán olvashatják.
Nyolcvanéves az Új Ember. Jubileumi cikksorozatunk keretében lapunk 1956. november 4-i számában megjelent írásokat olvashatnak (12. oldal).
A Mértékadó kulturális mellékletben a Szépművészeti Múzeumban szeptember 25-én megnyílt és 2026. január 11-éig látogatható Menny és Pokol házassága – William Blake (1757–1827) és kortársai című nagyszabású kiállításról olvashatják Bodnár Dániel ismertetését.
A tárlatot a londoni Tate Gallery anyagából állították össze, bemutatva a festőművésznek és költőnek is korszakos jelentőségű Blake munkásságát és kortársai (Henry Fuseli, Benjamin West, John Hamilton Mortimer, William Turner, James Barry, Samuel Palmer) alkotásait, kiemelve Blake rendkívüli hatását a művészetre és a kultúrára.
„Az emberi vágyaknak és hiúságoknak, csalódásoknak és önáltatásoknak éppúgy gyökerükig lát, mint ahogy nyitott könyv előtte a természet formakincseinek minden változata.” E sorokat Fényes Adolfról írta Feleky Géza 1916-ban. Az idézetet pedig Mészáros Ákos tárlatbemutatójában olvashatjuk. A Fényes Adolf-emlékkiállítás 2026. január 11-éig látogatható a Nemzeti Galériában.
Baranyai Béla ezúttal Malcolm Bradbury A történelem bizalmasa című regényéről írta meg gondolatait. Bradbury műve ötven évvel ezelőtt keletkezett, Magyarországon pedig 1979-ben jelent meg – az évtized legjobb regényei között emlegették. „Azért érdekes a számunkra, mert az ábrázolt társadalmi közegben nemcsak hogy ráismerhetünk a mai viszonyokra, hanem egyenesen úgy érezzük, az akkor még csak kibontakozóban lévő »haladó« értelmiségi magatartás napjainkban éli virágkorát” – fejtegeti a jegyzetíró.
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
