Az Új Ember idei negyvenhatodik számát ajánljuk olvasóink figyelmébe, mely elérhető a templomokban, az újságárusoknál, és előfizethető szerkesztőségünk terjesztési osztályán.
A Budapest-Szentimrevárosi Szent Imre Plébánia alapításának századik évfordulója alkalmából november 4-én nagyszabású, egész napos konferenciát rendeztek a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban.
Lapunkban összefoglalót olvashatnak a rendezvényről, amelyen neves szakemberek vázolták fel a Szent Imre-plébánia alapításának körülményeit, az építkezés korát a Horthy-korszakban, Wälder Gyula építész munkáját a budai ciszterciek szolgálatában, Szentimreváros létrejöttének és fejlődésének történetét, a plébánia életét 1945 után, a diktatúra kiépülésének időszakában, a pártállam idején, az 1960-as és 1970-es években, majd a rendszerváltozástól a mai napig.
A konferenciát követően Erdő Péter bíboros, prímás vezetett rózsafüzér imádságot a Szent Imre-templomban, majd szentmisét mutatott be a jubileumi templombúcsú keretében.
Megjelent a Vatikánban zajló, a szinodalitásról szóló 16. püspöki szinódus első ülésszakát lezáró összefoglaló jelentés október 28-án. A negyvenkét oldalas dokumentum a közgyűlés munkájának eredménye, amelyre „a világban a régi és új háborúk tombolása alatt került sor, amelyek drámai következményekkel járnak”. A jelentés előszóra és három részre tagolódik, és meghatározza a 2024-es második ülésszakon elvégzendő munka irányvonalát. A dokumentum fő pontjait ismertetjük a lap 5. oldalán.
Az előbbi témához kapcsolódik a püspöki szinódusról hazatérő, a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciát képviselő Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspökkel készült interjúnk.
Az aktuális Új Emberben többek között interjút olvashatnak Monostori László morálteológussal az eutanáziáról azzal kapcsolatban, hogy a közelmúltban Karsai Dániel ügyvéd, alkotmányjogász a nyilvánosság elé tárta, hogy gyógyíthatatlan izomsorvadásos betegségben, ALS-ben szenved, s emiatt az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult az aktív eutanázia hazai engedélyezéséért. A jogi folyamattal párhuzamosan társadalmi párbeszéd kezdődött a témáról.
A Mértékadó kulturális mellékletben hazai bemutatókról olvashatnak műkritikát az idei őszi fesztivál kapcsán: a Liszt Ünnep keretében két olyan koncertet – méghozzá magyarországi premiereket – tartottak a Művészetek Palotájában, amelyeket korábban már meghirdettek, de a covidjárvány miatt végül éveket késtek.
Kurtág György 2018 novemberében, a milánói Scalában bemutatott Fin de partie (A játszma vége) című Beckett-operája, illetve Liszt Ferenc „töredéke”, a Byron-tragédiát feldolgozó Sardanapalo rekonstruált első felvonása is először hangzott el itthon. Pallós Tamás írta meg reflexióit az előadások után.
Kilencvenötödik születésnapja estéjén újra színpadra lépett Csernus Mariann: a Kossuth-díjas színművész a budapesti Bethlen Téri Színházban a Vizsolyi Biblia 2.0. című önálló estjét adta elő október 30-án. Kulturális mellékletünkben közöljük a művésznő születésnapi méltatását.
Mészáros Ákos Az Ördöglovas kastélya címmel gróf Sándor Móric egykori bajnai birtokán tett látogatásáról írt történelmi tárgyú jegyzetet.
Idén májusban nyitotta meg kapuit Nyíregyháza belvárosában, a Bethlen Gábor utcában, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola szomszédságában a Görögkatolikus Múzeum és Szent Atanáz Vendégház.
A négyszintes, több mint kétezer négyzetméteres, többfunkciós intézmény nemcsak Magyarország, de a világ első görögkatolikus felekezeti múzeuma is. Mindössze két év alatt épült fel Balázs Mihály Kossuth- és Ybl-díjas építész tervei alapján. A múzeumot riport keretében mutatja be Bodnár Dániel.
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
