Az Új Ember idei kilencedik számát ajánljuk olvasóink figyelmébe.
A Katolikus Karitász február 7-én reggel indította el mentőmisszióját a földrengés sújtotta Törökország déli részére. A csapat harmincegy főből és hat keresőkutyából állt.
A kutyás egységek öt napon keresztül egymást váltva kutattak az áldozatok után. Hosszú küzdelem eredményeként egy túlélőt is kiemeltek a romok közül. A mentőmisszió munkájáról Marosi Antal, a csapat szóvivője nyilatkozott az Új Embernek.
A természeti katasztrófák és az egy esztendeje kitört orosz–ukrán háború árnyékában a média által erősen befolyásolt korunk látleletét adja a lap 5. oldalán olvasható írásában Uzsalyné Pécsi Rita. A neveléskutató többek között így ír: „Sajnos a napi többórás, ellenőrizhetetlen forrásból származó »hírnyelésnek« egyenes következménye a jólértesültség hamis álarcában megjelenő fásult közömbösség.”
A Parma fidei – Hit pajzsa díjat minden évben egy-egy olyan papnak vagy szerzetesnek ítélik oda, aki a kommunista diktatúra idején is hűséges maradt hitéhez, magyarságához.
Az egyik idei díjazott a nyolcvannyolc éves Pavlics István esperes, kanonok, nyugalmazott plébános. A vele készült interjúban arról is beszélt, amit a börtönben élt meg: „A Markóban a 15-ös zárkába kerültem, óriási volt a zsúfoltság, huszonöten voltunk egy kis szobában. Fejtől lábig tudunk csak aludni a szalmazsákokon, mindenki az oldalára fordult. Vezényszóra, egyszerre, hogy ne gabalyodjunk össze.”
A Kádár-rezsim egyházakkal kapcsolatos törekvéseit feltáró cikksorozat következő részében (7. oldal) Tabajdi Gábor történész az egyházbomlasztás módszereit veszi sorra. Mint írja, „az egyház közössége(i) elleni támadás a pártdirektívákban, az egyházügyi intézkedésekben, a propagandakampányokban vagy éppen a titkosszolgálati akciókban is megragadható”.
A Mértékadó kulturális mellékletben interjút olvashatnak Borbély Richárd musicalszínésszel. A Madách Színház tagja évek óta szerepel zenés és prózai darabokban.
A fiatal művész eddigi pályafutása során is több főszerepet énekelt, játszott már. Tavaly tavasszal Derzsi György és Meskó Zsolt A tizenötödik című musicaljében a „tizenötödik” aradi vértanút, Kazinczy Lajost alakította. Erről a szerepéről is beszél a vele készült interjúban.
A pesterzsébeti Urunk színeváltozása templomot már vagy harminc éve a helyi görögkatolikus egyházközség használja. A belülről teljesen felállványozott templomban – ahol már egy ideje festési munkálatokat végeznek – Papp Miklós parókus fogadta kollégánkat, Mészáros Ákost, aki riportot készített a Mértékadó számára.
Papp Miklós a riportban a templom múltjáról is mesél, többek között arról, hogy „Pesterzsébet régen Budapest peremkerülete volt. A karmelita nővérek építtettek itt egy templomot 1926-ban. Összeszedték az első világháború után az árvákat, a külváros szegény gyerekeit, és a templom mellett árvaházat létesítettek”.
A Szent István Társulat gondozásában megjelent Levelek a donatisták ellen című kötet Szent Ágoston három levelét tartalmazza, amelyek a hippói püspöknek a donatizmus eretneksége ellen vívott küzdelmébe nyújtanak betekintést. A kötetről Bodnár Dániel írt ismertetést.
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
