Az Új Ember idei negyvenkilencedik számát ajánljuk olvasóink figyelmébe, mely elérhető a templomokban, az újságárusoknál, és előfizethető szerkesztőségünk terjesztési osztályán.
Tízéves távlatból tekintett rá a Via Ecclesiæ címmel rendezett pasztorál-kateketikai konferencia Ferenc pápa 2013-ban megjelent Evangelii gaudium kezdetű apostoli buzdítására. A Szeged-Csanádi Egyházmegye Kateketikai Intézete (SZEKI) szervezésében megvalósult, országosan egyedülálló tanácskozás résztvevői azt vizsgálták, hogy a dokumentumban miként szembesíti Ferenc pápa az Egyházat a hitátadás, az evangelizáció kihívásaival. November 22-én a szegedi Gál Ferenc Egyetemen hazai és külhoni előadók keresték a választ arra a kérdésre, hol tart ma az evangelizáció, és merre kell továbbmennünk. A tanácskozásról készült összefoglalónk a címoldalon kezdődik.
Immár hagyomány, hogy Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepe alkalmából Pozsonyban a Lechner Ödön által tervezett, Erzsébet tiszteletére szentelt szecessziós Kék templomban gyűlnek össze magyar szentmisére a helyi és a környékről vagy távolabbról érkező hívek. Molnár Tamás pozsonyi magyar lelkipásztor november 18-án 10. alkalommal szervezte meg az ünnepet, Stanislav Zvolenský pozsonyi érsek áldásával. Mint tudósításunkból is megtudhatják, Fábry Kornél esztergom-budapesti segédpüspök volt az ünnepi mise szónoka.
A Család rovatban, lapunk 8. oldalán Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató jegyzetét olvashatják, amelyet Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepe (december 8.) alkalmából írt a tisztaságról. Néhány sor a jegyzetből: „A tiszta az nem más, mint ártatlan? Makulátlan? Fényes? Nem. De akkor mi? Sok kép, élmény, félelem és szorongás társulhat a tisztaság fogalmához. Vajon miért vágyunk annyira erre az erényre? Miért keressük egymásban, és miért fáj, ha úgy érezzük, beárnyékolja valami? Próbáljuk fényezni, igazítani, legtöbbször inkább külső eszközökkel elérni: legyen a dolog jogszerű, pontos, objektív, hibátlan, steril, tökéletes. És ha mindennek megfelel kívülről, az biztosíték arra, hogy belülről is ugyanilyen nagyszerű? Persze, hogy nem…”
Magyarországi látogatása során az Orlay utcai örmény lelkészségen advent küszöbén készítettünk interjút Rafajel Minászján örmény katolikus pátriárkával, Kovács Bálint, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Armenológiai Tanszéke vezetőjének tolmácsolásával. Népe és egyháza sorsáról kérdeztük a vallási vezetőt.
A Mértékadó kulturális mellékletben Elengedések és kötések címmel interjút olvashatnak Zsuffa Tünde íróval Az Ég tartja a Hazát című új regényéről. Mára trilógiává bővült az az Árpád-házi „családregény”, amely eredetileg csak Szent Erzsébet alakjára fókuszált. Pallós Tamás a harmadik kötet neoromantikájáról, olvasmányos, pergő voltáról, a hatékony üzenetátadás kortárs módjairól, közéleti összefüggésekről és párhuzamokról beszélgetett az írónővel.
„Minden idők egyik legszebb magyar női portréja látható most a Nemzeti Galériában. Bittó Istvánné arcképe a szépség megtestesítője: nemcsak a hölgy csodaszép, hanem az a hófehér, selymes ruha is, ami rajta van – mintha csak egy habos cukrászsütemény lenne. Barabás Miklós festőművész páratlanul kifinomult érzékkel és rendkívül puha ecsetkezeléssel igazi mesterművet hozott létre 1874-ben, a biedermeier korszak vége felé. Ezt a remek portrét persze jól ismerik azok, akik rendszeresen járnak a galériába, hiszen hosszú időn át az állandó kiállítás része volt.” Így kezdődik Mészáros Ákos részletes tárlatismertetése. A Barabás Miklós. A rajz mestere című kiállítás 2024. január 14-éig látogatható.
A Könyvespolc rovatban Bodnár Dániel ír a világszerte ismert és népszerű bencés lelki író, Anselm Grün Az evangéliumok nagykönyve című sorozatának harmadik kötetéről, amelyben a szerző Lukács evangéliumát értelmezi.
A könyv az Új Ember Kiadványok sorozatban jelent meg. Fordította: Németh Attila. A kötet kapható az Új Ember könyvesboltban, vagy megrendelhető az Új Ember online könyváruházban.
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
