Az Új Ember 2023-as Kalendáriumában ismét sok érdekes írással találkozhatnak olvasóink. A hagyományokhoz híven a friss írások mellett hetilapunk archívumából válogatott versek, novellák és cikkek is helyet kaptak a kiadványban.
Kalendáriumunk tartalmából:
Madách Imre 1823. január 20-án született Alsósztregován, és itt is halt meg 1864. október 5-én. Drámaírói munkásságának két kiemelkedő alkotása a kétségtelenül világirodalmi színvonalú emberiségdrámája, Az ember tragédiája (1861) és az ugyancsak kimagasló értéket képviselő Mózes (1860–61) című színmű. Születésének 200. évfordulója alkalmából ennek a két művének ismertetésével emlékezünk rá.
Felidézzük a 150 éve született Lisieux-i Szent Teréz alakját is, e mellett a 100 éve született Nemeshegyi Péter jezsuita szerzetes egy írását is közreadjuk.
Ferenc pápa a megszentelt élet napja alkalmából elmondott szentbeszédében a „Mi mozgat bennünket, mit lát a szemünk, mit tartunk a karunkban?” kérdéseket szegezi nekünk – nem csak szerzeteseknek. Szent Bálint napjához kapcsolódóan olyan 19–20. századi szent életű házaspárok életéből adunk egy kis ízelítőt, akiknek legalább az egyik tagját már kanonizálták, és másikuknak is elindult a boldoggáavatási eljárása.
Kránitz Mihály teológiaprofesszor a 60 évvel ezelőtt megjelent Pacem in terris szociális körlevélről beszél.
75 évvel ezelőtt államosították a katolikus iskolákat. E történelmi eseményt az Új Ember cikkeinek tükrében mutatjuk be.
Sokan sokféle céllal, felajánlással lépnek zarándokútra. Egy azonban közös: a megújulásban minden zarándok reménykedik. Ujvári Csaba egy azon milliók közül, akik az El Camino közel ezer kilométerének megtételével adtak lehetőséget önmaguknak arra, hogy ez a belső vágyuk teljesüljön. Július 25., Szent Jakab emléknapja a zarándokok napja. Ennek alkalmából a szentendrei Ferences Gimnázium tanárával beszélgettünk.
1963. szeptember 28-án hunyt el Sík Sándor. Hogy ki volt ő? Sorolhatnánk a hivatását és szolgálatát jelző fogalmakat: pap, szerzetes, író, költő, pedagógus, cserkészvezető, irodalomtörténész, egyetemi tanár, a két világháború közötti irodalmi élet meghatározó szereplője. Írásunkban igyekszünk életének minden főbb aspektusára röviden kitérni.
A Sant’Egidio közösség alapításának helyén, Rómán kívül számos olasz városban és a világ több mint hetven országában elterjedt. Az európai közösségek közül az egyik legnagyobb, legszebb éppen Ukrajnában található: az 1991-ben létrejött kijevi anyaközösségen kívül a Sant’Egidio jelen van Lvivben, Ivano-Frankivszkban és Harkivban is. „Senki nem olyan szegény, hogy ne tudna segíteni annak, aki nála is szegényebb” – ezt a sokszor emlegetett, az általuk támogatott szegényeket is mások megsegítésére ösztönző mondatot most az ukrán közösség is megélte, csodálatra méltó módon. Riportunk az ukrajnai közösség szolgálatát mutatja be.
Mint minden évben, ezúttal is több művészeti tárgyú írást olvashatnak a Kalendáriumban. A magyarországi modernizmussal, a Várkert Bazár kiállításán látható vásárhelyi művészélettel is foglalkozunk, e mellett exkluzív interjút olvashatnak Marton Éva operaénekessel.
Giotto di Bondone életműve betetőzésének tartják épségben megmaradt freskósorozatát, amely a padovai Scrovegni-kápolna teljes belső falfelületét borítja. Kalendáriumunk borítóján és hónapkezdő képein ezekből a kivételes alkotásokból válogattunk.
2003. március 23-án avatta boldoggá Szent II. János Pál pápa Batthyány-Strattmann Lászlót, aki férjként, családapaként és a betegek gyógyítójaként egyaránt Krisztus tanúja volt. Kiadványunk hónapokat nyitó írásaiban – amelyek az Új Emberben jelentek meg 2003 elején – szeretnénk mindjobban megismertetni olvasóinkkal a szegények orvosának személyes példáját, családja történetét.
A hónapokat Schmidt Egon jegyzetei zárják.
Magyar Kurír
(bb)
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
