Mégis támadhatók a devizahitelek?

Mégis támadhatók a devizahitelek?

Egy devizahiteles-szerződés hatalmas hibájára mutatott rá egy bírósági ítélet, és kimondta a szerződés érvénytelenségét. Az indoklás szerint 2004 után tényleges deviza nem volt a hitelek mögött, hanem az ügyfél elől titkolt és nagy kockázatot hordozó befektetési szerződéssel „teremtették meg” a virtuális devizát. A szakértő rámutatott, a módszert a 2008 után regnáló kormányok mind ismerték, mégsem tettek semmit, tehát szó sem volt a devizahitelesek megmentéséről.

Halvány reménysugár mutatkozik a devizahitelesek, illetve a forintosított devizakölcsön súlya alatt görnyedező családok számára, hogy enyhülhetnek terheik. A közelmúltban ugyanis a Budapest II. és III. Kerületi Bíróság kimondta egy devizahiteles-szerződésről, hogy nem jött létre, mert a hitel mögött olyan befektetési szerződés áll, amelyről az ügyfél nem tudott.

Az ügyet az Azénpénzem.hu szakportál a következőkben foglalta össze: az adós 2008 tavaszán 10 millió forint devizában meghatározott kölcsönt vett föl. Az elszenvedett árfolyamveszteség úgy megnövelte a törlesztőrészleteket, hogy végül elárverezték a lakást, de még utána is csaknem 15,3 millió forintos tartozás maradt a család nyakán. A végrehajtás ezért folytatódott, az ügyfél pert indított ellene.

A Hitelsikerek.hu honlapra feltöltött ítéletből kiderül, hogy a bíróság helyt adott az adós vélelmének, amely szerint nem jött létre érvényes szerződés közte és a bank között, mert ő hitelszerződést kötött, és nem tudott a mögötte rejtőző befektetési jogviszonyról.

Szintetikus deviza

A bíró egy másik ügyben született szakértői véleményre alapozta az ítéletet, amely szerint 2004 után a bankoknak nem volt elég devizájuk, ezért nem valódi devizahitelt nyújtottak az ügyfeleknek, hanem úgynevezett szintetikus devizával ellentételezték a forintban nyújtott kölcsönt. A szintetikus deviza teremtésének menete a következő: a bank létrehoz egy deviza-tőkeszámlát az ügyfél nevére és adataival, amely fedezetlen és forrás nélküli, azaz tökéletesen üres. A bank az ügyfél nevére nyitott számla terhére befektetési szerződést köt partnerbankjával. Ez a „pénzteremtés” egészen a futamidő végéig folyamatosan tart.

– A deviza-tőkeszámlán valódi deviza soha sem jelenik meg: a bank egyszerűen azt mondja, ha az éppen érvényes piaci feltételek mellett szereztünk volna be devizát, akkor az ennyi és ennyi forintba került volna – mondta el lapunknak Róna Péter közgazdász. – Ezt az összeget számlázzák ki az ügyfélnek, amit az adott hónapban törlesztenie kell. A szakértő azt is hangsúlyozta, hogy az ügylet összes kockázatát az adós viseli, így a banknak nem állt érdekében a minél olcsóbb megoldás keresése. Pedig a normális banki üzemvitel szerint a források beszerzésének költségei amúgy a bankot terhelik.

„A Gyurcsány-, a Bajnai- és az Orbán-kormány is a bankok oldalára állt”

Kérdésünkre Róna Péter elmondta, elképzelhetetlen, hogy sem a kormány, sem a jegybank ne lett volna tisztában ezzel a módszerrel, hiszen arról szakmai berkekben is kemény viták folytak. Vagyis szó sem volt arról, hogy valóban meg akarták menteni a devizahiteleseket. Szavai szerint mind a Gyurcsány-, mind a Bajnai-, mind pedig az Orbán-kormány a bankok és nem a devizahitelesek oldalára állt. Vagyis úgy oldották meg a problémát, hogy a bankok a lehető legkevesebb veszteséget szenvedjék el. Róna Péter szerint azoknak, akiknek forintosították a hitelét, még nem zárult le az ügyletük, mert a forintra váltás hamis alapon történt. Így ők még reménykedhetnek, hogy sikeresen támadhatják meg a szerződésüket.

Fotó: Magyar Nemzet

A mostani ítélet több fontos mozzanatra is fölhívja a figyelmet a befektetési szerződések kapcsán. A legfontosabb az, hogy az ügyfél nem ismeri az utóbbi szerződést, illetve annak részleteit. Másrészt ezeknek a műveleteknek költségük van, amit az ügyfélre terhelnek. Harmadrészt a devizák iránti növekvő kereslet miatt növekszik az átváltási árfolyam. Azt külön kiemelte a bíró, hogy a devizakockázatot maga a hitelt nyújtó bank állítja elő anélkül, hogy az adós tudna róla. Ugyancsak hiányosságként említette, hogy a bank nem tett eleget a befektetési szolgáltatásokról szóló törvény előírásainak. Így nem közölte például az ügylettel járó kockázatokat, nem ismertette azok költségeit. De arról sem győződött meg, hogy az ügyfél megfelelően tájékozódott az adott befektetési formáról, és fel tudja mérni az abban rejlő veszélyeket.

A bíróság összefoglalva megállapította, akkor lett volna érvényes az ügyféllel kötött hitelszerződés, ha tartalmazta volna azt, hogy a kölcsönnyújtáshoz szükséges pénzösszeg előteremtése érdekében a bank kockázatos pénzpiaci műveleteket hajt végre, amelyekre a futamidő végéig szükség van. Arra is föl kellett volna hívni a figyelmet, hogy mindennek a kockázata a hitelt fölvevő ügyfelet terheli, s lehetőséget kellett volna biztosítani arra, hogy ezt a kockázatos befektetési szerződést bármikor fölmondja.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 08. 30.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »