Immár hat éve húzódik a büntetőeljárás Ibolya Olivér és hat másik vádlott társa ellen, miután 2020. november 12-én felavatták a bástya alakú Összetartozás emlékművet a Csallóközi Múzeummal szemben. A műemlék miatt ideológiák népszerűsítésével és terjesztésével vádolta meg őket a Szlovákiai Értelmiségiek Egyesülete (ZSI). A bűncselekmény tényét eddig jogerősen még nem mondták ki, a büntetőeljárás most a bíróság előtt folytatódik.
A Specializált Büntetőbíróság jelenleg négy tárgyalási napot tűzött ki februárban és márciusban, miután a Legfelsőbb Bíróság az ügyészi vádiratot elsőre elutasító Specializált Büntetőbíróság határozatát az ügyészi panasz hatására mégis a tárgyalás lefolytatását rendelte el.
A Kárpát-medencei összetartozásért
A zászlótartó Összetartozás emlékmű felállításának gondolata egy, még 2010-ben elfogadott magyarországi jogszabályhoz kapcsolódik, amely június 4-ét a nemzeti gyásznap helyett nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. Egy baráti társaság – melynek tagjai Csörgei László, Hencze Attila, Ibolya Olivér, Kiss András, Patassy Sándor, Zalaba Zoltán és Zirig Ferenc – úgy döntött, hogy emlékművet emelnek, ám magánszemély nem bérelhetett ehhez telket Dunaszerdahely városától. Így vette bérbe a területet a Kondé Miklós Polgári Társulás, melynek elnöke Ibolya Olivér, aki az Új Szó kérdésére elmondta: a kezdeményezés nem kizárólag a magyar közösségre vonatkozik, hanem a Kárpát-medencében élő összes nemzet összetartozását kívánja jelképezni.
Az avatást eredetileg 2020. június 4-re, Trianon századik évfordulójára tervezték, ám a koronavírus-járvány és az építési csúszások miatt végül csak novemberben sikerült átadni az emlékművet. Ezt követően érkezett meg a ZSI feljelentése, amely nyomán elindult a jelenleg is zajló büntetőeljárás. Ibolya Olivér mellett a baráti társaság további hat tagját is vádlottként hallgatják meg a tárgyalások során.
Döbbenet és értetlenség
Az érintettek az eljárást megdöbbentőnek és nehezen értelmezhetőnek tartják. „Felfoghatatlan, hogy egy emlékmű felállítása miatt szélsőségességgel és más súlyos vádakkal hozzanak összefüggésbe minket” – nyilatkozta lapunknak Ibolya Olivér. Védőjük, Mazács Ferenc ügyvéd megkeresésünkre elmondta: a folyamatban lévő büntetőeljárás részleteiről nem nyilatkozhat. Azt azonban közölte, hogy a védelem kizárólag a nyomozati szakaszban beszerzett és az ügyiratban rögzített bizonyítékokra épít. A tárgyaláson ezek alapján kívánják bizonyítani a vádlottak ártatlanságát.
„A bíróság előtt lefolytatott bizonyítási eljárás eredménye lesz a döntő” – fogalmazott, hozzátéve: a tárgyalás során a bizonyítékokat ismételten megvizsgálják, és reményeik szerint az ott feltárt tények képezik majd az ítélet alapját.
Évek óta húzódó eljárás után bíróság előtt
Az eljárás 2020 óta tart, így nem egy hirtelen fordulat eredménye a mostani bírósági eljárás. A ZSI feljelentése után az ügyészség vádat emelt, amely a Specializált Büntetőbíróság elé került. Az elsőfokú bíró az iratanyag áttanulmányozása után úgy ítélte meg, hogy az ügy nem igényel tárgyalást, mivel nem történt bűncselekmény és az ügyet határozatával lezárta. Ezt a döntést támadta meg panaszával az ügyészség, amely tovább ragaszkodott a bíróság előtti eljárás lefolytatásához. A Legfelsőbb Bíróság végül az ügyészi panasznak helyt adott, és az ügy érdemi tárgyalását rendelte el. Ibolya Olivér hangsúlyozta: a legfelsőbb bírói fórum nem mondta ki bűnösségüket, kizárólag az eljárás lefolytatásáról döntött.
„Ez részünkről nem nemzetiségi kérdés”
„Ha a bíróság igazságosan jár el, nem az alapján dönt, hogy ki milyen nemzetiségű, hanem a bizonyítékok alapján” – emelte ki Mazács Ferenc ügyvéd. Hangsúlyozta: a jogállami működés lényege, hogy az eljárás tárgya jogi kérdés, nem pedig identitáskérdés. A közvélemény számára is fontos, hogy az ügyet ne nemzetiségi konfliktusként értelmezzék és kezeljék, hanem jogi eljárásként, amelynek kereteit a büntetőjog szabályai határozzák meg.
Akaratlanul is káros hatású lehet
Az ügyvéd elmondta: személyes tapasztalatai alapján a mindennapi életben nem érzékel érdemi nemzetiségi feszültséget. Úgy véli, a magyarok és szlovákok többsége elsősorban a napi megélhetésre, a gazdasági kihívások kezelésére és a mindennapi boldogulásra koncentrál – mindemellett nem feledkeznek el identitásuk ápolásáról sem. Éppen ezért tartja különösen érzékenynek az olyan pereket, amelyek – akár akaratlanul is – alkalmasak lehetnek a nemzetiségi kérdések újraélesztésére a közbeszédben. „Az ilyen eljárások könnyen olyan irányba terelhetik a közvéleményt, amely nem szolgálja a társadalmi nyugalmat és a nemzetek közötti békés együttélést” – fogalmazott. Ezért tartja fontosnak, hogy a per szakmai mederben maradjon.
Az első tárgyalása
Az első tárgyalási nap február 20-án lesz a besztercebányai Specializált Büntetőbíróságon. Az ügy további alakulása meghatározó lehet mind az érintettek, mind a tágabb közösség számára.
Forrás: Új Szó
Borítókép: A dunaszerdahelyi Összetartozás Emlékműve. Fotó N – Tomáš Benedikovič
The post Mégis bíróság elé kerül a dunaszerdahelyi Összetartozás emlékmű ügye appeared first on Külhoni Magyarok.
Forrás:kulhonimagyarok.hu
Tovább a cikkre »
