Megint magyarokat hurcolnak meg azért, mert a purdék lusták, buták, a szüleiknek pedig nincs pénzük kirándulásra

Megint magyarokat hurcolnak meg azért, mert a purdék lusták, buták, a szüleiknek pedig nincs pénzük kirándulásra

A magyarok teszik tönkre a cigányok jövőjét, mert nem engedik őket tanulni – aki látott már életében cigányt (ne adj’ Isten, ilyen "erőforrás" osztálytársa is volt), az tudja, mennyi ennek a mondatnak a valóságtartalma. Mégis ezt próbálja elhitetni az alábbi Abcúg-firkálmány.

Meg azt is, hogy nem azért kellett őket más módszerrel tanítani, mert annyi eszük van, hanem mert rasszisták a tanárok. Ugyanezért nem tud még 14 éves korában sem írni-olvasni Lakatos Marlonbrandó, s ezért nem tudtak átkerülni a jobban tanuló osztályba sem, annak ellenére, hogy megvolt rá a lehetőségük, csak teljesíteni kellett volna.

(Alább az eredeti cikk olvasható, az alcímeket viszont mi adtuk neki, hogy próbáljuk valamennyire ellensúlyozni a balliberális nézőpontot.)

Észre se vették, hogy csak cigányok járnak az osztályba

Prókai Eszter

Fel sem tűnt nekik, hogy vannak az iskolában színtiszta osztályok, nemhogy tudatosan, rasszista szándékból osztották volna be így a gyerekeket. Ezt mondta annak a gyöngyöspatai általános iskolának a volt tanára és igazgatója, akik egy kártérítési per szerint alacsonyabb színvonalú oktatást nyújtottak a cigány gyerekeknek, ezzel pedig tönkretették a jövőjüket. Szerintük semmi nem igaz abból, amit a gyerekek és szüleik állítanak, az iskola elleni lejáratókampány pedig nagyon megviseli őket.

A rasszisták miatt nem végzi el az iskolát a cigány (ráadásul mióta világ a világ, országszerte)

Kémia órán interneteztek, nyolcadikban a negyedikes magyar tankönyvből tanították őket, van, aki 14 éves korában még se írni, se olvasni nem tud. Ők azok a gyöngyöspatai cigány gyerekek, akiket jogellenesen szegregált a helyi általános iskola, és akik ezért kártérítési pert indítottak. A szegregáció állításuk szerint nem csak hosszútávú lelki sérüléseket okozott, de az óriási tudáshiányuk miatt szinte egyikük sem tudta elvégezni a középiskolát, szakma és érettségi nélkül pedig nulla esélyekkel néznek a jövőbe.

Vajon miért nem tartottak informatika órát az analfabétáknak? És látott már valaki vécét cigány használat után?

A tavaly óta húzódó ügyben eddig az iskola volt és jelenlegi diákjai, valamint az ő szüleik meséltek arról, szerintük az iskola és a tanárok hogyan bántak a gyerekükkel, milyen módszerekkel érték el azt, hogy a cigány diákok kirekesztettnek érezzék magukat. Ezek a bíróság előtt tett beszámolók durva dolgokról szóltak. Mint például, hogy nekik nem tartottak informatika órát, hetedikben tanították nekik a szorzótáblát, nem vitték őket osztálykirándulásra, nem mehettek be az uszodába, a farsangi bálról is kitiltották őket, leckét sosem kaptak, nem használhatták a nem cigány gyerekek termei közelében lévő WC-t.

Az átjárás lehetősége adott volt

Szerdán az iskola egy volt pedagógusa, egy takarítónő és az igazgató is tanúként szólalt meg az ügyben. Minden egyes állítást visszautasítottak, szerintük a gyerekeket a lehető legjobb szándékkal tanították, az esélye mindenkinek meg volt rá, hogy kibontakoztassa a képességeit, a teljesen cigány osztályok pedig a véletlennek köszönhetően alakultak ki.

P. Erzsébet idén novemberben ment nyugdíjba. 39 évig tanított a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskolában. Azt mondta, amikor 1977-ben az iskolába került, akkor még a cigány és a nem cigány gyerekek egy osztályba jártak, idővel azonban egyre több diáknak lett papírja a tanulási nehézségről, így a vegyes osztályok kezdtek felbomlani.

“Nekem nagyon jó kapcsolatom volt a szülőkkel, tudták, hogy mindent megteszek a gyerekeikért. És soha, egy szülő sem panaszkodott nekem azért, mert a gyereke nem vegyes osztályba járt. Ha jó képességű volt a diák, akkor átkerülhetett, az átjárás lehetősége adott volt” – mondta az alsósokat tanító pedagógus. “Azok a cigány gyerekek, akik az én osztályomba jártak, jóval több oktatást kaptak, mint akik az integrált osztályban a leghátsó sorban ültek” – tette hozzá. Az egész pert személyes sértésként éli meg, és nem érti, hogyan állíthatják azt, hogy az ő osztályába járó cigány gyerekek alacsonyabb szintű képzést kaptak, mint a nem cigányok. Úgy érzi, megbélyegezték mint pedagógust.

A rasszistáknak kellett volna fizetni az osztálykirándulásukat

A kártérítési igénnyel élő gyerekek és szüleik vallomásainak egyik visszatérő eleme volt, hogy a cigány gyerekeket sosem vitték osztálykirándulásra. A tanárnő szerint ennek csak egy oka volt, hogy nem volt a szülőknek pénze rá.

Ráadásul a nyugdíjazása előtt 11 évben nem volt egyetlen olyan szülői értekezlet sem, amin megjelentek volna a szülők – mondta. Erre a hallgatóságban ülő szülők így szisszentek fel: “hazudik”.

Jelmezt varrt nekik, hálából azt hazudták, nem hívta meg őket

A tanárnő szerint azok a gyerekek, akiket ő tanított, eleve hátrányos helyzetből kezdték meg az iskolát, de sikerült felzárkóztatni őket. A mögött pedig, hogy valaki a vegyes A osztályba, vagy a tisztán cigány B osztályba került-e, nem állt semmilyen rasszista indíték, sokkal inkább a jószándék, hogy mindenki személyre szabott oktatást kaphasson. Azon is nagyon meglepődött, hogy a gyerekek azt állították: nem voltak meghívva a különböző iskolai rendezvényekre, például a farsangra. “Saját magam varrtam nekik a jelmezt. Valóban volt egy-két gyerek, akik nem jöhettek el, de ők magatartásuk miatt, és nem azért, mert cigányok voltak” – emlékezett vissza. Azt is elmondta, hogy nagyon megviseli az iskola ellen folyó per, taposóaknán járáshoz hasonlította az azóta kialakult helyzetet.

"A múltkor aláhúztam az egyik diákom dolgozatában a hibákat. Erre megkaptam, hogy irigylem tőle az ötmillió forintot” – mondta.

Nem is akarták beíratni őket

Molnár Károly 2006-tól igazgatója az iskolának, de tanárként és igazgatóhelyettesként már jóval régebb óta tanít Gyöngyöspatán. Azt mondta: nem az alapján osztották be a gyerekeket az A vagy a B osztályba, hogy cigányok voltak vagy nem cigányok, ezt az döntötte el, hogy ki mikor íratta be a gyerekét. Akik korábban, ők az A, tehát a vegyes osztályba kerültek, akik később, azoknak a cigány osztályban, a B-ben maradt hely. Megjegyezte, hogy a most perelő gyerekek nagy részét szüleik annak idején csak jegyzői nyomásra voltak hajlandóak beíratni.

Az igazgató azt állította, hogy nekik semmi információjuk nem volt a gyerekek etnikai hovatartozásáról, nem tudták, hogy ki a cigány, és ki nem. “Véletlenszerűen alakultak ki a tisztán cigány osztályok” – mondta. Nem is tűnt fel neki, hogy vannak az iskolában szegregált osztályok.

Azt sem tudják, mi a különbség a negyedikes könyv és egy sorozat 4. része között

Az alacsonyabb szintű oktatásról szóló állításokról azt mondta, hogy a tananyag ugyanaz volt, mint a nem cigány gyerekeknek, csak a módszerek voltak eltérőek, amikkel ezt megtanították nekik. “Az iskola azonos esélyeket kínált minden tanulónak. Mindenkinek megvolt rá a lehetősége, hogy képességeit kibontakoztassa”. Az egyik felperes diák egy korábbi tárgyaláson azt mondta, hogy nyolcadikban a negyedikes magyar könyvből tanította őket a tanár. Ezt az igazgató szerint a szülők értelmezték félre, hiszen az nem egy negyedikes tankönyv volt, hanem egy tankönyvsorozat negyedik része.

Több mint száz óra volt, három-négyet hazudott

Molnár a tárgyalásra egy vaskos irathalmazzal érkezett. Nála volt többek között egy korábbi osztálynapló, illetve fényképek volt diákoktól. Előbbivel annak a "diáknak" az állításait akarta cáfolni, aki szerint a két év alatt, amikor kémiát tanultak, összesen három vagy négy kémiaórát tartott meg nekik az igazgató. A naplót kinyitva Molnár azt mutatta, hogy a felperes fiú valójában több mint száz óra kémiaoktatást kapott.

Korábban szerették, de pénzért bármit hazudik a cigány

Az igazgató ellen a szülők és a gyerekek szájából elég kemény állítások hangzottak el, ő azonban a szerdai tárgyaláson mindegyiket tagadta. Az egyik szülő például azt mondta, hogy a fiát az igazgató egyszer a nyakánál fogva felnyomta a falra, úgy, hogy a gyereknek otthon látszottak a nyakán az ujjnyomok. Az anya kihívta a rendőrséget, látleletet vettek, feljelentést is tett. A nyomozást azonban pár nap múlva bizonyíték hiányában megszüntették. “Amikor én jártam az iskolába gyerekként, ő már akkor is rugdosta a lányokat. Igaz, akkor még csak tanár volt” – tette hozzá. Az igazgató ezekre azt mondta, hogy ő életében nem cigányozott le senkit, és soha egyetlen diákját sem bántotta. Szerinte őt szerették a gyerekek, jó kapcsolatuk volt velük. Ennek nyomatékosítására elő is vett két ballagási fotót, aminek a hátoldalára az igazgatónak szánt szeretetteljes szavakat írtak azok a diákok, akik egyébként most perelik az iskolát.

“Én a volt diákjaim szemébe merek nézni, és emelt fővel megyek végig Gyöngyöspatán” – fejezte be vallomását.

Évi 500 ezerért megy a hazudozás

Azt a Kúria már tavaly márciusban kimondta, hogy a gyöngyöspatai általános iskola roma diákjait jogellenesen különítették el nem roma társaiktól, a szegregáció miatt alacsonyabb minőségű oktatás kaptak. A mostani pert azért indította az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek, hogy az érintett gyerekek kapjanak kártérítést az iskolától, az önkormányzattól és a Kliktől. Tanulónként minden szegregált osztályban töltött tanév után 500 ezer forintot kérnek. A gyerekeket képviselő ügyvédek egyik fontos feladata annak bebizonyítása, hogy a roma diákokat a B osztályba, külön tették, míg a nem roma gyerekek az A osztályba jártak. A volt diákok közül nem volt olyan, aki legalább egy évet ne töltött volna el a teljesen szegregált osztályban, de akik integrált osztályba jártak, ők is arról számoltak be, hogy osztályon belül is elkülönítették őket.


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »