Megint fenyeget bennünk a „birodalom”

A NATO stratégiai célja Európa hadászati értelemben vett „kiskorúságának” rögzítése és állandósítása, illetve annak a folyamatos megakadályozása, hogy földrészünk saját stratégia céljait követve Oroszországgal és Kínával hozzon létre együttműködési rendszert. Vlagyimir Putyin színre lépésével, illetve Kína világhatalmi súlyának rendkívül gyors növekedésével azonban alapvetően átrendeződni látszik a világhatalmi színtér.

Bogár László professzor szerint a NATO a globális hatalmi szuper struktúra hadászati ütőereje, amelyet a „birodalmi Amerika” azért hozott létre, hogy ezzel Európát közvetlen katonai ellenőrzése alá helyezze.

Erre az ellenőrzésre főként azért volt szükség, hogy ezzel tegye eleve lehetetlenné azt, hogy Európa önálló világhatalmi tényező legyen. Egy világhatalmi szempontból önálló Európa bármikor kezdeményezője lehet egy olyan eurázsiai együttműködési rendszernek, amely Európa, Oroszország és Kína világhatalmi tengelyére épülhetne.

Ez a „tengely” olyan, történelmi értelemben véve „természet adta” világhatalmi komplexummá válhatna, amelynek sem az „amerikai birodalom”, sem más konstrukció nem lehetne rivális alternatívája.

A Molotov-Ribbentrop-paktum egy rövid történelmi pillanatra már felvillantotta egy ilyen együttműködési rendszer előképét. Ez a rendkívül veszélyes precedens indíthatta a globális szuperstruktúrát arra, hogy a második világháború sikeres lezárása után eleve kizárja egy ilyen végzetes eurázsiai egyezségrendszer létrehozását.

Hírdetés

A NATO stratégiai célja Európa hadászati értelemben vett „kiskorúságának” rögzítése és állandósítása, illetve annak a folyamatos megakadályozása, hogy földrészünk saját stratégia céljait követve Oroszországgal és Kínával hozzon létre együttműködési rendszert.

Vlagyimir Putyin színre lépésével, illetve Kína világhatalmi súlyának rendkívül gyors növekedésével azonban alapvetően átrendeződni látszik a világhatalmi színtér. Így az elmúlt egy évtized során fokozódik az Európára, Oroszországra, Kínára nehezedő nyomás.

Európát most azzal fenyegeti meg a „birodalom”, hogy ha nem járul hozzá az eddiginél sokkal nagyobb mértékben önmaga függő helyzetben tartásához, akkor felhagy Európa függésben tartásával. Bár ez önmagában tragikomikus, ám Európa nincs abban a helyzetben, hogy mindezzel nyíltan szembeszálljon.

Mivel amerikai fegyvereket vásárolnak több tízmilliárd dolláros nagyságrendben, ezzel javítják az amerikai kereskedelmi mérleget, és persze rontják a sajátjukat. Az Oroszországgal való kényszerű szembenállás, a szankciók még inkább szétzilálják az eurázsiai együttműködés esélyeit, s a globális kereskedelmi háborúban Európa Kínával is egyre inkább szembekerül.

Magyar Hírlap


Forrás:hunhir.hu
Tovább a cikkre »