Több mint egy évvel a világjárvány kirobbanása után a világ tótágast állt. A pandémia alaposan felforgatta az életünket. Az Egészségügyi Világszervezet szakemberei viszont már az első hullám idején jelezték, hogy a pandémia mellett az „infodémiával”, az információ bőségével is meg kell küzdenünk. A baj viszont nem annyira a mennyiséggel, inkább a minőséggel van.
Mindenhonnan özönlenek ránk az információk. A közösségi platformok berobbanásával pedig szintet léptünk. A modern társadalom egyik nagy kihívásáról van szó: a megtévesztő információkról. Ezen pedig érthetjük az álhíreket, a dezinformációt, a miszinformációt, a fake newst, hoaxot vagy az összeesküvés-elméleteket. Egyik sem újkeletű, viszont az új technológiák segítségével eszméletlen sebességgel terjednek az interneten.
Kétség nem fér hozzá, hogy mind közül az összeesküvés-elméletek a „legérdekesebbek”, mert egy olyan gondolatvilágot és a képzelőerő olyan szintjét mutatják be, amely már önmagában is „elismerésre méltó”. Az idézőjel pedig nem véletlen az előző mondatban, mert bár szórakoztatónak tartjuk ezeket és a bennük hívőket, furcsán, néha gúnnyal vagy megvetéssel tekintünk rájuk. Ez pedig a tudatlanságból fakad, a jelenség mély meg nem értéséből és bár rengeteg a konteóval foglalkozó tanulmány, kevés az olyan érthető, emberi nyelven megírt áttekintés, amely a laikus számára is iránytű lenne.
Ezért részben hiánypótlónak is nevezhető a szlovákul 2021-ben Falšovaná pravda (Meghamisított igazság) címmel megjelent könyv. Katharina Nocun polgárjogi aktivista és Pia Lamberty pszichológus páros olyan ismeretterjesztő könyvet írt, amely nem az alufóliasapkára és a gyíkemberekre koncentrál, hanem az összeesküvés-elméletek működésére. Hiszen ezt a jelenséget csak akkor érthetjük meg, ha megismerjük a mechanizmusát is, és nem utolsósorban az emberi elme azon paramétereit, amelyek fogékonnyá tesznek az összeesküvés-elméletekre.
A könyv legfontosabb hozadéka, hogy megmutatja elménk gyenge pontjait. Azokat a beállítódásokat és hajlamokat, amelyek elvezethetnek az összeesküvés-elméletekbe vetett hithez, és ez hatással lehet az emberek mindennapi döntéseire. Ez a szemlélet pontosan rámutat arra, amit szívesen tagadunk, vagy egész egyszerűen figyelmen kívül hagyunk: mindannyiunkban megvan a hajlam, hogy elhiggyük az egyszerű igazságokat, és hogy semmi sem az, aminek látszik. Nem kell hozzá mentális betegség, bár sokszor hajlamosak vagyunk ennyivel lezárni ezt a témát.
A téma pszichológiai aspektusa mellett a két szerző nagy hangsúlyt helyez arra is, hogy leírja a világháló és a közösségi média szerepét. A gyakran hangoztatott univerzális magyarázat mellé, mely szerint a közösségi platformok megjelenésével elkezdődött a dezinformációs apokalipszis, hasznos tippeket is társítanak. Felfedik sebezhetőségünket, és megmutatják a napi információáradat kezelésének módját, továbbá útmutatást adnak a félretájékoztatás azonosításához és a sarlatánok elleni védekezéshez.
Ezekután felvetődik a kérdés, hol marad az alufóliasapka, az UFO-k, gyíkemberek, Soros György vagy a lapos Föld. Tehát az, amire mindenki kíváncsi vagy az ezekhez fűződő magyarázatok. Ebből sincs hiány a könyvben, sőt, az általános konteóismereteinket még jobban elmélyíthetjük, hiszen a kiadvány Németországban született, így bepillantást enged a német nyelvterületen elterjedt összeesküvés-elméletekbe is. A szerzők fejezetről fejezetre vezetnek bennünket a legklasszikusabb konspirációs elméleteken keresztül a jelenlegi világjárványig, illetve a globális klímaválságig, viszont olyan kitérők sem maradnak el, mint az antiszemitizmus szerepe a konteók világában vagy az e jelenségben rejlő radikálizáló faktor.
Szívesen élünk tagadásban és olykor öntagadásban is, hogy a konteók nincsenek hatással ránk vagy a környezetünkre. A megtévesztő információk ezen fajtája viszont már rég kinőtte azokat a kereteket, amelyekben még marginális jelenségként tekinthetünk rájuk. Ezek hatására viszont egyszerű emberek radikalizálódnak, és veszítik el a demokráciába vetett hitüket, szinte belülről falják fel és mérgezik meg.
Hatalmas erénye a könyvnek, hogy sok altémából ad ízelítőt az olvasónak, nem traktálja feleslegesen bonyolult magyarázatokkal és történelmi kitérőkkel, így egy pillanatra sem unatkozunk olvasás közben. Talál benne újat egy fekete öves fakenews-vadász és egy laikus is. A leglényegesebb pedig, hogy a könyv nem ítélkezik, ami ebben a témában nem is annyira könnyű, viszont bátran ajánlhatjuk azt a bankárcsaládokat szidó nagypapáknak, oltásellenes nagynéniknek vagy a koronabizniszt emlegető testvérünknek.
Kőváry Sólymos Karin
Katharina Nocun–Pia Lamberty: Falšovaná pravda – o vplyve konšpiračných teórií na naše myslenie. N Press. 312 oldal.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »