A kutatók a korábbi feltételezéseket megerősítve arra jutottak, hogy a Stonehenge az időbeli tájékozódást segítette, mégpedig egyfajta szoláris naptárként. Szerintük egy tropikus vagy szoláris év 365,25 napjához igazodó naptár lehetett.
Stonehenge egy őskori építmény a Salisbury-síkságon, az angliai Wiltshire-ben. A régészek hosszú ideje próbálják kideríteni, hogy vajon ki építette a Stonehenge-t, ám eddig nem jártak sikerrel. A korábbi elméletek szerint időszámításunk előtt 3000 és 2000 között emelték, de a körkörösen elhelyezett kövek célja, valamint az, hogy az őskori emberek miként voltak képesek létrehozni az építményt, évszázadok óta rejtély a tudósok számára.
Bár többször hallhattuk, hogy megfejtették Stonehenge híres kőkörének rejtélyét, most kutatók egy maroknyi csapata azt állítja, rájött, hogyan működhetett naptárként egykoron a megalitikus építmény.
Stonhenge (Fotó: MTI/EPA Vickie Flores)
A friss publikáció részletesen leírja, hogyan tudták az ősi britek kiolvasni az időt a kőtömbökből. Elméletük szerint egy 365,25 napos szoláris évben gondolkodtak. A tropikus napnaptár, amely tíznapos heteket és extra hónapokat tartalmaz, hasonló az ókori Egyiptomban használt naptárhoz, ez pedig a kutatók szerint bizonyíték lehet a Nagy-Britannia és más civilizációk közötti kapcsolatokra.
Régóta úgy gondolják, hogy a hatalmas, húsztonnás sarsen kövek kialakulása egyfajta naptár lehet, de eddig nem volt ismert, hogyan működik.
A felfedezés, amely más ősi naptárrendszerek elemzésén alapult, megoldhatott egy rejtélyt, amelyről évszázadok óta spekulálnak. Azt azonban, hogy őseink hogyan építhettek fel egy ilyen hatalmas szerkezetet, továbbra sem tudják megválaszolni.
(Fotó: MTI/EPA/Vickie Flores)
Az Antiquity című folyóiratban publikált kutatás szerint a téli és nyári napfordulókat minden évben ugyanazon kövek jelezték. A szoláris év teljes működéséhez beiktattak egy ötnapos hónapot, valamint négyévente egy szökőnapot is.
„A feltételezett naptár nagyon egyszerűen működik. A sarsen kör 30 köve egy-egy napot jelképez egy hónapon belül, amely három, egyenként tíznapos hétre oszlik. A sarsen körön kívüli négy állomáskő pedig a szökőnapok kiszámítását segítette” – fejtette ki elméletét a Bournemouth Egyetem professzora, Timothy Darvill.
A professzor szerint egy ehhez nagyon hasonló naptárat alkottak meg a Földközi-tenger keleti részén Kr. e. 3000 utáni évszázadokban, amit Egyiptomban 2700 körül polgári naptárként fogadták el, és széles körben használták az óbirodalom kezdetén.
A Stonehenge építészetében megjelenített naptár megtalálása egy teljesen új szemléletet kínál a hely misztikumának megértéséhez.
(Fotó: MTI/EPA/Vickie Flores)
Tavaly ősszel kezdődtek meg egyébként a Stonehenge restaurálási munkálatai, hogy az ősi építmény az elkövetkező generációk számára is lenyűgöző élményt nyújtson. Az erózió, az éghajlati vészhelyzet okozta szélsőséges időjárás és az 1950-es években végzett nem megfelelő javítások rányomták bélyegüket a 4500 éve álló kultikus helyre. Különösen a kör ikonikus formáját alakító nehéz, vízszintesen elhelyezett kövek szorulnak restaurálásra. Az utóbbi hatvan évben első alkalommal fogtak ilyen nagyszabású felújítási projektbe a Stonehenge-nél.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
