November 16-án a Karib-tengerre érkezett a USS Gerald R. Ford, a világ legnagyobb hadihajója. Ezzel az amerikai haderő létszáma a térségben mintegy 15 000 főre emelkedett. Ez a legnagyobb katonai jelenlét a régióban Panama 1989-es inváziója óta. És Venezuela ma meg van róla győződve, hogy ő lesz a következő panama. A lépés tovább élezi a Washington és Caracas közötti feszültséget.
A „Southern Spear” elnevezésű misszió hivatalos célja a kábítószer-kereskedelem elleni harc és a haza védelme. Szakértők szerint azonban a felvonulás mértéke szokatlanul nagy egy ilyen feladathoz. Az amerikai adatok alapján a kokainnak mindössze 8%-a származik Venezuelából. Az ország a fentanil kereskedelemben sem játszik szerepet.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy Nicolás Maduro venezuelai elnök napjai „meg vannak számlálva”. Trump megerősítette, hogy titkos CIA-műveleteket engedélyezett a dél-amerikai országban. Ez a nyomásgyakorlás a rezsimváltást célozhatja. A stratégia illeszkedik Trump nyugati féltekére összpontosító külpolitikájához.
Politikai háttér és terrorizmus vádja
Marco Rubio külügyminiszter bejelentette, hogy az USA terrorszervezetté nyilvánítja a „Cartel de Los Soles”-t. Sok elemző szerint ez a kartell valójában egy kitalált szervezet. A lépés terroristának bélyegzi Madurót és legfőbb minisztereit is. Ez lehetővé teheti a szárazföldi csapásokat a feltételezett infrastruktúra ellen.
A döntés november 24-én lép hatályba, ami egyfajta határidőt szab Maduro számára. Rubio, aki a keményvonalas stratégia fő szorgalmazója, a demokratikus átmenet helyett a biztonsági fenyegetésre helyezi a hangsúlyt. Ezzel a megközelítéssel a floridai szavazókat igyekszik megszólítani. A siker ugródeszka lehet számára a 2028-as elnökválasztáson.
A korábbi diplomáciai próbálkozások, amelyek a párbeszédet szorgalmazták, háttérbe szorultak. A jelenlegi adminisztráció inkább az agresszív fellépést részesíti előnyben. A cél a venezuelai és kubai rezsimek elleni határozott fellépés felmutatása.
Maduro kétségbeesett lépései
Maduro a fenyegetést érzékelve megpróbálta tárgyalásokkal biztosítani túlélését. Sajtóértesülések szerint felajánlotta az USA-nak Venezuela olajkincsét a hatalomban maradásért cserébe. Washington elutasította az ajánlatot, és folytatta a katonai felvonulást. A venezuelai elnök pozíciója az elmúlt hónapokban jelentősen meggyengült.
Trump aztán váratlanul bejelentette, hogy nyitott lenne a tárgyalásokra Maduróval. Ezt azonban valószínűleg csak egy utolsó lehetőségnek szánják a békés távozásra. A menekülési útvonal Oroszország vagy Kuba felé vezethetne. Maduro korábbi ajánlata a természeti kincsek átadásáról már nem valószínű, hogy napirendre kerül.
Kockázatok és a jövő
A teljes körű inváziót a legtöbb elemző jelenleg valószínűtlennek tartja. Egy ilyen akció hatalmas élőerőt igényelne, és jelentős kockázattal járna. A célzott csapások és a katonai erődemonstráció valószínűbb forgatókönyv. Az USA vezetése kerülné a költséges és elhúzódó konfliktust.
Sokan tartanak attól, hogy Maduro bukása káoszhoz vezethet az országban. Fegyveres csoportok vehetik át az irányítást egyes régiók felett. Ez a líbiai forgatókönyvhöz hasonló instabilitást eredményezhet. A menekülthullám a teljes régióra hatással lehet.
María Corina Machado ellenzéki vezető ugyanakkor kész tervekkel rendelkezik a hatalomátvételre. Programja külföldi befektetésekkel és privatizációval élesztené újra a gazdaságot. A hadsereg támogatása nélkül azonban nehéz lesz új vezetést stabilizálni. A helyzet kimenetele továbbra is bizonytalan.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Ariana Cubillos
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
