Az Európai Bizottság elfogadta 2025-ös bővítési csomagját. Ez átfogó értékelést nyújt a tagjelölt partnerek elmúlt évi haladásáról. A jelentés megerősíti, hogy a bővítés továbbra is kiemelt prioritás Brüsszel számára, és a főszereplő ismét Ukrajna, amely a jelentés szerint „Oroszország agressziója ellenére is erősen elkötelezett az uniós csatlakozás mellett”. A jelentés ugyanakkor azt is leszögezi, hogy Ukrajna 2028 év végéig teljesértékű taggá akar válni, és ebben az Európai Bizottság „teljes mértékben” támogatni fogja – bár nem feltételek nélkül. Magyarországon többeknél kiakad a léc Ukrajna gyorsított eljárást illető ígéretei miatt. Menczer Tamás, a magyarországi Fidesz kommunikációs igazgatója „felháborítónak és elfogadhatatlannak” nevezte a jelentés ezen részét. Facebook-bejegyzésében ugyanazt írta, amit korábban Orbán Viktor magyar miniszterelnök is megfogalmazott: Ukrajna tagfelvételével Európa behozná az Unióba a háborút magát.
Összességében elmondható, hogy a jelentés óvatos optimizmussal tekint Ukrajnára. Továbbra is azt ígéri, Ukrajna gyorsított eljárásban felvételre kerülhet az EU-ba, de ahhoz neki is gyorsítania kell a reformok bevezetését, „különösen a jogállamiság terén”. A jelentés szerint Ukrajna számára a korrupció jelenti a legfőbb veszélyforrást.
Arról a dokumentum nem tesz említést, hogy vannak tagállamok, akik nem nagyon akarják felvenni Ukrajnát az EU-ba. Magyarország csak az egyikük, igaz, az egyetlen, aki ennek nyíltan hangot ad. Ugyanakkor a franciák és a hollandok, illetve be nem vallottan a lengyelek is vonakodnak beengedni Ukrajnát az EU-ba annak gazdasági és társadalmi következményeitől tartva.
Brüsszel ennek ellenére fenntartja az uniós tagság ígéretét, igaz, a jelentés tartalma, és annak Brüsszel általi értelmezése eléggé eltér egymástól. Más szavakkal, lehet, hogy ha a jelenlegi vezetés lesz hatalmon 2028-ban, Ukrajnát probléma nélkül beengedik az Unióba. De ha nem, akkor a dokumentum kap egy új értelmezést, és akkor Ukrajna hoppon marad. Érdemes azonban megnézni a jelenlegi brüsszeli vezetés lelkesedését:
Mi azért kiemeljük, hogy a dokumentumban szereplő 2028-as határidő nem véletlen. A következő EP-választás és bizottsági tisztújítás 2029-ben lesz. Logikus, hogy a brüsszeli bürokraták még nyugdíjba küldésük előtt szeretnék véghezvinni Ukrajna csatlakozását. A dolog érdekessége, hogy a 2028-as év egyúttal az uniós költségvetés elfogadásának éve is. Ebben a tekintetben Brüsszel túlvállalja magát: ennyi fronton aligha tudja tartani magát a tagállamokkal szemben. Persze, eddig sem a előrelátásáról volt híres a Bizottság…
A dokumentum egyébként azt is írja, hogy Kijev sikeresen befejezte az átvilágítási folyamatot. Emellett előrehaladt a kulcsfontosságú reformokkal. Elfogadtak egy cselekvési tervet a nemzeti kisebbségekről is (ez magyarul annyit tesz, hogy alkudozni fognak, ahelyett, hogy visszaállítanák az ukrajnai nemzeti kisebbségek 2014 előtt státusát – a szerk.). A lépést a Bizottság pozitívan értékelt. Ukrajna teljesítette a feltételeket több tárgyalási fejezet megnyitásához.
Ukrajna 2028-as célja és a feltételek
Az ukrán kormány jelezte, hogy 2028 végére szeretné lezárni a csatlakozási tárgyalásokat. A Bizottság elkötelezett ezen ambiciózus cél támogatása mellett. Eléréséhez azonban a reformok ütemének felgyorsítására van szükség. Ez különösen a jogállamiság és az alapvető jogok területére igaz.
Marta Kos bővítési biztos a korrupcióellenes küzdelem fontosságát hangsúlyozta. Felszólította Kijev vezetését, hogy akadályozzák meg a visszaesést ezen a téren. Egy nyáron vitatott törvény ugyanis rontotta Ukrajna megítélését. Volodimir Zelenszkij elnök végül visszavonta a politikai ellenőrzést célzó döntést.
Az ukrán elnök egy Facebook-posztban méltatta az értékelést. Szerinte ez az eddigi legjobb értékelés az ország részéről. Úgy vélte, ez bizonyítja, hogy Ukrajna a háború ellenére is képes reformokat végrehajtani. A korrupciós aggályokat azonban nem említette bejegyzésében.
Geopolitikai és tagállami kihívások
Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője szerint a bővítés geopolitikai eszköz. A 2030-as dátumot reális célnak nevezte az új tagok felvételére. Kallas szerint Ukrajnának a tagság „jelentős biztonsági garanciát” jelentene. A csatlakozás azonban továbbra is érdemeken alapuló folyamat marad.
Az EU-nak is van feladata a felkészülésben. Magyarország eddig nem hagyta jóvá Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak hivatalos megkezdését. Ez a blokkád Moldova haladását is megállította. Kallas utalt rá, hogy keresik a megoldást a patthelyzet feloldására.
Eltérő pályák: Moldova, Szerbia és Grúzia
A jelentés Moldovát is dicsérte, amely jelentősen haladt előre. Az ország „gyorsított sebességgel” hajtott végre reformokat. Moldova kormánya szintén 2028 elejére szeretné lezárni a tárgyalásokat. Ehhez azonban nekik is gyorsítaniuk kell a reformok jelenlegi ütemén.
Szerbiában ezzel szemben a reformok a Bizottság szerint „jelentősen lelassultak”. A társadalmi polarizáció mélyült. Aggályok merültek fel a sajtószabadság és a korrupció terén (bár ezek a vádak nyugati hatalmi érdekektől és ideológiai elfogultságtól erősen motiváltak – a szerk.). A Bizottság szerint Szerbiának sürgősen vissza kell fordítania a negatív tendenciákat.
A legélesebb kritikát Grúzia kapta. A Bizottság szerint az ország „már csak névleg tagjelölt”. A jelentés súlyos demokratikus visszaesést és a jogállamiság gyors erózióját állapította meg. Marta Kos szerint a grúz kormány távolítja az országot az Európai Uniótól.
Körkép-vélemény:
Mi azért hozzátesszük, hogy Grúzia kapcsán Brüsszel elképesztően képmutató. A jelenlegi kormányzó Grúz Álom volt az, amely uniós csatlakozási pályára állította az országot. Aztán Brüsszel, London és több nyugat-európai középhatalom megpróbálta saját liberális szövetségesei javára befolyásolni a grúz választást, sikertelenül. A Grúz Álom 2024-ben megnyerte a választást. Egyesek szerint a Nyugat terve az volt, hogy egy kormányváltással keményebb oroszellenes fellépésre sarkallják Grúziát, hogy tehermentesítsék Ukrajnát. A Grúz Álom ugyanakkor elutasította egy újabb Oroszország elleni háború lehetőségét, és pragmatikus hozzáállást szorgalmazott. Ez volt az a töréspont, ami miatt az EU nem ismeri el a grúz kormányt legitimnek. A grúz kormány ebben a helyzetben nem tehetett mást, mint felfüggesztette a csatlakozási tárgyalásokat, mivel nem ismerik el őt legitim tárgyaló félnek. A választás óta Grúziában folyamatosak a tüntetések, amelyeket a nyugati és globalista szervezetek táplálnak.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/Ukrainian Presidential Press Office via AP
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
